Lassan szivárog át a bankrendszeren az alapkamat-csökkentés - mondta a Napi Gazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Bár a vállalati hitelkamatok területén megfigyelhető volt 2012 augusztusa óta egy moderált csökkenés és segíti a folyamatot a Magyar Nemzeti Bank növekedési programja is, sok ágazat finanszírozási helyzete nem lett jobb ettől.
Az építőipari cégek többségének például még mindig nem hajlandóak hitelt folyósítani a bankok, de az idegenforgalomban és a vendéglátóiparban sem könnyű kölcsönhöz jutni. Mint mondta, az elsősorban exportra termelő autó- és elektronikai ipar van a legelőnyösebb helyzetben, az agrárium pedig speciális finanszírozási terület.
Az építőipari kis- és középvállalkozások (kkv-k) direkt megrendelés hiányában többnyire csak alvállalkozóként jutnak munkához. Amíg nincsenek olyan jelentőségű szerződések, amelyek érdemessé tennék a hitelfelvételt, nincs is értelme a bankokhoz fordulniuk - mutatott rá egy fontos problémára Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Jelenleg is rendelkezésre áll - tette hozzá - a Széchenyi kártya, ami már önmagában egy sikertörténet. Nagy szükségét látja annak, hogy a kockázatok minimalizálása érdekében garanciaszervezetek épüljenek ki olasz mintára, ahol a szövetkezeti tagok egymásért vállalnak garanciát és a hozzájuk forduló kkv-kat előminősítik.
Németh arra számít, hogy a kkv-ügyfelek a bankok szemében fel fognak értékelődni. Ezeknek a cégeknek a hitelhez juttatása nemcsak a vállalkozóknak, hanem a bankoknak is érdekük, hiszen a kkv-k állítják elő a GDP több mint felét, illetve foglalkoztatják a magyar munkavállalók mintegy 70 százalékát. A munkavállalók 70 százalékát kkv-k foglalkoztatják Magyarországon.
Forrás: Napi Gazdaság