Interjú Szűcs György Úrral, az IPOSZ elnökével.
- Hogyan látja a magyar kkv-k helyzetét, milyen pozitív, vagy akár negatív tapasztalatai vannak?
Az IPOSZ, mint a magyarországi család-, és mikrovállalkozások legnagyobb kiterjedésű érdekképviselete nagyon nehéz helyzetben látja a kkv-k működési feltételeit, illetve a válság miatt, most csúcsosodik ez a negatív helyzet, és amely, ha hamarosan nem oldódik meg, úgy látjuk, hogy tömegesen fogja tönkremenni a vállalkozásokat.
Abból adódóan, hogy 2006-tól a konvergencia program fokozottan a belső fogyasztás visszaszorítását eredményezte az önkormányzat területén, a lakosság a lakásépítés újraszabályozásában, folyamatosan csökken a megrendelés állomány, amely a magyar 3160 településen dolgozó vállalkozások forgalmát jelentette. Ez azt jelenti, hogy például még 2006-2007 környékén 30-32 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, addig ma 11 ezer, illetve az önkormányzatok fokozatos karcsúsítása a költségvetésüknek, az egyre nagyobb működési hitelek felvételével egyre kevesebb beruházás, karbantartás jut. Ezzel a magyar vállalkozóknak az az élettere szűnt meg, amely GDP 50%-t jelentő belső piacot jellemzi. Közben a konvergencia program évről évre próbálta a költségvetési hiányt, az inflációt leszorítani, és ebben a fogyókúrában élve még 2008 elején beütött a gazdasági válság is.
A másik gond, hogy a kkv-k új piacon való megjelenése, amely beruházással, technológiai fejlesztéssel, telephelyfejlesztéssel járt volna együtt és valamilyen módon szervezett formában beszerző, értékesítő szervezetek megalakítását célozta volna meg, nem jutott már pénz, mert a válságkezelés a vállalkozások túlélését, a foglalkoztatás valamilyen módon való biztosítását jelentette. 2010-re nem a konvergencia program miatt, hanem a gazdasági válság miatt nincsenek pénzügyi források, beruházások.
A harmadik fő probléma, hogy nagyon bonyolult, bürokratikus rendszerben kell működniük a vállalkozásoknak.
Ez a három terület nagy nehézségeket fog jelenteni még ebben az évben is.
- Milyen kitörési pontokat, utakat lát Ön, és ezeknek milyen eredménye várható rövidebb vagy hosszabb távon?
- Mivel a magyar költségvetés helyzetéből adódóan nincs olyan beruházási, fejlesztési lehetőség, amely a hazai ipart, gazdaságot tudná segíteni, így egy olyan átcsoportosítást kell végrehajtani az Európai Uniós pénzek magyarországi felhasználásánál, amely a gazdaság számára megrendelést, kivitelezést, gazdasági aktivitást jelent. Ez tudná segíteni a gazdaság termelő szektor technológiai fejlesztését, telephelyfejlesztését, beruházását, K+F támogatását jelentene, amely a helyi piacon, a vidéki gazdaságban az ott megtermelt alapanyagok helyben való feldolgozását és annak szétterítését tudná megoldani.
A másik, hogy a gazdasági válság után nem ugyanabban a mederben fog tovább folyni az európai, így a magyar gazdaság sem. Ezért a technikai fejlődés mellett, az ahhoz szükséges új tudások elsajátítása is nagyon fontos. Ezért a vállalakozások vezetését új, korszerű szemléletmódra kell állítani. Olyan pályázatokat várunk, amelyre az érdekképviseletek a tagjaik felé, és a gazdasági élet szereplői felé olyan képzést tudnak megvalósítani, amely a fellendülésnél egy korszerű, a kooperációban, a hazai és a nemzetközi elosztásban egyre jobban szerepet játszó kisáru-termelőknek és szolgáltatóknak a helyét jelöli meg.
A pályázatoknak olyan feladatorientáltságot kell adni, amivel a hazai források hiányában, a leállt banki hitelezés pótlására be tudná indítani a gazdaságfejlesztési terveket, hogy több termelésből tudjunk több foglalkoztatottal tovább menni. A foglalkoztatás alapfeltétele, hogy az alapképzésből, és a felnőttképzésből sokkal jobban a gazdaság igényeinek megfelelő szakemberek kerüljenek ki.
- Ön szerint, melyek azok a legfontosabb lépések 2010-ben egy vállalkozás számára, amelyeket feltétlenül át kell gondolnia, meg kell valósítania ahhoz, hogy mielőbb dinamikusan fejlődhessen?
- A vállalkozások képzésén fog minden múlni, a tudatformáláson, hogy az a részben kishitűség, amely a saját tevékenységüknek az ellehetetlenülésnek, sok esetben az önvád, hogy mindent megtett-e, hogy munkája legyen, ennek a helyzetnek a megfordítását kell elérni, hogy a válságból mindig beruházással, befektetéssel lehet kijönni. Sokkal tudatosabban kell tervezni a termelés lánculatát, illetve a kooperációt, az összefogást kell előtérbe helyezni, ezért a vállalkozásoknak az átvilágítását meg tanulniuk és el kell végezniük, az áraknak és a kalkulációknak reális alapokon kell állniuk. A legfontosabb, hogy a vállalkozások tekintsék át, hogy a jelenlegi felszereltséggel, a piaci kapcsolatokkal, szakmai tudással és megrendelés állománnyal milyen gazdálkodási tevékenységet tudnak egyedül, vagy másokkal folytatni. Ez az időszak kiválóan alkalmas lesz arra, hogy ezen a területen a gazdasági hatékonyság számítások után értéktermelő tevékenységet tudjunk folytatni. Az azonban látni kell, hogy a gazdaságpolitika jelenleg megnehezíti ezt a tevékenységet.
Forrás: kezfogas.uzletirandi.hu