Az elnök szerint a nagyobb beruházásokkal legalább fél évet kell várni, az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt ugyanis egyre nehezebb lesz előteremteni. A globális pénzügyi válság kirobbanására már az év elején lehetett számítani, ám erre sem a magánszemélyek, sem a vállalkozások nem készültek fel. Egyes szakértők szerint a helyzet hamarosan stabilizálódni fog, mások azonban szkeptikusak. „Annyi biztos, hogy a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek is át kell értelmezniük kiadásaikat és üzleti tervüket, mert bár voltak jelei a válságnak, nem készültek fel előre” - kezdte Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.
"A vállalkozásoknak külső források nélkül kell gazdálkodniuk. Azt tanácsolom, hogy az elkövetkező fél évben a cégvezetők fokozottan figyeljenek oda kiadásaikra, és csak azok pályázzanak, akik már felkészültek a válság hatásaira. Azok viszont, akik most szerettek volna nagyobb beruházásaikra uniós forrásokat igényelni, csak akkor kezdjenek bele, ha minden kockázattal számoltak, hatástanulmányokat és elemzéseket végeztek, és biztosak abban, hogy az új pályázati lehetőségeket ki tudják aknázni. Akik ezekkel nem számoltak, ne kezdjenek bele, és az elkövetkező hat hónapot inkább fordítsák arra, hogy előkészüljenek a következő időszakra" - emelte ki az elnök.
Az önkormányzatoknak át kell csoportosítaniuk azokat a regionális programokat is, amelyek nem a gazdasági válság hatásainak csökkentésére törekszenek, ilyenek a faluszépítő és tájrehabilitációs programok. Szűcs György szerint ezek harminc-negyven százalékát be kell olvasztani a gazdaságélénkítő programokba.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank összesen 25,1 milliárd dolláros hitelkeretet hagyott jóvá közösen Magyarországnak, hogy kezelni tudja a pénzügyi válság hatásait. Szűcs György szerint ennek ellenére meg kell húzni a nadrágszíjat, és olyan akciótervet kell kidolgozni, amely hatékonyan tudja segíteni és ösztönözni a cégeket. A mikrofinanszírozó szervezetek szerepe felértékelődik a pénzügyi válságban. A kereskedelmi bankok hitelezési feltételei ugyanis szigorodnak, a hitelkamatok emelkednek, ami tovább nehezíti majd a tőkehiányos és ma még gyenge mikrovállalkozások forráshoz jutását.
Forrás: Magyar Üzleti Világ online