A kisiparosok jövőjét féltik az ipartestületek

Az Ipartestületek Országos Szövetsége május 28-án Budapesten tartja huszonegyedik országos közgyűlését. Ezt megelőzően az ipartestületek elnökségei regionális fórumokon vitatják meg a közgyűlés elé kerülő dokumentumtervezeteket, összefoglalják a mikro- és kisvállalkozások működésének tapasztalatait, az idei év legfontosabb teendőit. Régiónkban kedden Pásztón tartották meg a regionális közgyűlést.

Az IPOSZ-t jelenleg 245 önálló ipartestület alkotja, s a 42 ezer tagvállalkozás közel 200 ezer alkalmazottat és 80 ezer segítő családtagot alkalmaz, nyolcezer szakmunkástanulót képez. Az IPOSZ mintegy kétszáz kézműves és kisipari szakmát képvisel. – Az eseményen szó esett a - nem is mindig problémamentes - Mikrohitel Programról, a regionális és kistérségi fejlesztési koncepciókról, pályázati lehetőségekről, a kkv-k ösztönzéséről. Fogyasztóvédelmi kérdések is terítékre kerültek – tájékoztatott Cseh István, az IPOSZ egri elnöke.

Az országos elnökség beszámolótervezete értékelte az éves munkát, összefoglalta a kisvállalkozói szektor működésével kapcsolatos problémákat, cselekvési programban rögzítette az idei feladatokat. Megállapította, hogy a „Szolgáltató ipartestületek a régiók gazdasági fejlesztéséért 2007–2011” nevű program végrehajtása a nehéz feltételek között is eredményes. Számos törvény érdemi megváltoztatását vagy azonnali visszavonását sürgették, új javaslatokkal, érvekkel segítve a jogalkotók munkáját.

A közterhek alakulása, a fizetőképes kereslet drasztikus visszaesése, a tőkehiány, a körbetartozás, az adminisztráció padlóra küldheti a mikrovállalkozásokat. A csődhullám, a műhelybezárás, a szürke- és feketegazdaságba menekülés egyre erősödik. A kisiparosok ma szinte minden településen meghatározók a foglalkoztatásban, a termelésben és szolgáltatásban. Nem mindegy a gazdaság szempontjából, hogy a sorsuk a jövőben hogy alakul.

Forrás: Heves Megyei Hírlap Online