Az iparosok tizenkét pontja - vegyék emberszámba a kicsiket

Szintén szükség volna arra, hogy megoldják a tíz fő alatti vállalkozásokkal kapcsolatos adatok teljes körű gyűjtését és évenkénti értékelését, s ezek alapján kellene eljutnia az európai és magyar támogatási forrásoknak hozzájuk. Figyelembe kellene venni azt is, hogy mekkora részt vállalnak a nemzeti össztermék előállításában és a foglalkoztatásban.

– Kifogásoljuk azt is, hogy a kicsik véleményét néha meghallgatják ugyan, ám figyelmen kívül hagyják a döntések meghozatalánál. Például a munkahelyteremtő beruházásokra csak öt fő feletti bővítés esetén lehet pályázni, így lényegében kizárják azokat, akik mondjuk egy plusz főt szeretnének alkalmazni. Ha a hétszázezer kisvállalkozásból csak ötszázaléknyi venne föl egy-egy alkalmazottat, 35 ezer új munkahely jön létre. Ez már olyan jelentős eredmény volna, hogy érdemes lenne támogatni – mondta el Cseh István, az IPOSZ egri elnöke.

– A szakmai képzések rendkívül fontosak ezen vállalkozások számára. Lehetővé kellene tenni, hogy jobban bekapcsolódhassanak az oktatásba, s nem szabad változtatni a tanulószerződés rendszerén, ellenben a képzési költség könnyű módon visszaigényelhető kellene, hogy legyen. A gyakorlati képzés lebonyolításához további pályázati források szükségesek. A gyerekek a tanműhelyekből úgy kerülnek ki, hogy nagyon keveset tudnak, a szakma fortélyaival a külső gyakorlati helyeken ismerkednek meg, s ezen mindenképp változtani szükséges – vélte a helyi IPOSZ-vezető.

Az iparosok vezetői sürgetik olyan törvények és rendeletek megalkotását, amelyek elősegítik az alternatív energiák és a környezetvédelmi technológiák alkalmazását a mikrovállalkozások és a lakosság számára. Ez hozzájárulna a szektor szolgáltatási tevékenységének kiterjesztéséhez. Ugyanilyen fontos volna, hogy a legkisebb vállalkozások is bekapcsolódhassanak az uniós pályázati rendszerekbe. Emellett termeltetési, értékesítési, beszerzési társulások megalakítását lehetővé tevő, a kisárutermelést, szolgáltatást segítő szervezetek létrehozását elősegítő pályázatokat is várnak. Ezektől azt várják, hogy megerősödjenek az alvállalkozói, termelési láncok a helyi piacokon.

Cseh István kifejtette: az uniós pénzek nem érnek le hozzájuk, de a banki hitelek sem. Még nem volna késő egy külön, a mikrovállalkozásoknak szánt hitelalap létrehozása.

Az IPOSZ szerint változtatni kell azon, hogy a családi és mikrovállalkozások működéséhez nélkülözhetetlen adatok nem állnak egy helyen rendelkezésre. Az IPOSZ és ipartestületeinek informatikai hálózatának megerősítése, adminisztratív kapacitásának bővítése megoldást jelenthetne erre a problémára.

Könnyítéseket várnak a hazai mikrovállalkozások

A szigor enyhítésével járnának a legjobban a legkisebb vállalkozások. Van, amiben nem lehet engedni, de néhány hatósági szabályon lazíthatnának, hogy az adminisztrációs terhek csökkenjenek.

– Célszerű volna egy nem elvtelen átalánydíjas adózást bevezetni a családi és mikrovállalkozások részére, vagy adókedvezményt biztosítani nekik. Ezek a kis cégek a lakosságot szolgálják ki, s nem tudnak akkora rezsióradíjat érvényesíteni, mint a nagyok – hangsúlyozta Cseh István. Hozzátette: előírják azt, hogy a szerelési munkákhoz ketten menjenek ki, ugyanakkor ennek költségeit nem tudják továbbhárítani. Az áram- vagy gázszolgáltató viszont annyiért dolgozik, amennyiért akar. A feketegazdaság elleni küzdelemnek is ártanak a magas adminisztrációs és adóterhek. Akik ugyanis ezt nem bírják, felszámolják vállalkozásukat, ám ügyfélkörüket megtartva, feketén űzik tovább a tevékenységet.

Forrás: heol.hu