A Hanza Parlament fóruma Budapesten 2012. szeptember 10-11-én

Az IPOSZ megalakulása óta tagja a Hanza Parlamentnek. A Hanza Parlament tagjai közt találhatóak a legerősebb észak-német kézműves kamarák, Berlintől Hamburgig, tagja a Német Kézműipari Központi Szövetség is. Ide tartozik a legerősebb lengyel regionális kézműves szervezetek nagy része, Varsótól Gdanskig. Olyan országok szervezetei is tagok, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, mint például az Orosz Kézműves Kamara Moszkvában és regionális kamarája Szentpétervárról, vagy az Ukrán Kézműves Kamara.

Az IPOSZ azért csatlakozott ehhez a szervezethez, mert meggyőződése szerint ezek a térségek ezer szállal kötődtek korábban is történelmileg, kulturálisan és gazdaságilag Magyarországhoz, és ma is elérhető távolságra vannak a kisebb magyar vállalkozások számára. Másrészt ez a tagság az Európai Unióban ma még nem tag országok kézműves szervezetei felé is kapcsolatot jelent.

A Hanza Parlament most először hozta egy rendezvényét Budapestre, amely további nyitást jelent a Balti térség szervezetei részéről Magyarország felé. A rendezvény megszervezéséhez az IPOSZ segítségét kérte. A kitűnően sikerült kétnapos fórum 2012. szeptember 10-11-én zajlott le.

Ez a kétnapos nemzetközi összejövetel egy konkrét témával, a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásával (angol elnevezése Corporate social responsibility, rövidítése CSR) foglalkozott, és emellett javaslatokat gyűjtött össze további projektkezdeményezésekhez. A rendezvényt Dr. Jürgen Hogeforster elnök nyitotta meg, a bevezető beszédet Németh László, az IPOSZ elnöke tartotta.

A Hanza Parlament egy projekt keretében tagjai bevonásával képzési anyagokat dolgoz ki és jó tapasztalatokat gyűjt a különböző tagországaiból a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról. A Hanza Parlament különösen a mikro- és kisvállalkozásokra helyezi a hangsúlyt, velük szeretné megértetni a társadalmi felelősségvállalás fontosságát. Szeretné bemutatni azt is, hogy valójában a kisvállalkozások ezt a tevékenységet régóta folytatják, de ezt nem tudatosítják sem önmagukban, sem a környezetükben. Márpedig ennek tudatosítása a vállalkozások működési környezetében növeli a vállalkozások elismertségét és ismertségét, és így közvetve hozzájárul piaci kapcsolataik szélesítéséhez, versenyképességük erősítéséhez. A kétnapos fórumon az IPOSZ meghívására három magyar szereplő is megszólalt. Előadásaik azt bizonyították, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása Magyarországon már igen előrehaladott állapotban van, főleg a nagyvállalatok körében, és komoly szervezetek és vállalkozások foglalkoznak rendszeresen ezzel a témakörrel. A kétnapos fórum arra is ráirányította a figyelmet, hogy nincs még szerves kapcsolat ebben a témakörben a fontos magyar szereplők és a kisvállalkozásokat képviselő szervezetek, így az IPOSZ között. A jelenlévő magyar résztvevők egyetértettek abban, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az együttműködést a magyar kisvállalkozások érdekében.

A vállalati felelősségvállalás fogalmának jobb megértéséhez idézzük az interneten található Wikipédia megfogalmazását:

„A vállalati felelősségvállalás egy üzleti fogalom, ami szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak tevékenységük üzletfeleikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra, részvényeseikre, de ugyanígy a környezetre is kifejtett hatására. Ez a cselekvés a törvényes kötelezettségen túl is terjedni látszik, nevezetesen úgy, hogy az üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom életszínvonalának javítása céljából.

A CSR gyakorlata számos vita tárgyát képezi. Támogatói azzal érvelnek, hogy ez a tevékenység többszörösen hasznos, mivel alapjában véve túlmutat a cégek rövidtávú haszonszerzései érdekein. Ellenzői viszont úgy vélik, hogy nincs összhangban az üzleti világ alapvető céljával; vagy az egész nem más, mint figyelemfelkeltés/reklám, mások szerint pedig a multik ezúton próbálják elterelni az államok figyelmét működésük kártékonyságáról.”

A társadalmi felelősségvállalás kérdésköre kiterjed nagyon sok területre, amelyek a kisvállalkozások számára is fontosak. Ilyen az energiatakarékosság, a környezetvédelem, a munkaadó és a munkavállaló viszonya a vállalkozáson belül, a javakkal takarékoskodó gazdálkodás, a társadalmi környezet és kultúra óvása és tisztelete, a vállaltirányítás új megfogalmazása. Az Európai Bizottság is foglalkozik a kérdéskörrel, törvények és rendeletek születhetnek ezen a területen. Sőt, olyan szabványok is, mint az ISO.

