"Az ortopédiai cipész szakma helyzete amúgy is nehéz" - mondja Szatmáriné Szűcs Mária az OCSZ elnöke, mikor a hazai helyzetről kérdezzük. "1988-ban végzett az utolsó osztály, azóta - húsz éve - nincs ortopédiai cipészképzés itthon. Ez annak is következménye, hogy megszűnt a hazai bőrgyártás, elhaltak a cipészek. Egyedül Debrecenben oktatnak még cipészetet; jelentkező alig akad, felnőttképzésben pedig még nehezebb képzőhelyet találni."
"Jelenleg hatvan-hatvanhat a működési engedéllyel és OEP-szerződéssel rendelkező ortopéd cipészvállalkozások száma. Korábban egy-egy cég átlagosan húsz-huszonöt embert foglalkoztatott, ez a szám az utóbbi két évben drasztikusan csökkent: öt embernél többet már csak egy-két vállalkozás alkalmaz." Az elnök szerint egyáltalán nem jellemző, hogy egy hazai vállalkozás OEP-támogatás nélkül dolgozna. "Nyugat-Európában ez működik, itthon nem. A szövetség attól tart, hogy az augusztus elejétől hatályos, "gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről" szóló kormányrendelet hatására a beteg-térítési díjak több ezer forinttal emelkedni fognak."
A térítési rendszer átalakítására a kormány szerint elsősorban a takarékoskodás, valamint az OEP kárára elkövetett csalások miatt van szükség, - amit az OCSZ meg is ért -, ám az átalakítás igen kedvezőtlenül érinti a hat éve ugyanazon az áron dolgozó ortopédiai cipészszakmát. "Az ortopéd cipőnek nincs alternatívája, nem váltható ki sorozatgyártásban készült segédeszközökkel. Csalni sem lehet velük, hiszen a cipők a beteg lábára készülnek, így más számára nem jelentenek gyógyulást, a piacon sem lehet őket eladni" - érvel az elnök. Jelenleg az összes egyedi gyártású eszköz száz százalékos támogatás alá tartozik, akár csak az ortopéd gyermek-lábbelik. 2009. június harmincadikáig a gyerekcipő térítési díjaként 3240 forintot kellett fizetni. A júliusi áfaváltozás hatására ez az összeg 3801 forintra emelkedett, de a támogatási rendszer átalakítása miatt, augusztus elsejétől egy pár ortopéd gyermektopánkáért 19 003 forintot kell majd fizetni. "Nem értjük, miért éppen az ötvenszázalékos térítési kategóriába került az egyedi gyártású segédeszköz, amikor ebbe a kategóriába a sorozatgyártott termékeket sorolták. Bár a felnőtt cipők egy része az un. nehéz ortopéd cipők kedvezőbb támogatási kategóriákba kerültek, de az áremelkedés így is több ezer forint lesz."
A szövetség attól tart, hogy a támogatás csökkenésével még kevesebben váltják majd ki az orvos által felírt cipőket, így a cipészek lassú csődje mellett saját egészségüket is veszélyeztetik. "Egy ortopéd cipő kihordási ideje egy év, a gyermekcipők kihordási idejét kilenc hónapról szintén egy évre emelnék, ám azok javíttatását július elsejétől nem támogatja az OEP. Gyermekcipőt javítani fölösleges, ugyanis a legtöbb cipőt fél év alatt elhordják a gyerekek, és általában többet is nő egy számnál a lábuk. Az augusztusi rendeletben viszont egy évben csak egy cipő kiváltását támogatja az egészségpénztár."
Az ortopéd cipőket gyakran írják fel fekélyes betegségben, valamint csípőbántalmaktól szenvedő pácienseknek. "A fekély egy átlagos cipőben tovább terjed, ami a végtag csonkolásához vezethet. A kellő időben , megfelelő ortopéd cipő viselésével megelőzhető a többszörös költséggel járó csípőprotézis-beépítés " - figyelmeztet Szatmáriné. Majd megkérdezi: miért éri meg jobban az OEP-nek kifizetni egy millió forintos csípőprotézist ( ismételt beültetéssel), plusz a kórházi ellátás költségeit? A kérdést már több fórumon feltették a jogalkotónak, ám válasz eddig még nem érkezett. Hozzáteszi: az ortopéd cipőkkel a betegek hetven százalékát lehetne megmenteni.
A cikket a következő címen érheti el:
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090721/ortopedia_cipesz_szakma_csod_gyogyaszati_segedeszkoztarsadalombiztosita s_tamogatas_oep