IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
HUNGARIAN ASSOCIATION OF CRAFTMEN'S CORPORATIONS
1087 Budapest, Luther utca 4-6. I. em. 3. ajtó Tel.: +36 1 354 31 40
E-mail: titkarsag@iposz.hu
E-mail: titkarsag@iposz.hu
Aktuális híreink
Az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt
A közép-európai cégek többsége növeli kutatás-fejlesztési (k+f) kiadásait, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatoktól. A legtöbb vállalkozás számára azoknak a k+f tevékenységeknek a beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe - derül ki a Deloitte Central European Corporate R&D Report 2018 kutatásából.
A kutatás során a közép-európai régió kilenc országában (Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) 329 vállalkozás képviselőit kérdezték meg.
A felmérés szerint a közép-európai vállalatok 52 százaléka k+f kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben, és a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli k+f kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet.
A vállalkozások harmada szerint nehéz pontosan azonosítani azokat a k+f tevékenységeket, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe. Hasonlóan magas azon cégek aránya, amelyek ezekkel kapcsolatban a szabályozás nehézségeire és bonyolultságára panaszkodnak. Ebben a vonatkozásban ugyanakkor javult a helyzet, mivel 2016-ban még a vállalkozások 31 százaléka emelte ki ezt a problémát.
A gyakran említett kihívások közé tartozik még a költségek kiszámítása és elszámolása (23 százalék), míg a k+f tevékenységgel kapcsolatos kiadások nyilvántartását a megkérdezettek tizede tartja komoly problémának.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a közép-európai cégek egy része nem foglalkozik érdemben a szellemi tulajdon védelmével. A megkérdezett vállalatok mindössze 67 százalékánál van titoktartási szabályzat, márkajelzéssel 47, míg szabadalmi védelemmel 44 százalékuk óvja szellemi tulajdonát, azonban 12 százalékuk semmilyen intézkedést nem tesz a szellemi tulajdon védelmében.
Márkus Csaba, a Deloitte k+f és állami támogatásokért felelős közép-európai vezetője közleményükben leszögezte: az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt. A közép-európai országok többségében - köztük Magyarországon - még az elsődlegesen belső piacokra fókuszáló vállalkozások is felismerték, hogy a hasznosítható kutatás-fejlesztés és innováció a fenntartható növekedés egyik lényegi eleme.
A kiszámítható szabályozási és ösztönzési környezetben a vállalkozások nem csupán a rövid távon szükségszerű, hanem a középtávon és stratégiailag is fontos innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősítik - mutatott rá a szakember.
A felmérés szerint a közép-európai vállalatok 52 százaléka k+f kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben, és a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli k+f kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet.
A vállalkozások harmada szerint nehéz pontosan azonosítani azokat a k+f tevékenységeket, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe. Hasonlóan magas azon cégek aránya, amelyek ezekkel kapcsolatban a szabályozás nehézségeire és bonyolultságára panaszkodnak. Ebben a vonatkozásban ugyanakkor javult a helyzet, mivel 2016-ban még a vállalkozások 31 százaléka emelte ki ezt a problémát.
A gyakran említett kihívások közé tartozik még a költségek kiszámítása és elszámolása (23 százalék), míg a k+f tevékenységgel kapcsolatos kiadások nyilvántartását a megkérdezettek tizede tartja komoly problémának.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a közép-európai cégek egy része nem foglalkozik érdemben a szellemi tulajdon védelmével. A megkérdezett vállalatok mindössze 67 százalékánál van titoktartási szabályzat, márkajelzéssel 47, míg szabadalmi védelemmel 44 százalékuk óvja szellemi tulajdonát, azonban 12 százalékuk semmilyen intézkedést nem tesz a szellemi tulajdon védelmében.
Márkus Csaba, a Deloitte k+f és állami támogatásokért felelős közép-európai vezetője közleményükben leszögezte: az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt. A közép-európai országok többségében - köztük Magyarországon - még az elsődlegesen belső piacokra fókuszáló vállalkozások is felismerték, hogy a hasznosítható kutatás-fejlesztés és innováció a fenntartható növekedés egyik lényegi eleme.
A kiszámítható szabályozási és ösztönzési környezetben a vállalkozások nem csupán a rövid távon szükségszerű, hanem a középtávon és stratégiailag is fontos innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősítik - mutatott rá a szakember.
