Az IPOSZ egy időtálló érték

Valóban nagyon sokat dolgoztunk, de a legfeszítettebb tempót is feledteti, ha beérni láthatjuk munkánk gyümölcsét. Számtalan egyeztetésen, megbeszélésen, bizottsági ülésen vettünk részt, projekteket valósítottunk meg és zártunk le sikeresen, és az IPOSZ folyamatos anyagi stabilizálása, a működési keretek biztosítása mellett úgy gondolom, hogy méltóképpen ünnepeltük meg szövetségünk negyed évszázados jubileumát az év vége felé közeledve. Hazai szakmai és társadalmi partnereink, valamint külföldi társszervezetek küldöttségei a legmagasabb szinten tisztelték meg jelenlétükkel az IPOSZ-t, és ezáltal a magyar iparosságot is. Már ez önmagában világosan jelzi, hogy a magyar kézműipart és annak nemzeti szintű érdekképviseleti szervezeteként az IPOSZ-t időtálló értéknek tekintik, amely bebizonyította létjogosultságát mind Magyarországon, mind európai szinten. Az IPOSZ valamennyi egykori és jelenlegi tisztségviselője és munkatársa nevében büszkén mondhatom, hogy a Lengyel Kézműipari Szövetség az Ipartestületek Országos Szövetségének a magyar és az európai kézműiparért végzett tevékenységéért, 25 éves jubileuma alkalmából a legmagasabb lengyel kézműipari kitüntetést, a Jan Kiliński aranymedált adományozta.

Az IPOSZ háza táján azonban nincs vége a jubileumi hangulatnak és az évfordulós készülődésnek sem, hiszen hivatalos lapunk, az MV Iparos Újság 2016-ban a 60. évfolyamához érkezett. Ez a tény önmagában is kuriózumnak számít a magyar sajtótörténetben, de egyben azt is jelenti, hogy a 130 éve fennálló ipartestületek létének csaknem felét az MV Iparos Újság hírszolgáltatással, dokumentálással végigkísérte, támogatta, érdekképviseleti tevékenységünk kommunikálásával pedig információs kohéziót teremtett az országszerte működő ipartestületek és az IPOSZ között. Az MV Iparos Újság egy olyan érték, mely értéket teremt – a közölt képek és gondolatok által összeköti ipartestületeinket Békéscsabától Sopronig, Pécstől Debrecenig, ezáltal is növelve az IPOSZ és az ipartestületek erejét és értékét.

Az ilyen ünnepi, évfordulós alkalmak egyúttal arra is ösztönöznek bennünket, hogy egy kicsit megálljunk, és tágabb szemszögből vizsgáljuk meg magunkat, hogy honnan hova jutottunk el. A hazai és külföldi partnereinkkel folytatott tárgyalásokból egyértelműen kiderült, hogy a múltban megalapozott partnerségek megújítására – köszönhetően az utóbbi időszakban tett erőfeszítéseinknek – komoly érdeklődés mutatkozik.

 

Egy kis visszatekintéssel kezdeném, hiszen 2015-ben sikeresen lezárult a 2013-2014-ben végrehajtott Jogpont+ Mini projektünk záró ellenőrzése, ami így adminisztratív oldalról is megerősítette és elismerte, hogy a projekt megvalósítása az előírásoknak megfelelően és magas színvonalon történt. Ugyanígy a sikeres projektek között említhetem meg a Visegrádi 4-ek kézműipari szervezeteivel közösen végrehajtott kísérleti projektünket, amely a duális képzés által a fiatalok foglalkoztathatóságának javítását célozta meg. Az IPOSZ mindig is fontosnak tartotta, hogy élénkítsük a gazdasági kapcsolatokat a Visegrádi 4-ek országaival, és ezt a folyamatot a mikro- és kisvállalkozások területén kiválóan tudná menedzselni az IPOSZ. A skandináv és a balti-tengeri régió kkv-szervezeteit tömörítő Hanza parlamenttel egy olyan projekt kidolgozását kezdtük el, amely által az észak-európai minta alapján a Közép-Európában, a Duna-régióban is erősíteni tudnánk a gazdasági együttműködést, a Visegrádi 4-ek szintjén pedig a Visegrádi Alap támogatásával 2016-ban folytatni tudjuk a kísérleti projekt által tavaly megalapozott munkát – most már bővített tartalommal, szakmai csereprogram megvalósításával. Hasonlóan az Európai Építőipari Szövetséggel (EBC) egy Erasmus-pályázat keretében kívánunk együttműködni, január végén pedig vendégül látjuk az Európai Kisvállalkozások Szövetségének (UEAPME) újonnan megválasztott elnökét, hogy áttekinthessük azokat az európai szintű együttműködési lehetőségeket, amelyekben az IPOSZ tevékenyen részt tudna venni.

