Adóbevallás papír nélkül

Az elektronikus adóbevallás első nagyobh rohamának tapasztalatai szerint jól veszik az akadályokat a vállalkozások; sokuk már egy-két nappal a határidő előtt továbbította a szükséges dokumentumokat az adóhatósághoz. Az érdekképviseletek szerint főként a kis cégeknek okoz gondot az átállás.

Segítség a vállalkozóknak

Az IPOSZ elnöke szerint az elektronikus bevallás bevezetésével az adóhatóság voltaképpen saját maga mellékfoglalkoztatottjává tett 800 ezer vállalkozást, amelyek ezzel az adóhatóság munkáját veszik át.
Azonban nem kizárólag ez a probléma - hívta fel a figyelmet Szűcs György.
Kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik nem alkalmaznak könyvelőt. Szép számmal akadnak ugyanis olyanok, akik - nyilván elsősorban költségtakarékossági megfontolásból - maguk intézik ügyeiket, s eddig ezzel nem is volt gondjuk. Az átállás nem kevés többletköltséget is okoz számukra, hiszen könnyen lehet, hogy gépeket és programokat kell vásárolniuk azért, hogy megfelelhessenek a törvényi előírásoknak. Az IPOSZ igyekszik segíteni az érintetteknek abban, hogy eligazodjanak az új rendszerben, ezért tanítani fogják az ügyfélkapu kezelését. A tapasztalatok szerint azonban viszonylag sokan késedelmesen kezdték meg a szükséges ismeretek elsajátítását. Ezért - várhatóan - szép számmal lesznek olyanok, akik nem tudják majd teljesíteni a határidőket, legyen szó a járulék- vagy az adóbevallásokról.

Felesleges adatbázisok

Az újítást követően több jelenlegi nyilvántartás is feleslegessé válik. Értelmét vesztette az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), ezért január l-jével megszüntették.

Nem jelent viszont könnyebbséget a mikro- és kisvállalkozások számára az elektronikus bevallás kötelezővé tétele. Szűcs György az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint sokkal inkább a könyvelőket érinti a változás, hiszen az ügyfélkapus regisztrációt és az ezzel kapcsolatos teendőket is általában ők végzik. Ez azonban csak első hallásra tűnik kedvezőnek, mivel ez előbb-utóbb megmutatkozik majd a könyvelők díjazásában is. Ez a munka ugyanis már régen nem szorítkozik a klasszikus adókönyvelésre, kiegészül a bérszámfejtéssel, a társadalombiztosítási ügyintézéssel és sok minden mással. Az újabb változás Szűcs György szerint biztosan azt eredményezi majd, hogy a könyvelők emelik az áraikat, ezzel ismét többletterhet rakva a kisvállalkozások vállára.

A szakember szerint a probléma elsődleges oka az, hogy a változtatásokat a nélkül vezették be, hogy előzőleg a feltételeket garantálták volna. Nem lehet ugyanis arra kényszeríteni a vállalkozásokat, hogy internetes kávéházakba beülve intézzék hivatalos ügyeiket, vagy bekéredzkedjenek ismerőseikhez egy-egy dokumentum kitöltése és továbbítása céljából. Ezt senki sem gondolhatta komolyan; ilyen módon nem lehet pótolni a hiányzó feltételeket. Kedvező viszont, hogy a megnövekedett számítógépes adminisztráció miatt támogatás igényelhető; az eszközbeszerzéshez 25 százalékban kérhetnek és kaphatnak állami kiegészítést az érintettek.

Az érdekképviselet a következő időszakban azt szeretné elérni, hogy a késlekedő társaságok minél kisebb retorzióra számíthassanak. Annál is inkább, mert a piacon amúgy is nehezen helytálló kicsik még inkább versenyhátrányba kerülhetnek, akár a létük is kockán forog, ha emiatt büntetést szabnak ki rájuk. Indokolt lenne tehát, hogy haladékot kapjanak, hiszen nem arról van szó, hogy nem szeretnék teljesíteni kötelezettségeit, inkább arról, hogy nehezen birkóznak meg az új teendőkkel.

Forrás: A Munkaadó Lapja