Családi kedvezmény érvényesítése

Családi kedvezmény érvényesítése azon magánszemélyeknél, akik esetében nem lehetséges a nyilatkozat megtétele az adóelőleget megállapító munkáltató felé

A családi kedvezmény érvényesítése során a gyakorlatban számos esetben merült fel kérdésként az, hogy érvényesíthetik-e a családi kedvezményt, és ha igen, milyen módon tehetik meg azt azon magánszemélyek, akik nem munkaviszonyból származó jövedelem vonatkozásában szeretnének élni a kedvezménnyel és ezért esetükben nem lehetséges a nyilatkozat megtétele az adóelőleget megállapító munkáltatónak.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] 48. § (3) bekezdése szerint a családi kedvezmény, az adójóváírás és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál való érvényesítése érdekében a magánszemély ugyanis csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.

Azonban az Szja tv. 46. § (6) bekezdés b) pontja az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában adóelőleget megállapító munkáltatónak minősíti a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen havi/heti bér, munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is. Erre a szabályra figyelemmel pedig a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem. Az utóbb említett magánszemély nyilatkozatát a kifizető szervnek (egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.

Ugyanakkor téves az a nézet, amely szerint az új szabályok alapján az egyéni vállalkozó nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt. Tekintettel arra, hogy a családi adókedvezmény az adóalap-kiegészítést is tartalmazó összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került be az adórendszerbe, értelemszerűen nem érvényesíthető a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó jövedelem után. Ha azonban a vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem. Ebben az esetben az adóelőleg-fizetésre az Szja tv. 49. § (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni, amely szerint a negyedévenként fizetendő adóelőleg „a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított összeg”. Az (1) bekezdés szerint ugyanis az adóelőleget a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap összege után kell kiszámítani úgy, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóelőleg-alapot csökkenteni kell a kedvezmény összegével. A (2) bekezdés pedig lehetővé teszi a személyi kedvezmény figyelembevételét is. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy adójóváírás értelemszerűen nem vehető figyelembe, mivel a vállalkozói kivét nem minősül bérnek.)

Ugyanezen szabályok szerint kell eljárnia az egyéni ügyvédnek, az állatorvosnak, a közjegyzőnek, az önálló bírósági végrehajtónak és az egyéni szabadalmi ügyvivőnek is, mivel őket az Szja tv. 3. § 17. pontja szerint az Szja tv. alkalmazásában egyéni vállalkozónak kell tekinteni.

Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből azok a magánszemélyek sem, akik munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet pl. választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján. Ezekben az esetekben a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására. Az Szja tv. 49. § (3) bekezdése értelmében az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett     – az általános szabályoktól eltérő – módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő.

Az előzőekben foglaltakon túlmenően azonban fontos kiemelni, hogy a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. Ez akár a kifizetést megelőző nap is lehet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek „lekövetésére”. Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen. Ezért nem igaz az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje, mivel a Szja tv. ilyen határidőt nem tartalmaz.