Csak szerény béremelésre van lehetőség

Az élelmiszer- és könnyűiparban alkalmazottakat viszont kevésbé sújtja a recesszió, e területeken egyelőre nem esett vissza a termelés. A jövőre tervezett, szerény béremelés viszont minden ágazatra érvényes, amit a munkahelyek megőrzése iránt érzett felelősségükkel magyaráznak a munkáltatók.

A kisvállalkozások immunrendszerét legyengítette a konvergencia program, most pedig influenzásak lettek, és súlyos betegek - így foglalta össze a szolgáltatói ágazat helyzetét a Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Szűcs György elmondta, hogy a lakossági beruházások jelentősen lecsökkentek, az építő- és szakiparban tevékenykedő mesterek megrendelése egyre kevesebb, és a körbetartozás is sújtja a vállalkozókat. Az alkalmazottak világosan látják, hogy főnökeik nem a busás haszonszerzés miatt halogatják a béremelést, hanem a munkahelyek megőrzését tartják szem előtt, és a közterhek befizetésével sem maradhatnak el, különben nincs esélyük a pályázatokon. Ugyanakkor megjegyezte, a kormány által bejelentett, a vállalkozási szektor számára kidolgozott 1000 milliárd forint hatású piacélénkítő csomagtól sokat várnak.

Nincsenek könnyű helyzetben a gépiparban dolgozók és foglalkoztatóik sem, már 2 ezer dolgozó munkája szűnt leg, elsősorban az autóiparból és a beszállítóktól, valamint a beszállítóknak dolgozó elektronikai cégektől kellett elküldeni alkalmazottakat. Balogh Béla, a Vasasszakszervezet elnöke lapunknak elmondta, egyelőre a visszafogott munkában, a leállásban, illetve a szabadságolásokban látják a megoldást, de törekednek arra, hogy folyamatos legyen a termelés. Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint Borsod és Nógrád megye területén érezhető leginkább a recesszió hatása, Budapesten és környékén kevésbé súlyos a következménye. Hozzátette szerényebb mértékű bértárgyalást kezdeményeznek, de mindenképpen emelnék  a fizetéseket, legalább az infláció mértékével megegyezően.

Nincs felmerésük azzal kapcsolatban, hogy hány embert bocsátanak el a válság hatására, mivel velük nem osztják meg terveiket a munkáltatók - ezt Dékány Jenő, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondta. Véleménye szerint azonban az export terén beszűkülés várható; de élelmiszert mindenképpen vásárolnak itthon az emberek, igaz, valószínűleg az olcsóbb terméket választják. Éppen ezért a sütőipart nem érinti súlyosan a válság, nem számít leépítésre.

Így látja Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének főtitkára is. Az élelmiszer-kereskedelemben jelentéktelen hatása van a válságnak- mondta, és most úgy tűnik, a karácsonyi forgalom miatt sem kell aggódni. A főtitkár úgy fogalmazott: egyre kevesebb tartós fogyasztási cikket vásárolnak, de az élelmiszerről nem mondanak le a családok. Év elejére vár kisebb mértékű forgalom visszaesést, és mint mondta, az csak az első negyedév végére derül ki, hogy az árbevételre milyen hatással volt a recesszió. Ugyanakkor megjegyezte, nem terveznek elbocsátást, elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzése, de jövőre fél évig várnának a béremeléssel - az átlagkereset most bruttó 130 ezer forint -, és nem tartják kizártnak, hogy ezt követően akár visszamenőleges hatállyal döntsenek a keresetnövelésről. Szeretnék azt is, ha a minimálbér és a garantált bérminimum változatlan maradna, mert mint mondta, a korábban megkötött hároméves bérmegállapodás súlyosan érintette az ágazat dolgozóit. Bérfeszültség alakult ki a vezetők és az alkalmazottak között a szakmunkások kötelező fizetésemelése miatt. De ahol a pénztárkönyv is mérhető teljesítményt mutat, ott nincs akadálya a bérnövekedésnek - tette hozzá a főtitkár.

Tomor János, a Könnyűipari Ágazati Párbeszéd Bizottság társelnöke szerint viszont nincs is recesszió vagy gazdasági válság, mindössze egy pénzügyi bizalmatlansági válságról lehet beszélni, amiből annyi érezhető, hogy. nehezebben lehet hitelt felvenni. A könnyűiparban jelenleg nem győzik a megrendelést, kizárólag az autóüléshuzat-gyártás esett vissza.

Forrás: Népszava Muhari Judit