Duális alapokra helyeznék a szakképzést

Forrás: euractiv.hu

Az elsősorban kisvállalatokat tömörítő érdekképviselet szerint többek közt ezzel is csökkenthető a munkanélküliség. Az elképzeléssel ugyan a kormány is egyetért, a minisztérium ugyanakkor csak hosszú távon látja megvalósíthatónak az új rendszer előkészítését, míg a szakma képviselői szerint a modellek készen vannak, csak alkalmazni kell őket.

A duális képzésre, vagyis a jelenleginél gyakorlat- és piacorientáltabb modellre kellene építeni a szakképzést Magyarországon, véli az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az elsősorban kisvállalatokat tömörítő érdekképviselet szerint többek közt ezzel is csökkenthető a munkanélküliség. Az elképzeléssel ugyan a kormány is egyetért, a minisztérium ugyanakkor csak hosszú távon látja megvalósíthatónak az új rendszer előkészítését, míg a szakma képviselői szerint a modellek készen vannak, csak alkalmazni kell őket.

Magyarország számára a német és az osztrák minta a legérdekesebb, mivel itt a legmagasabb szintű a duális képzés színvonala, és egyben innen érkezik a Magyarországra befektető külföldiek többsége, mondta az EurActivnak Kassai Róbert, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UEAPME) alelnöke. Az IPOSZ elnöki tanácsadójaként is dolgozó szakértő szerint az érdekképviselet és a magyar kormány véleménye abban összecseng, hogy mindketten a duális képzés bevezetését látják az egyetlen helyes útnak ahhoz, hogy visszaszerezzék a szakképzés presztízsét. 

Weinper Mária, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője az IPOSZ által rendezett, Nemzetközi Szakképzési Konferencián elmondta, a kormánynak egyelőre csak koncepciói vannak, kidolgozott programok még nem állnak rendelkezésre. Az osztályvezető szerint a magyar szakképzés a 90-es években vesztette el presztízsét, amikor is megszűntek azok a tanműhelyek, ahol korábban gyakorlatot lehetett szerezni, és ezzel párhuzamosan csökkent a társadalom fizikai munka iránti tisztelete is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a duális képzés már 10 éve megtalálható Magyarországon, és most „kezd beindulni”, amit többek közt a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) 2007-es reformjához kapcsolt.

2007 óta a TISZK-ek is bekerültek a közoktatási rendszerbe, és az állam jogszabályi háttérrel biztosítja azt, hogy minél inkább a gazdaság igényeit figyelembe véve alakítsák a képzést. Az IPOSZ szerint ugyanakkor a duális rendszerben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésre, és azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a tanoncok többnyire az iskolai tanműhelyekben, vagyis a piaci viszonyoktól elzártan szerzik meg a szükséges tapasztalatot.

Jelenleg a magyar vállalkozások 5,1 százaléka fogad szakmunkás tanulókat, ami évi 48.000 tanuló kiképzését jelenti. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képzési igazgatója úgy véli, hogy bár ez rendkívüli javulást jelent az elmúlt évekhez képest, ennél sokkal több tanulóhelyre lenne szükség. Szilágyi szerint legalább kétszer ennyi hely kellene ahhoz, hogy a kínálati oldal kielégítő legyen, és a tanulók olyan helyre jussanak, ahol szívesen végeznek munkát. Kassai úgy véli, hogy ehhez arra van szükség, hogy a kormány – a kis- és középvállalkozások megerősítésével párhuzamosan – a multicégeket is bevonja a magyar szakmunkások képzésébe. „Ahogy a beszállítói arányt is előírják, úgy kellene előírni a Magyarországon működő multicégeknek azt is, hogy hány tanulószerződéses helyet kell a magyar szakmunkásképzés számára fenntartani.” - mondta az EurActivnak az UEAPME alelnöke. Kassai szerint a külföldi cégek érdeke is, hogy a befektetésük helyén megfelelő minőségű szakmunkás utánpótlás legyen, így egy ilyen intézkedés kölcsönös előnyökkel járna. 

A konferencián sokat emlegetett német és osztrák szakmunkásképzésben a vállalatok 15-20 százaléka tart fenn tanulóhelyet, és veszi igénybe az ezzel járó állami kedvezményeket. Ausztriában 5000 euró jár a gazdasági társaságnak egy tanuló után, aki emellett bérben is részesül a munkájáért. Az MKIK felmérése szerint Magyarországon a vállaltok többsége úgy véli, hogy hiába kapnak támogatást a tanulók foglalkoztatása után, túl bürokratikus a rendszer ahhoz, hogy megérje tanulót felvenni. Az NGM képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy egyáltalán „nem rossz üzlet” ma Magyarországon szakmunkás tanulókat foglalkoztatni, „ráadásul, ha a vállalat ráfizet a tanulóra, a különbözetet visszaigényelheti”. Legutóbb ez 17 milliárd forintot jelentett a költségvetésben, és ennek a számnak a növekedésével számol a szakértő.

A minisztérium képviselője szerint egy, a szakmai szervezetek által is elvárt, és a minisztérium által elfogadott rendszer kialakítása években mérhető, mivel a gyakorlati rendszer átalakítása mellett a tantervek újradolgozása és a tanműhelyek koncentrációjára is szükség van, ami jelentős igazgatási, szervezési feladatokat vetít előre. Kassai szerint azonban nem kellene új tanterveket kidolgozni, hiszen a német és osztrák modell adott, azokat csak alkalmazni kell, és az IPOSZ azt hangsúlyozza, hogy saját erőforrásait is a minisztérium szolgálatába állítaná ebből a célból.