Az atipikus munkaformákat támogatni kellene
2008-ban nem várható tömeges létszámbővülés a munkaerőpiacon- vélekedik Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (lPOSZ) elnöke.
A konvergencia programban kitűzött célok minden más feladatot háttérbe szorítottak. A vállalkozásoknak egyszerre kell megküzdeniük a megszorítások miatt visszaeső fogyasztással és kereslettel, s az emelkedő bérminimumokkal és járulékterhekkel.
Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzete nem irigylésre méltó Az uniós csatlakozást megelőzően, már 2000-től a kkv-szektor intenzív fejlesztésekbe (például HACCP) fogott, hogy megfeleljen az EU követelményeinek. Emiatt sok vállalkozás el is adósodott, noha a sikeres piaci csatlakozás nem történt meg.
Abban reménykedünk, hogy 2008-ban javulni kezd a versenyképesség és a mostani 1,2 százalékra lassult GDP-növekedés várhatóan 2,8 százalékra gyorsul. Az elnök optimizmusát elsősorban az uniós forrásokra alapozza: a következő években sok százmilliárd forint áll rendelkezésre a kkv-k versenyképességének erősítésére. Az Új Magyarország Vállalkozási Program a kormányzat elképzelései szerint komplex fejlesztési eszközrendszert ad valamennyi mikro- kis- és középvállalkozás számára. A stratégia négy területet érint: a támogató szabályozási környezetet, a finanszírozási források bővülését, a vállalkozói tudás. illetve az üzleti infrastruktúra fejlesztését.
Szűcs György szerint a foglalkoztatás bővítését segítő programok közül leginkább a Start bizonyult hatékonynak.
Ez az IPOSZ tagsága körében nagyon népszerűnek bizonyult, hiszen a programok jelentős járulékkedvezményeket adnak a munkaadóknak. Szerencsére a következő három évben is folytatódnak a Start programok, amelyek a TÁMOP keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg 2007 és 2010 között.
Ugyancsak fontos lenne, ha nem csak a nyolcórás, teljes munkaidőt támogatnák, hiszen a cégek gyakran pénzhiányban szenvednek, így csak részmunkaidőben, távmunkában vagy esetleg alkalmi munkában tudnának embereket alkalmazni. Ennek megfelelően változtatni kellene az állami szervezetek hozzáállásán is, hiszen ha egy cég részmunkaidőben alkalmaz valakit, akkor gyakorta csalásra gondolnak. Márpedig el kellene hinniük, hogy a vállalatoknak is érdekük, hogy "tisztán" dolgozhassanak, csak nem biztos, hogy főállású alkalmazottra telik a kis cégek költségvetéséből.
Forrás: A Munkaadó Lapja 2007/XII.