Budapesti munkaértekezlet
Az iparosok számára létkérdés az élethosszig tartó tanulás
Országos munkaértekezleten tárgyalták meg – kedden, Budapesten az Iparos Klub dísztermében – a szakképzési alapfeladatok ellátásának teendőit az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Kisiparosok Országos Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szakképzési vezetői. A munkaértekezlet kezdeményezője az IPOSZ volt. Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója megnyitó beszédében hivatkozott arra, hogy az IPOSZ folyamatosan napirenden tartja a szakképzés időszerű feladatait. A több évszázados múltú magyar kézművesség hatvanezer tagja csak akkor tud versenyben maradni, ha tagjai folyamatos, „éltechnológián” történő képzésben vesznek részt. Az utóbbi években számukra új versenyközegbe kerültek, és kerülnek ezután még inkább, ők nincsenek az ilyen léptékű változásokhoz hozzá szokva. Tanulniuk kell tehát, és csak azok fogják túlélni ezt az időszakot, akik felismerik ennek a kényszerét.
- Mi tehát a teendő? – kérdezte a TelePress munkatársa Solti Gábort.
- Mint láthatta az alapoknál kezdjük. Meg kell erősíteni a vizsgáztatók felkészítését. Mint hallotta, Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) főosztályvezetője ismertette azokat a feltételeket, amelyeknek a vizsgabizottság elnökeinek, tagjainak meg kell felelniük. Kijelölték azt a gazdasági kamaráknak gondozásra átadott 15 szakképesítési területet, amely érinti a vizsgabizottságok delegálását. Arról is szólt, kik és milyen feltételek esetén kaphatnak szakképzési, vizsgabiztosi engedélyeket. Ezen kívül ismertette az ezzel kapcsolatos együttműködési feladatokat az országos és gazdasági érdekképviseletek és a megyei kamarák között. Mivel ezeket a feladatokat a korábbi elképzelésekkel ellentétben már az idei vizsgaidőszakra átruházták, voltak bizonyos anomáliák. Erről számolt be Szabó Bálint, a MKIK szakképzési vezetője, aki elmondta, hogy nem mindig volt megfelelő az együttműködés a kijelölések során. Elmondta, hogy a legjobb szakemberek jelentkezését várják a vizsgabizottsági elnöki tisztségekre, akiknek jelentkezési irataikat az SZMM-hez kell benyújtani engedélyeztetésre. Moldáné Görgényi Ildikó, a Nemzet Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) főigazgató helyettese ismertette az intézet által kidolgozott vizsgabiztosi feladatokat, a számonkérés elbírálásának metódusait, a vizsgaokmányok határidőre való beküldésére külön felhívta figyelmet.
- Fontos a nappali szakképzés minőségi fejlesztése is. Az IPOSZ már jószerint tizenhét éve sürgeti ezt. Az évek hosszú során számos észrevételt, javaslatot dolgoztunk ki, de sajnos többnyire elhaltak a változtatást szorgalmazó hangok. A szakmai utánpótlás gondjait az iskolarendszerű képzés alulról való szélesebbre nyitása oldhatja meg. Talán most az Országgyűlés előtt tárgyalt törvénymódosítási csomag ezt részben szolgálhatja. Nem mindegy azonban, hogy az abban foglalt feladatsor, miként valósul meg. Tény viszont, hogy a szakképzési, a szakképzési alap, valamint a felnőttképzési törvény módosításában sok olyan új elem van, amihez szerintünk, nincs még meg az eszközrendszer. Felvetésünkre azt a választ kaptuk, hogy ha nem indul meg a folyamat, az eszköz rendszer sem teremtődik meg soha.
- Azt is meg kell említeni azonban, hogy a képzés mellett rendkívül fontos a megfelelő gazdasági környezet, és egy átfogó adóreform. Ennek a reformnak ki kell terjednie a szakképzésre és a felnőttképzésre is. Alapvető gond az is, hogy nem ismert igazán mi van a képzési kínálatban. Mert a gazdaság önmagában ezt soha nem fogja tudni teljes pontossággal megmondani. Elvontan gazdaság sem létezik, annak szegmensei vannak. Ezért mást fog igényelni a nagyvállalat és mást a kisvállalkozó, mást a gyáriparos, a kereskedő és az iparos. Ezért a képző szervezetekkel és a minisztériumokkal közösen olyan háttér informatikai rendszer létrehozására törekszünk, amely mintegy térségekre lebontva feltérképezi a kézműves szakmáinkban meglévő valós helyzetet. Remélem, most már végre elindul az, amiért másfél évtizede harcolunk.
Forrás: Gazdaság és Közélet