2017 legyen a kisvállalkozások éve

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) Országos Elnöksége úgy értékeli, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások életét a gazdasági szabályzók és a vállalkozási környezet tekintetében több pozitív változás is könnyebbé tette az elmúlt években.

A kkv-k és a nagyvállalatok megítélésében azonban változatlanul kettősség uralkodik – a hazai kkv-k rovására. A szektoron belül különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra. Sem a kormányzat, sem a társadalom nem kezeli őket a nemzetgazdaságban betöltött szerepüknek megfelelően, pedig a kkv-k állítják elő a bruttó hazai össztermék felét, a foglalkoztatottság tekintetében pedig 70% feletti a részesedésük. A kkv-k túlnyomó többsége csak hazai székhellyel és telephellyel rendelkezik, tevékenységét Magyarországon végzi, magyar tulajdonban áll, profitját itthon realizálja és itthon is költi el, fekteti be.

A társasági adó ez évi csökkentése is elsősorban a nagyvállalkozásoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék volt, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabban hat az eredményre.

A közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is kétséges, hogy le tudjuk-e dolgozni a hátrányunkat. A most 48,25 százalékos adóék – amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában – 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, azaz a cseh, lengyel és szlovák vállalkozások továbbra is versenyképesebbek lesznek.

Tudjuk, hogy január 27-től nyolc újabb program indul a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül, összességében 416 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és további több mint 200 milliárd forint egyéb pénzügyi eszköz áll majd rendelkezésre. Várhatóan hamarosan elindul a tőkeprogram is. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint e források alapvető célja, hogy a kkv-k hatékonyságát, termelékenységét, verseny- és exportképességét növeljék. Az új GINOP-pályázatoknál egyszerűsítették a pályázati kiírásokat, könnyítették a pályázatokon való részvételt. A kkv-törvény 2017-től hatályos módosításával a kormányzati feladatok kibővültek a kkv-k hatékonyságának javítására irányuló intézkedésekkel.

Az IPOSZ Országos Elnökségének meggyőződése, hogy amennyiben ezeket a célkitűzéseket a gyakorlati megvalósítás ténylegesen követi, akkor a kis- és középvállalkozások óriásit lépnek előre a magyar termékek versenyképességének növelése terén.

Mindeddig a multinacionális nagyvállalatok beruházásai kiemelt figyelmet – és támogatást – kaptak a kormányzat részéről, azonban a foglalkoztatáspolitikai szempontból, illetve ezáltal a társadalmi béke szempontjából is lényegesen nagyobb szerepet játszó mikro- és kisvállalkozások – bár fontosságukat minden kormányzat kiemelte – a támogatások megvalósulása során rendre lemaradtak.

Ahhoz, hogy megvalósuljon a gazdasági kormányzat azon célkitűzése, mely szerint el szeretnék érni, hogy minél több kkv-ból nagyvállalat legyen, az IPOSZ – mint a legkisebb vállalkozók legnagyobb érdekképviselete – további intézkedéseket javasol:

A gazdasági civil szervezetek és a vállalati világ is úgy látja, 2017 a kkv-k éve lehet. Az IPOSZ Országos Elnöksége joggal reméli, hogy nem csupán lehet, hanem az is lesz.

Budapest, 2017. január 26.