Az EU sem segít a kis cégeken

Az Európai Bizottság belátta, hogy a foglalkoztatás terén a 10 fő alatti vállalkozásokra tud igazán támaszkodni, hiszen náluk dolgozik a munkavállalók csaknem kilencven százaléka. Eldöntötte, segíteni fogja ezeket a családi- és mikro cégeket abban, hogy továbbra is fennmaradjanak, és fenntartsák munkahelyeiket. A gyakorlatban azonban még kevés eredményt tudott felmutatni ezen a területen.

Kisvállalkozói intézkedéscsomag

Az unió ott tart, hogy kezdeményezte, mérjék fel, az egyes országokban milyen törvényeket kellene hozni ahhoz, hogy a vállalkozások jobban tudjanak működni. A kisvállalkozók tevékenységét támogató intézkedéscsomag, vagyis az SBA kidolgozása és bevezetése már két éve érlelődik, de a  „Gondolkozz előbb kicsiben!” szlogennel meghirdetett program csak nem indul be.

Tíz pontban ugyan összefoglalták, melyek a vezérelvek, de ha csak a 6. pontot vesszük, akkor elmondható, megtorpant a kezdeti lendület. A kkv-k ma sem jutnak könnyebben forráshoz, mint eddig, és az üzleti környezet sem lett olyan, amelyben partnereik időben fizetnének.

A Kis és Középvállalkozások Európai Szövetsége, az UEAPME éppen ezért felgyorsítaná a folyamatokat, nem mellesleg hangsúlyozva, hogy a kkv-k nem a válság előidézői, hanem csak elszenvedői, mégsem kapnak kellő segítséget a talpon maradáshoz.

a kisvállalkozói intézkedéscsomag 6. pontja

Az EU-nak és a tagállamoknak könnyebbé kell tenniük a kkv-k forráshoz jutását, különösen a kockázati tőke, a mikrohitelek és a mezzanine finanszírozási formákhoz való hozzáférést, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell kialakítaniuk, amelyben a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó kifizetések időben teljesülnek.

Hasonló adottságokkal

A szlovák, lengyel, cseh és magyar kézműves érdekképviseletek hasonló adottságuk miatt külön is megvitatják időről időre a legégetőbb kérdéseket, és továbbítják javaslataikat az európai szövetség felé.

Legutóbbi találkozójukon a magyarok azt hangsúlyozták, a nemzeti kormányoknak külön kellene kezelniük a mikrovállalkozásokat, olyan adminisztratív könnyítéseket adva számukra, hogy közben hitelképességük se szenvedjen csorbát, vagyis tudják teljesíteni a bankok által kért adatszolgáltatásokat.

Kassai Róbert UEAPME-alelnök lapunknak kiemelte, az amúgy is utófinanszírozott uniós pályázatoknál az EU-nak jobban kellene ellenőriznie, hogy a nyertes vállalkozások időben megkapják-e a pénzüket.

Ez annál is indokoltabb, mivel Gunter Verheugen EU-s versenybiztos éppen nemrégiben jelentette be, hogy egy felmérés szerint a pályázati pénzek 62 százaléka érkezik késve. 

A lengyelek bankon kívüli finanszírozást sürgetnek

A lengyelországi kézműves érdekképviselet is a finanszírozás megváltoztatását feszegetette. Már régóta dolgoznak egy bankon kívüli rendszer létrehozásán, nem törődve azzal, hogy ez sértené a bankok érdekeit. A rendszerbe érkezhetnének az EU Strukturális Alapokból származó forrásai, és az egész úgy működne, mint egy bankoktól független hitelforrás.

A lengyelek szerint a krízis-csökkentő csomagok nagyon bonyolultak, ezért azt mondják, gyakorlatilag nincs a kisvállalkozásokat segítő csomag. A mikrovállalkozásokban nagy munkahelyteremtő potenciál van, de ki fogja ezt a potenciált pénzügyileg segíteni? – tették fel a kérdést.

Szlovákiában rossz a tapasztalat a bankon kívüli finanszírozással kapcsolatban, ezért nekik kétségeik vannak a lengyel tervvel kapcsolatban. Szerintük az sem mindegy, például támogatási szempontból, hogy nyugat-, vagy közép-európai mikrovállalkozásról beszélünk-e mert ez teljesen más nagyságrend.

Az EU-ban nem minden ország alkotta meg a mikrovállalkozások fogalmát, így a kkv szektort veszik alapul, ötvenmillió euró árbevételig.

Tervezik a mikrovállalkozások fogalmának uniós meghatározását, egymillió euró árbevételhatárig.

Magyarországon bár létezik a mikrovállalkozások fogalma, sajnos a kkv-k fogalmával együtt kezelik őket – nyilatkozta Kassai Róbert.

Cseh válságkép

A csehek a válságot analizálták, mikrovállalkozói szemszögből. Megítélésük szerint 4 fázis van: 2008-ban pénzügyi válság kezdődött, amelyből 2008 végére – 2009 elejére gazdasági válság lett. Ez azzal járt, hogy a bankok nem akarták a kisvállalkozásokat finanszírozni.

A gazdasági válság, úgy látják, lassan mérséklődik, de már itt a 3. fázis, a szociális válság. Nincs munkahely, nincsenek megrendelések. Ez utóbbi még közvetlenebbül érinti a mikrovállalkozásokat. A szociális válságnak 2-3 éves távlatban sem biztos, hogy vége lesz, közben jön az ebből adódó 4. fázis, a politikai válság, beláthatatlan következményekkel, jósolták.

A bürokrácia csökkenhet

A közép-európai négyes a cseh versenyképességi alelnököt bízta meg azzal, hogy a legégetőbb három kérdés, a körbetartozás, a bürokrácia csökkentése és az egyszerűsített forrásbiztosítás kijárását sürgesse meg az UEAPME-n keresztül az Európai Bizottságnál. Az első két témában jó az esély a haladásra, mert az unió már a direktíva kidolgozásnál tart.

A bürokrácia ügye papíron különösen jól halad, tudtuk meg Kassai Róberttől. Az unió eldöntötte, 2012-ig 25 százalékkal csökkenti a bürokráciát. Ez uniós szinten a GDP 2,5 százalékos megtakarítását hozná, Magyarországnak pedig ennél is többet 6,5 százalékot jelentene. Az UEAPME azt tartaná jónak, ha a kormányok nem egy lépésben akarnák elérni a kitűzött eredményt, hanem már jövőre is csökkenne a felesleges adminisztráció. Évi öt százalékos bürokráciacsökkentést tartanak optimálisnak, ami  a vállalkozások számára is biztosítaná a fokozatosságot, ill. az egész folyamat ellenőrizhetőségét.

Szakképzésben a duális

A négyek a szakképzés kérdésében határozott vonalat visznek, a duális (elméleti és gyakorlati) szakképzést tartanák a legoptimálisabbnak. Ennek feltételei jelenleg Lengyelországban a legjobbak, Magyarországon elfogadhatók, Szlovákiában és Csehországban nagyon sok fejleszteni való van. Főleg az iskolai képzés túlsúlya és a gyakorlati képzőhelyek csökkenése miatt nem megfelelő a színvonal.

Forrás: FN.hu