31 pontos ajánlás a kormánynak

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 31 pontjában javasolja többek között a törvényalkotás korszerűsítését, a foglalkoztatás jobb megítélése érdekében adatgyűjtést a legkisebb vállalkozásokról, a foglalkoztatás bővítéséhez a szakképzés átalakítását. Szorgalmazzák a határ menti gazdasági kapcsolatok erősítését, szervezetük bevonását a kistérségi gazdasági fejlesztési feladatokba, a pályázati esélyek javítását.

Beszerző-értékesítő hálózat létrehozását javasolják a kisipar és kiskereskedelem piaci esélyeinek javítására, valamint felajánlják együttműködésüket a kamaráknak és más érdekegyeztető szervezeteknek.

Csütörtöki tanácskozásukon tették közzé, ehhez mit várnak a kormánytól, és a döntéshozóktól, és el is juttatták nekik elképzelésüket. Ez több ponton összecseng a kormány 29 pontjával, és megjeleníti az európai Kisvállalkozói Törvény, a Small Business Act fő elvét is, hogy „gondolkozz először kicsiben”.

Törvényalkotás

Az IPOSZ elvárja, hogy minden szabályozás előtt legyen érdemi érdekegyeztetés a gazdasági érdekképviseletekkel és szakmai szervezetekkel, hogy az országgyűlés gazdasági bizottságában legyen kkv szekció, albizottság, vagy munkacsoport, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban államtitkári szinten foglalkozzanak a kkv-kkal. Szeretnék, hogy a 10 fő alatti vállalkozásokra és az alkalmazottat nem tartó egyéni vállalkozásokra mindig legyen külön részszabályozás, amely szem előtt tartja az adminisztráció csökkentését, és a gazdasági terhek jobb elosztását is. Javasolják még, hogy mérlegeljék a kétkamarás parlament bevezetését és a második kamarában kapjanak helyet a gazdálkodó szervezetek képviselői.

Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban Szűcs György elnök elmondta, szeptemberre várják, hogy az új kormány összehívja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Erre ugyanis eddig nem került sor, ahogy korábbi cikkünkben megírtuk.

Foglalkoztatás és szakképzés

Az IPOSZ szerint úgy kell tekinteni a mikrovállalkozásokra és az alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozásokra, mint potenciális munkahelyteremtőkre. Ha ugyanis mindegyikük csak egy alkalmazottal bővítené létszámát, az is több százezer embernek jelentene munkahelyet. Megfelelő gazdasági ösztönzéssel ez nem elérhetetlen cél és illeszkedik a kormány foglalkoztatás-bővítési terveihez is.

Az IPOSZ felmérte, hogy egyre kevesebb mikrovállalkozás vesz részt a gyakorlati képzésben, amin változtatni szeretnének. Ismét javasolják, hogy már a 8. osztály után kezdődjön meg a szakképzés és a gyakorlati képzések nagyobb része ne az iskolai tanműhelyekben történjen, hanem tanulói szerződéssel a vállalkozóknál. A gyakorlati képzés költségeinek elszámolását negyedévente szeretnék, olyan átalány alapján, ami közelít a valós költségekhez.

Szívesen látnák, ha a három éves szakképzés után következne egy negyedik, gyakornoki év, amikor a tanulók annál a vállalkozásnál dolgoznának, amelynél a gyakorlatukat töltötték, és ehhez a vállalkozás olyan támogatást kapna, mintha munkanélkülit vett volna fel.

Az IPOSZ felajánlja, hogy részt venne a pályaorientációban úgy, hogy az általános iskolák felsőbb osztályaiban népszerűsítené a kézművességet. Vállalná továbbá, hogy felmérné, regisztrálná ezeket a szakmákat, a lehetséges képzőhelyeket, valamint a szakmai igényeket, hogy egymásra találjanak a pályaválasztás előtt állók és lehetséges tanítóik.

Továbbképzés

Az ipartestületek nem csak a szakképzést, hanem a későbbi szakmai továbbképzést is igen fontosnak tartják a foglalkoztatás szempontjából. Javasolták az igények és a lehetőségek felmérését, amibe ők is aktívan bekapcsolódnának. A mikrovállalkozások képzéséhez könnyebben elérhető támogatásokat várnak, és azt, hogy az akkreditációs rendszert gondolja át az illetékes minisztérium, hogy az jobban alkalmazkodni a legkisebb vállalkozások igényeihez. Tisztázni kellene véleményük szerint a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) szerepét, és biztosítani, hogy vezetésükben az ipartestületek útján képviselve legyenek a mikrovállalkozások is.

Kis óraszámú egy napos kötelező vállalkozói továbbképzéseket írnának elő minden kezdő vállalkozás számára.

A mesterképzésben az IPOSZ azt tartaná szerencsésnek, ha külön válna a képzés és a vizsgáztatás. Vállalnák, hogy kiépítik a vállalkozói mesterképzési rendszert, amitől a versenyképesség növekedését remélik.

Pályáztatás

A szakmai sajátosságok figyelembe vételével írjanak ki külön mikrovállalkozásoknak szóló pályázatokat – kéri az IPOSZ és hozzáteszi, hogy készséggel biztosítaná egy ilyen új rendszerhez a szakmai hátteret. A pályázatáshoz kisebb garanciabiztosítói hálózat kiépítésére is szükség lenne az érdekképviselet szerint, valamint a kisvállalkozások kockázati tőke hátterének megerősítésére is.

A szervezet arra a következtetésre jutott, hogy ideje lenne más országok gyakorlata és saját tapasztalatai alapján egy olyan gazdaságfejlesztési pályázat kiírására, amelynek segítségével beszerző-értékesítő hálózatokat lehetne létrehozni. Ezzel szeretnék elősegíteni azt, hogy a családi és mikrovállalkozások könnyebben megtalálják a piacaikat, és fejlődni tudjanak.

Az IPOSZ tervezi, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait a várhatóan megerősödő és az eddigieknél nagyobb szerepet kapó kamarákkal, hogy a legkisebb vállalkozások érdekeinek képviseletét segítségükkel is érvényesítsék.

Forrás: fn.hu