A legnagyobb vállalkozás

- Elnök úr, a vállalkozók helyzete egyre nehezebb, elkeseredettek. Hogyan látja a szövetség az iparosok, kézművesek helyzetét?

- Már tavaly éreztük a nehézségek előjelét, ezért elkészítettük a négy évre szóló középtávú programunkat, amit a megyei fórumokon is megismertettünk a tisztségviselőkkel, a tagjainkkal. A nehézségek tavaly az országgyűlési választások előtt csúcsosodtak ki, amikor kiderült, hogy elsősorban az építőipar területén dolgozó tagjainknak nem fizették ki azokat a közbeszerzési pénzeket, amelyek a működésükhöz kellett. Egyre jobban kezdett fogyni a levegő. Minden gazdasági kérdésre politikai választ kaptunk, a politikai kérdés pedig gazdasági hátteret feltételezett.

- Mekkora volt az az összeg, amelyet nem fizettek ki a vállalkozóknak?

- Felmérésünk szerint nyolc-tízezer vállalkozásnak tartoztak mintegy 260 milliárd forinttal. Nagy csalódás volt, hiszen az uniós csatlakozás előtt 2000-től 2004-ig nagyon intenzíven dolgoztunk azon, hogy a tagjaink megfeleljenek az unió követelményeinek, jogszabályainak. A vállalkozók több százmilliárd forintot fektettek be az üzemeink, szállítóeszközeink, telephelyeink korszerűsítésére. Vártuk, hogy megyünk előre. Az országgyűlési választások után aztán június 9-én bejelentették, hogy itt mindenki felelőtlenül gazdálkodott, az ország meg csődbe megy, ha azonnal nem húzzuk meg három évre a nadrágszíjat.

- Az iparosok hogyan fogadták mindezt?

- Valójában értetlenül, hiszen az elmúlt tizenhét év alatt mindenki kapott valamit. A külföldi multinacionális cégek a letelepedés után adókedvezményeket, ami azóta is folytatódik, az államigazgatás konszolidációt, a bankrendszer sem maradt ki, a társadalombiztosítás likviditását folyamatosan pótolják, a mezőgazdaságban kárpótlások, jóvátételek, előprivatizáció majd privatizáció történt - és ott álltunk, hogy mi, mármint az iparosok, ebből nem kaptunk semmit. Akkor hogy tudjunk tovább menni és mi lesz ennek a következménye? Látható volt, hogy a miniszterelnök által meghirdetett konvergencia programba bele fogunk rokkanni, ha nem jó taktikát választunk. Erre a válaszunk a programunk. A tizenhét év alatt szerencsétlen helyzet alakult ki. Az elején nagyon kellett a sok vállalkozó, - legyünk egymillió vállalkozó országa - igen ám, de kiderült, hogy az Európai Unió követelményeihez képest túl sok volt a vállalkozó. A működéshez nem volt elég tőke, vállalkozói ismeret, megkutatott piac.
Nekünk a lakosság és az önkormányzatok adták a megrendeléseket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez a réteg termeli meg az export 35 százalékát!

- Hogyan kerülhettek ilyen helyzetbe?

- Mikor ezt átnéztük, akkor derült ki: az egyéni vállalkozó és a betéti társaság beltagja egyszemélyben magánszemély állampolgár, és egyszemélyben vállalkozó.
Mindenhol megkapta a terhelést, de ami az állampolgárnak járó kedvezmény, azt nem, mert vállalkozó. Ami a vállalkozónak járhatott volna, azt azért nem kapta meg, mert állampolgárként vették számításba Például most sincs a vállalkozóknak fizetett szabadságuk, nincs adójóváírásuk sem. Felhívtuk a kormányzat figyelmét, hogy emiatt a dupla terhelés miatt százezer vállalkozás meg fog szűnni. Mit történt? Augusztus elejére, hetvenezer egyéni vállalkozó és harmincezer társaság ellen volt folyamatban felszámolási eljárás. Igaz, hogy huszonkilencezer új vállalkozás alakult, de huszonnégyezret felszámolnak, és ezeknek nem fizették ki a körbetartozását. Ennek az az oka, hogy a lakosság jövedelme lecsökkent öt százalékkal, az önkormányzatok beruházása harminc százalékkal, csak azt a két folyamatot zárták el, hogy keressük a pénzünket.

- Milyen kiutat látnak ahhoz, hogy a vállalkozások talpon maradjanak, s meg is tudjanak élni ezen a piacon?

- A tisztújító közgyűlésünkre, ami május 31-én volt, elkészült a programunk, ennek a szlogenje a kormányfő után: ha az ország egy gazdasági részvénytársaság, amiben mindenkinek értéket kell termelni, akkor azt vegyék figyelembe, hogy a magyar kézműipar az ország legnagyobb vállalkozása. Hatszázhúszezren vagyunk, s a jelenlegi érdekképviseletet, érdekvédelmet és információt biztosító ipartestületeinket szolgáltató ipartestületekké kell fejleszteni, hogy a régió gazdasági fejlesztéséhez hozzá tudjanak járulni. Ezért azt az igényünket bejelentettük, hogyha nagyobb felelősséget várnak el tő1ünk, akkor nagyobb lehetőséget is kapjunk. Itt van a gond: a szolgáltatató rendszerek kiépítésével és a beinduló Nemzeti Fejlesztési Terv II-vel technikai megújulással, az adminisztrációcsökkentésével, olyan szabadságot kell adni a vállalkozóknak, hogy a feltárt piaci résbe gyorsan, gyors tudást szerezve tudjon betömi. A szolgáltató ipar lényege, hogy olyan beszerző-értékesítő-termeltető szervezeteket kell működtetni akik informálnak: mikor, hol, mit, mennyiért, kinek adjanak el, és ebben a rendszerben, az oktatásban, képzésben, a pályázatírásban, a hitelbiztosításban részesedhessünk.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap és Dunaújvárosi Hírlap