Drasztikusan megemelkedett tavasszal a Széchenyi-kártyáért folyamodó cégek száma

Pénzéhségtől kopog a vállalkozások szeme
A kamarák a nehezedő hitelfeltételekről panaszkodnak, a bankok a könnyítéseket sorolják.
Az elmúlt hónapok kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokra szabott válságkezelő intézkedései ellenére korántsem könnyű feladat talpon maradni egy átmeneti fizetési problémákkal küzdő, ingatlan- vagy jelentősebb betétállománnyal nem rendelkező kis cégnek. Egy érdek-képviseleti vezető szerint a mostani helyzet olyan, mint az éhínség: eleinte nem látszik, mekkora baj fenyeget, de ha rövid időn belül nem érkezik segítség, a tartalékok teljesen kimerülnek.
A kis- és középvállalati ügyfelek leginkább arra panaszkodnak a pénzügyi felügyeletnél, hogy a banki kockázatok megnövekedése miatt a bankok már nem elégszenek meg a korábban biztosítékként adott jelzáloggal, hanem további fedezetet kérnek. Mivel a cégnek általában már nincs több megterhelhető ingatlanja, gyakran a tulajdonosok magántulajdonú épületeit is bevonják az ingatlanfedezet körébe - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője. A másik panasz a Széchenyi-kártya hitelkeretének megújításakor jelentkezik, amikor a bankok a korábbinál szigorúbb feltételeket szabnak.
Ezzel együtt is az utóbbi hitel a kisvállalkozások egyik legfontosabb mentsvára. Márciusban és áprilisban 35-40 százalékkal nőtt a Széchenyi-kártyát igénylők száma. Korábban jellemzően havi 1800-2000 cégvezető szeretett volna hozzájutni a kártyával járó kedvezményes hitelhez, de az elmúlt időszakban ez a szám 3000 fölé nőtt. Az ugrást egyértelműen a likviditáshiány okozza. A vállalkozások a rövid lejáratú források felé fordultak, nem hosszabb távú beruházásokban gondolkodnak. A túléléshez kell a pénz - mondja Krisán László, Széchényi-kártyát koordináló KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Az egy plusz egy évre, legfeljebb 25 millió forintig felvehető forgóeszközhitelhez nem kell ingatlanfedezet, és - az állami kamattámogatás révén a piacon a legalacsonyabbnak számító - 12-14 százalékos kamattal érhető el. Korábban ötből egy igénylést utasítottak el a bankok, és ez az arány most sem több 25 százaléknál. - Azért nem emelkedik lényegesen ez a szám, mert az igényléseket felvevő helyi kamaráknál, illetve a VOSZ irodáiban egy elemzést készítenek az igénylőről, a bankok így reális képet kaphatnak arról, képes-e fizetni a részleteket. Ha igen, 2-3 héten belül felvehető a hitel - mondja Krisán.
- A mikrohitelezés mind az agrárágazatban, mind az iparban aránylag jól működik, ám a rendelkezésre álló pénz nagyon kevés, és a szükségtelenül részletes szabályok gúzsba kötik a kis cégeket - véli Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke. - Egyes konstrukciók meghatározzák például, hogy az igénylő legfeljebb kilenc embert foglalkoztató vállalkozás lehet, holott egy tíz vagy tizenegy alkalmazottnak munkát adó vállalkozónak ugyanúgy szüksége lehet a hitelre. Nem statisztikai alapon kellene határvonalat húzni, hanem aszerint: egy cégnek gazdasági helyzete, finanszírozási nehézségei miatt valóban szüksége van-e a forrásra - teszi hozzá.
A szervezetnek országszerte 256 ipartestület a tagja, és a visszajelzések alapján vidéken és a fővárosban egyaránt az a legnagyobb probléma, hogy a bankok hosszas elbírálás után, magas állampapír-, bankbetét-állományt vagy a felvenni szándékozott összeget 150-200 százalékkal meghaladó ingatlanfedezetet kérve, 17-20 százalékos kamatra adnak pénzt. - Ha a kis magyar cégeknek lenne ekkora tartalékuk, nem folyamodnának hitelért. A legtöbben be sem mennek a bankokba, mert tisztában vannak a számukra teljesíthetetlen, nem mellesleg hatalmas adminisztrációt igénylő feltételekkel. Ha mégis, kifordulnak a fiókból, amikor meghallják a fedezetigényt vagy a hitelt terhelő kamatszintet - mondja Géresi József. Az Iposz több bankkal is tárgyal arról: cserébe a valamelyest alacsonyabb kamatokért vállalnák, hogy a pénzintézeteknél több kisvállalkozás vesz fel hitelt. A szervezet a MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel pedig már megegyezett arról, hogy a mikrohitel a helyi Iposzokban is felvehető.
- Nagy bajban leszünk, ha a külföldről felvett állami hitelek nem landolnak minél előbb a gazdaságban. Egy jó döntés csak akkor ér valamit, ha a végrehajtás is hatékony. Magyarországon megtörténtek a szükséges lépések, a kisiparosok mégsem jutnak pénzhez - teszi hozzá az Iposz alelnöke.