 

A már említett projektek sikeres megvalósításához az ipartestületek együttműködésére is szükség van, de a jövőre vonatkozó terveink és reményeink közt természetesen ugyanúgy ott szerepel az évek óta nagy népszerűségnek örvendő Jogpont projekt folytatása is, amelynek irodáit lehetőség szerint igyekeztünk mindig is a helyi ipartestületekhez telepíteni. A vállalkozók és a munkavállalók részéről az ingyenes jogsegélyre változatlanul nagy igény mutatkozik, és talán ez különösen igaz az olyan kevésbé szerencsés helyzetű régióra, mint Észak-Alföld, ahol az IPOSZ és az ipartestületek már eddig is komoly eredményeket mutattak fel a korábbi projektek során, és bízunk benne, hogy idén is megkapjuk a lehetőséget a jogsegélyhálózat működtetésére. A projektek végrehajtása, az adminisztratív feladatok ellátása, valamint az érdekképviseleti munka természetesen az IPOSZ részéről korszerű tudással rendelkező, kvalifikált munkatársakat igényel, de a sikerhez megbízható partnerekre is szükség van. Az IPOSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az ipartestületek és tagvállalkozásaink minél könnyebben megtalálhassák a számításaikat.

 

Szerencsére ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy Magyarország csakis a KKV-k által lehet sikeres, márpedig az IPOSZ és az ipartestületek felbecsülhetetlen mértékű segítséget tudnak nyújtani ahhoz, hogy a sikerhez vezető út minél simább legyen. Építőiparosként üdvözlöm, hogy a magyar gazdaság húzóágazatának számító építőiparban az áfát 27 százalékról 5 százalékra csökkentette a kormányzat az új lakások építése területén, azonban ez elsősorban a nagyobb vállalkozások profiljába tartozik. A legkisebb vállalkozások tevékenységére viszont inkább a felújítási munkák vagy egy-egy építési folyamat kivitelezése a jellemző, ezért célszerű lenne az adócsökkentést ezekre a tevékenységekre is kiterjeszteni, ami egyébként nemcsak a működési környezet és a verseny tisztulását hozná magával, hanem a gazdaság további fehéredése révén plusz adóbevételt is jelentene az állam számára. Ennek ráadásul továbbgyűrűző hatása is van, hiszen az építőipar növekedése legalább három-négy ágazatot – mint például a szállítmányozás – is húz magával. Meggondolandónak tartom azt is, hogy a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásai között a legkisebbek, a családi vállalkozások számára akár 1 millió forint alatti pályázati forrásokat is ki lehetne írni, hiszen üzletvitelük, fejlesztési elképzeléseik felelős módon történő végrehajtása elriaszthatja őket a 3 millió forint feletti támogatási összegek megpályázásától.

Az IPOSZ elnökeként felelősséggel kijelenthetem, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel és minden lehetséges fórumon küzdünk azért, hogy racionális, a kkv-szektor számára optimális gazdasági környezet jöjjön létre. Tennivalónk tehát bőven akad, de abban is biztos vagyok, hogy elkötelezett ipartestületi vezetőkkel, racionális döntésekkel és következetes munkával, egységet mutató ipartestületi hálózattal elérhetjük azt, hogy bennünk, mikro- és kisvállalkozókban ugyanolyan stratégiai partnert lásson a gazdaságpolitika, mint a nagyvállalkozásokban.

 

Fekete Zoltán