A három magyar előadó igen részletesen ábrázolta a magyar helyzetet és az eddigi eredményeket:

- A Követ Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért bemutatta a tevékenység sokrétűségét, nemzetközi kapcsolataikat, tanácsadó tevékenységüket, képzési rendszerüket. Ha többet akar a kedves olvasó megtudni, megtalálhatja őket a www.követ.hu honlapon, vagy a 06 1 473 2290 telefonszámon.

- A Fenntartható Otthon ZRT főleg az építőipar oldaláról, az energiatakarékos épületek fontosságát hangsúlyozva közelítette meg a kérdéskört, és felhívta a figyelmet ezirányú kezdeményezéseikre. Bővebb információ a 06 1 219 3609 telefonszámon vagy az info@feop.hu e-mail címen kérhető.

- A Merkart Épületgépészet rendkívül széles lehetőségeit mutatta be azoknak a tevékenységeknek, amelyeket egy vállalat megtehet a dolgozóiért, a környezetért, a sportért, a kultúráért, az élhető munkakörnyezetért. Azt is bemutatta, sok dolog ebből nemcsak pénz kérdése, hanem a vállalkozás más tudattal történő megközelítése.

A Hanza Parlament által most fejlesztés alatt álló tananyagok azt hangsúlyozzák, hogy a legkisebb vállalkozásokat meg kell ismertetni a CSR sokrétűségével, és ki kell dolgozni számukra olyan módszertani útmutatókat, amelyek segítségével meg tudják jeleníteni mindazt, amit egyébként nap mint nap folytatnak ezen a területen. Egyben azt is látniuk kell, hogy ha ezt a tevékenységet rendszerezik, a külvilág számára is láthatóvá teszik, akkor ez növeli a versenyképességüket, javítja a munkatársakhoz való viszonyt. A legjobb tapasztalatok érdekében internetes oldalakat kell működtetni.

A Hanza Parlament vezetője hangsúlyozta: hosszútávú tudatformálás szükséges a kisvállalkozások számára. Sok képzésre és a legkisebb vállalkozások sajátosságainak megjelenítésére van szükség ezen a területen.

Az IPOSZ a projektben annak elindulása óta részt vesz. A tevékenység költségeit a projekt fedezi, az önrészt saját munkával és szervezési segítséggel ki lehet váltani.

A kétnapos rendezvényen az IPOSZ hangsúlyozta: a fórum tapasztalatai azt mutatják, hogy a CSR tevékenységnek ez a formazilált szempontok szerint tanúsított formája a legkisebb vállalkozásokat még nem érte el. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar iparosság ennek a szerteágazó tevékenységnek sok területét nem alkalmazza már több száz éve ösztönösen. Kétségtelen, hogy vannak olyan új elemek, amelyeknél képzéssel sok mindent tudatosítani kell, ilyenek az energiatakarékosság formái, a környezetvédelem módozatai, a vállalatirányítás elsajátítható elemei stb. Ha a legkisebb vállaltok felismerik, hogy a CSR tudatos alkalmazása gazdasági előnyökhöz vezethet, és ehhez a példákat is megismerik, akkor egyre nagyobb részük fogja ezt tudatosan és önkéntesen alkalmazni.

Három momentumot különösen hangsúlyozni kell: hosszútávú gondolkodásformálásról van szó, önkéntes csatlakozás a célszerű, sokkal több információt kell gyűjteni a legkisebb vállalkozások véleményéről és valós tevékenységéről ezen a területen. Ez pedig csak akkor megy, ha a legkisebb vállalkozásokat képviselő szervezetek és a CSR-rel foglalkozó szervezetek között az eddiginél lényegesen több kapcsolat jön létre. A legkisebb vállalkozások bevonása érdekében nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás, a projektszerű támogatás létrehozása, a kisvállalkozói tanácsadói rendszer működtetése.

Az IPOSZ részéről egy veszélyre is felhívtuk a figyelmet: ha ezt a tevékenységet is szabványosítják és kötelezően előírják a legkisebb vállalkozásoknak is, akkor ez nem folyamatos tudatformáláshoz, hanem a költségek növeléséhez vezetne. Ezért a legkisebb vállalkozásoknál ki kell zárni a kötelező jelleget bármilyen ilyen irányú intézkedés bevezetésénél, és képzéssel, hosszútávú tudatformálással, az önkéntesség fenntartásával kell előre menni.

A CSR-rel már több minisztérium is foglalkozik (Nemzetgazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium), de hivatalosan még egyik minisztérium feladatköréhez sem tartozik.

A Hanza Parlament képzési anyagát az elkészülés után majd több tagszervezetnél is ki kell próbálni. Reméljük, az IPOSZ-nak is lesz módja a képzési anyagokat magyarra fordíttatni, és az ipartestületek és a tagság számára ilyen irányú képzéseket szervezni.

Solti Gábor, IPOSZ igazgató