A "pult másik oldalán", a bankoknál azonban a kölcsönhöz jutás feltételeit is másként látják, legalábbis a megkérdezett hitelintézetek azokat a konstrukcióikat sorolják, amelyekkel igyeznek segíteni a bajba jutott ügyfeleiket.
- Az OTP Bank igyekszik megoldást kínálni azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek van piacuk és üzleti stratégiájuk is életképes, de átmeneti gondjaik keletkeztek - állítja Bognár Attila, a bank mikro- és kisvállalati főosztályának termékfejlesztési szakértője. A legtöbb mikro- és kisvállalkozás folyószámlahitellel biztosítja forgóeszköz-szükségletét. A folyószámlahitel-keret a vállalkozás forgalmától függ, általában a havi átlagos forgalom kétszerese, a keret nagyságát a bank évente felülvizsgálja. A gazdasági recesszió hatására megszaporodott azon vállalkozások száma, amelyeknek árbevétele, így számlaforgalma is csökken. Emiatt előfordulhat, hogy a bank a fennálló folyószámlahitelt annak lejáratakor nem, vagy csak csökkentett összegben hosszabbítja meg. Az OTP Egyensúly hitele lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a vállalkozás folyószámlahitelből eredő tartozását részletekben, akár három év alatt egyenlítse ki. A csökkenő forgalom némileg magasabb kockázatosságra utal, így ennek a hiteldíja a kiváltandó hitelhez képest néhány százalékponttal magasabb.
A másik eset a hosszabb futamidejű jelzálog alapú hiteleké, amelyeket a mikrovállalkozások jellemzően beruházások finanszírozására vettek igénybe. A vállalkozás bevételeinek csökkenése vagy a devizaárfolyamok elmozdulása miatti esetleges törlesztési nehézségek kezeléséhez a bank a futamidő-hosszabbítást vagy a tőketörlesztés hathavi felfüggesztését ajánlja az ügyfelek számára. Bognár Attila azt javasolja, hogy az ügyfelek addig forduljanak a bankhoz a lehetséges pénzügyi megoldások feltérképezéséért, amíg nincs fizetési késedelmük. A legtöbb banknál gyakorlat, hogy áthidaló hitelt, futamidő-hosszabbítást kizárólag akkor adnak, ha az adós előbb kifizeti az elmaradt részleteket.
A Raiffeisen Bank a bajba került kkv-ügyfelei részére is kínál a lakossági hitelekéhez hasonló segítő intézkedéscsomagot. - Ez már standardizált termék, ami gyorsan elérhető és egy banki referens is elég a döntéshez, bonyolultabb esetekben persze egyéni döntést hozunk - mondta Laincsek János, a Raiffesien Bank kkv területért felelős vezetője. Bizonyos esetekben a Raiffeisen már azelőtt felajánlja az ügyfélnek a hitel átalakításának lehetőségét, mielőtt késedelembe esne (az ügyfelek ritkán jelentkeznek maguktól hitelük átalakítása érdekében), de hasonló csomagok léteznek már késedelmesen fizetőknek is. Az átalakítás általában a futamidő meghosszabbítását jelenti. Ez egy 6-10-15 éves vállalkozói hitelnél sokkal nagyobb törlesztőrészlet-csökkenést eredményez, mint egy 30 éves lakossági hitelnél. Szükség esetén itt is átütemezhetőek a folyószámlahitelek.
A forgóeszköz-hitelekre szintén van a banknak fizetéskönnyítő megoldása. A kkv-ügyfelek gyakran tőkepótlásra használják az évente lejáró és megújítandó folyószámlahitelt. Sok vállalkozásnak egy összegben kellene év végén visszafizetnie a hitelét. Ez különösen akkor okoz gondot, ha az ügyfél gazdasági helyzete egyébként is annyit romlott, hogy a bank nem újítaná meg a folyószámlahitelt, vagy csak a korábbinál kisebb összeget hagyna jóvá. Ilyenkor a Raiffeisen is részletfizetéssé alakítja a visszafizetést és hosszabb futamidőt ad.
A súlyosan problémás vállalati hitelek esetében a lakossági kölcsönöknél ritkábban és később kerül sor arra, hogy a bank követeléskezelő cégeknek adja el a nehezen behajtható tartozást. A bank általában maga kezdi meg a behajtást puha módszerrel, például telefonos ügyfélszolgálat keresi meg az ügyfelet, miközben a jogi procedúra (a hivatalos fizetési felszólítások sora) is elindul. A vállalkozói hitelek mögött általában fedezet van, eladásuk viszont nehézkesebb, mert nincs még kialakult piacuk. A követeléskezelő cégek pedig csak akkor hajlandók viszonylag jó árat adni egy követeléscsomagért, ha legalább egy részük behajthatónak ígérkezik. Teljesen fedezetlen vállalkozói hitel egyébként gyakorlatilag nincsen. A vállalkozás legalább egyik tulajdonosának készfizető kezességet kell vállalnia a hitel felvételekor, vagyis jövedelme egy részét a bank elvonhatja a hitel törlesztése érdekében, és személyes vagyonával is felel.