A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezési gyakorlata ne gátja, hanem motorja legyen a város gazdasági működésének

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) 2023. szeptember 12-én állásfoglalást adott ki fenti címmel annak érdekében, hogy a közvélemény tájékoztatása mellett érdemi párbeszéd alakuljon ki a fővárosi közlekedést irányítók és a gazdaság szereplői között. Az állásfoglalás kiadását követően, csatlakozásáról értesítette a kezdeményezőket az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezet (VOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary).

 

Az előző nyilatkozat óta eltelt időszakban a főváros gyakorlata nem változott, a gazdasági szereplők kéréseit nem teljesítették és érdemi párbeszéd a gazdaság szereplőivel a problémakörök jelentős részében nem jött létre.

 

A Főváros elmúlt négyéves közlekedésszervezési gyakorlata – minden ésszerű szakmai tiltakozás ellenére – mára oda vezetett, hogy mind a közösségi, mind az egyéni közlekedés eljutási ideje nagymértékben megemelkedett.

A Főváros legyen tisztában Budapest közlekedési rendszerének szerkezeti adottságaival.

Az utak áteresztő képességének minden potenciális alternatívát és jövőképet nélkülöző, tudatos csökkentése miatt folyamatosak a dugók, ellehetetlenül az áruszállítás, a munkahelyre történő utazás is indokolatlanul hosszú időt vesz igénybe, és ezáltal a szolgáltatások ára is emelkedni fog. A minden pozitív kilátást nélkülöző jelenlegi helyzet már a gazdasági növekedés gátjaként működik. Azonnali szemléletváltásra van tehát szükség, amely szerint a közlekedés irányítójának és szervezőjének nem az a fő feladata, hogy forgalmi áteresztő kapacitásokat csökkentsen, tiltásokat vezessen be, ezáltal még a légszennyeződés mértékét és a velejáró egészségkárosodás esélyét is növelve, hanem az, hogy a közlekedési igény megvalósulását a leggyorsabb és környezetbarát módon segítse elő!

Meggyőződésünk, hogy minden olyan stratégia, amely kizárólag a közösségi közlekedésre, a kerékpárosokra, vagy csak a gépjárművel közlekedőkre optimalizál az szükségszerűen egyoldalú lesz. A Főváros feladata, hogy a közlekedők mozgását ne ellehetetlenítse, hanem támogassa, valamint, ne megmondja nekik, hogy mivel közlekedjenek, hanem a megfelelő lehetőségekkel ösztönözze a fentartható megoldások alkalmazását.

A személy- és árufuvarozási közlekedési igény keletkezése egyébként döntő mértékben determinált. A gyermek el kell jusson az iskolába, a szülő be kell érjen a munkahelyre, a nagyszülő el kell jusson az egészségügyi ellátóhoz és a szabadidő kulturált eltöltésének, illetve a turizmus szükségszerű mobilitásának is része a helyváltoztatás.

 

• függessze fel a ’Budapesti Mobilitás Terv 2030’ gépjárműforgalmat egyoldalúan korlátozó módosításainak véglegesítését,
• szüntesse meg az indokolatlan helyeken felfestett kerékpársávokat, a karókkal történő elválasztást pedig mindenütt szüntesse meg,
• tegye lehetővé a tisztán elektromos gépjárművek Lánchídon történő áthaladását,
• segítse elő a belváros elkerülhetőségét biztosító, a forgalmat hálózatilag terítő kerületközi közúti fejlesztések megvalósulását (északi és déli Duna hidak és a megközelítésüket biztosító körúti elemek),
• támogassa az agglomerációs hivatásforgalomnak alternatívát nyújtó közösségi közlekedés fejlesztését,
• végezetül pedig teremtsen valós diskurzust az értintett szereplők között, Budapest ugyanis mindenkié!

 

Az azonnali hatályú intézkedéseken túlmenően azonban az aláírók szükségét látják annak, hogy a városi logisztika és a city logisztika közlekedéstudomány által jól megfogalmazott, ellenőrzött és a gyakorlatban bevált eszközrendszere a Főváros közlekedésfejlesztése terén alkalmazásra kerüljön. Hatástanulmányok készítése is elengedhetetlen. A szakemberek által rendszeresen felvetett „smart” javaslatokkal kiválóan lehetne optimalizálni Budapest közlekedését, mint a dinamikus forgalomterelés, parkolóinformációs rendszer, időkorlát áruszállításhoz, behajtási matrica stb., de a P+R parkolók létesítése, a turistacélú különjárati autóbuszos személyszállítás közúti infrastruktúrájának kiépítése, vagy egy gyalogos és kerékpáros közlekedésre tervezett új dunai híd megépítése lenne a cél, a meglévő hidak forgalomból történő kivonása helyett. Annak érdekében, hogy a kívánt szemléletváltás létrejöhessen, az Aláírók a következő fél évben intenzív szakmai munkába kezdenek a vállalkozók bevonásával és még az önkormányzati választás előtt közzé fogják tenni azokat a szempontokat, illetve elvárásokat a Főváros közlekedésszervezését és -fejlesztését illetően, amelyek a főváros és az agglomeráció fejlődését álláspontjuk szerint a legjobban szolgálják.

 

Budapest, 2023. december 12.

 

 

 

 

Nagy Elek BKIK elnök	dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök
Koji László ÉVOSZ elnök	Marosi László VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezet elnök
Wagner Ernő MMK elnök	Dittel Gábor NiT Hungary
Németh László IPOSZ elnök	dr. Antalffy Gábor KISOSZ elnök