Duna Tévé - Gazdakör

2007-09-13 05:52

Gazdakör


Duna Tévé - Gazdakör

Mv.: - Az IPOSZ, azaz az Ipartestületek Országos Szövetsége szeptember 6-án, immár 16. alkalommal rendezte meg a kézművesek ünnepét. A szakmák és a mesterségek nagyon fontosak az Európai Unióban, és ezért egy konferenciával is kibővítették a találkozót. Riportunk előtt én elköszönök. Kérem, nézzék holnap reggel is a Gazdakör műsorát. Addig is minden jót, viszontlátásra.

Rip.: - Van mit ünnepelni Magyarországon?

Solti Gábor, nemzetközi és oktatási igazgató (IPOSZ): - Most ez a rendezvény, aminek most az előszobájában állunk, ez egy ettől független nemzetközi fórum, amelyik pont azt próbálja majd számba venni, hogy az elmúlt 17 évben mi történt ebben a csatlakozás előtti, és csatlakozás utáni időszakban. Hogy néz ki a magyar kézműipar, és a nemzetközi kézműipar helyzete, és pont ezt fogjuk firtatni, hogy van-e mit ünnepelnünk. Én azt hiszem, hogy a magyar kézművességnek mindig van mit ünnepelnie, mert ezer éve, mióta a királyok mellett mindig ott álltak a magyar kézművesek, ma is itt vannak a társadalomban, és itt lesznek a jövőben is. Mindig más és más formában volt szervezetük is, úgyhogy én azt hiszem, hogy nekünk kötelességünk azokat az embereket, akik annak idején ezt a csodálatos tervet megfestették, akik a Parlamentben azokat a csodálatos szobrokat készítették, és akik ma is a maguk kezük, alkotó keze munkájával dolgoznak, azokat minden évben legalább egy napon meg kell ünnepelni.

Rip.: - A magyar kézművesség napjára érkezett elnök úr. Milyen tapasztalatai vannak, és mi a rálátása a magyarországi helyzetre?

Georg Toifl elnök (Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége): - Az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége 17 éve létezik, és valójában a magyar kézműipar, és az EU-tagországok kézműipari együttműködését szorgalmazza. A magyar kézművesipar, hasonlóan az európai országokhoz, ahol nem a népi demokrácia működött, egészen más feladatokkal küszködik, mint például Ausztria vagy Németország vállalkozói köre. Az elmúlt másfél évtizednyi időszak, amióta az előcsatlakozási és uniós együttműködésünk létezik, kevés az uniós felzárkóztatáshoz, ám úgy látom, szakmai és gazdasági vonatkozásban is jó úton halad a magyar kézművesiparág.

S. G.: - A magyar kézműipar számára egy nagyon kettős helyzetet jelent. Egyrészt hihetetlenül megnövekedett a verseny, másrészt nagyon lassan tudatosul a társadalomban, Magyarországon és külföldön is, attól, mert mi hivatalosan az európai közösség tagjai lettünk, ettől az a 20-30 éves fejlődési hátrány, amivel mi a nyugati országokkal szemben a szolgáltatórendszerekben, tehát azokban a rendszerekben, amelyek segítik a magyar kézművességet, ezzel mi azért nem rendelkezünk ezen a szinten. És ennek felépítése lesz az IPOSZ-nak is a következő négy évben is kiemelt feladata. Ehhez szeretnénk, hogyha az állam is fokozott mértékben támogatást adna. De nagyon nehéz sok helyen ezt még megértetni, hogy nem maga a szervezet, hanem a szolgáltatásra kell támogatás. Mert a kicsi soha nem fogja tudni a bonyolult bürokratikus pályázatokat kitölteni, soha nem fogja tudni mikor és hova kell mennie. Neki segítségre van szüksége, mert nap mint nap dolgozik a megélhetéséért. Azt mondom, hogy ilyen szempontból bonyolultabb lett a helyzetünk, bonyolultabb pénzhez jutni, nagyobb a verseny lényegesen Európában. És hát meg kell tanulni a kicsinek, hogy neki ebben a versenyben olyan új tudásokra van szükség, amit meg kell tanulnia.