DUNA TV-Riport

DUNA, HÍREK, 2009.05.12. 15:49:45 - 16:19:00

 

A legtöbben úgy vagyunk munkavállalók, hogy nem ismerjük alapvető jogainkat, és a legtöbben sajnos úgy kezdünk vállalkozást, hogy az ahhoz szükséges törvényi háttérrel sem rendelkezünk. A következő fél órában egy új fogalommal ismerkedhetnek meg, amelynek neve jogpont. Hogy ez mit jelent, azt vendégeink segítségével fogjuk megmagyarázni. Köszöntöm vendégeink között Szűgy Györgyöt, az IPOSZ elnökét, Rettich Tamást, az IPOSZ projekt vezetőjét, Pataky Pétert, az MSZOSZ elnökét, és Moskovits Károlyt, nyíregyházi ügyvédet, aki a Jogpont munkatársa is egyben. Gyorsan magyarázzuk meg és persze röviden, mit takar az elnevezés.

 

PP: - A jogpont, az egy fantázianév, de azt gondoljuk, hogy eltaláltuk. Ez arról szól, hogy 141 ponton az országban jogi segítséget kaphatnak magyar állampolgárok ingyen. Még pedig a következő ügyekben alapvetően a munka világával összefüggő problémáikkal. Akár, mint munkavállalók, munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekkel, vagy ehhez kapcsolódó társadalom biztosítási ügyekkel. Vagy akár, ha vállalkozók, kisvállalkozók, közepes vállalkozók, akkor a vállalkozással kapcsolatos ügyekben.

 

MV: - Hogyan épül föl ez a hálózat, elnök úr?

 

SZGY: - És hát ennek az a különlegessége, hogy egyes szervezetek, amelyek alkotói között vannak, az áfeosz, a kisosz, az iposz, és az okisz, illetve a munkavállalói érdekképviseletekről a magyar szakszervezetek országos szövetsége, egyszóval pont azoknak a képviselői, akit ön felsorolt az elején, hogy bizony jogi tanácsadásra ügyeiknek jogszerű intézésére van szükségük. Nos, ez a jogpontok a munkaadói érdekképviseleteknek, és a szakszervezeteknek azon székházai, ahol eddig is megpróbáltuk külön-külön saját tagjaink részére felvilágosítást, tanácsadást, részben közreműködő segítséget adni. Ezen a 141 ponton azonban az a nagyszerű, hogy a munka világát érintő kérdésekben ma már nem csak a tanácsot szeretnénk adni, hanem jelképesen kalácsot is. Vagyis a munkanélküliek, a munka világában alkalmazottként dolgozóknak jobb, biztos munkahelyet, és hát a munkaadóknak pedig a rendezett munkaügyi kapcsolataik kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani.

 

MV: - Ez a 141 pont milyen területi eloszlásban található meg?

 

RT: - A program régiósan oszlik meg, minden egyes régiónak van egy projekt gazdája.

 

MV: - Akkor, ha hét régió, akkor körülbelül húsz. 7x2=14, az olyan 140.

 

RT: - Igen, 20-21 átlagosan egy-egy régióban a jogpontok száma, ez ugye azt jelenti, hogy leszámítva a közép magyarországi régiót, ahol ugye Pest megye és Budapest van. Tehát az összes többi hat régióban három megye van. Megyénként hat-hét jogpont található. A megyeszékhelyeken, és ami igazából ennek a jogpont hálózatnak egy nagyon nagy eredménye, hogy nem csak a megyeszékhelyeken, hanem kisebb városokban is.

 

MV: - Moskovits Károly, az észak-alföldi régiót képviseli. És ha jól tudom, Nyíregyházán ad tanácsokat. Hol még?

 

MK: - Hát Nyíregyházán két helyszínen van jogpont szolgálat, a Dózsa György utca 9-ben, illetve a Szabadság tér 11-ben. Tehát az iposz, illetve az mszosz-nek a székházában. Ezen kívül még a megyében jó magam Fehérgyarmaton, Vásárosnaményban, és Mátészalkán szintén az iposz helyi irodáiban tartok jogsegélyszolgálatot.

 

MV: - Minden régióban így van, hogy az mszosz, és az iposz együtt tartják kézben a régiót, vagy pedig régiónként változik?

 

PP: - Minden régiónak van gazdája. Ez úgy néz ki, hogy az iposz az észak-alföldi régiót, az mszosz a közép-magyarországit, és nyugat-magyarországit. De vannak még partnereink. Van még az áfeosz, egy régióban gazda. Régióban gazda a kisosz, és még az okisz is, a magyar iparszövetség, ami nevén. Így osztottuk fel a feladatokat, de ez azt jelenti, hogy a konzorcium minden tagja felelősen részt vesz ebben a dologban, csak az adott régióban kell egy valaki, aki gazdaként, projektmenedzserként viszi, ahogy Tamás is, ugyanúgy nálunk vannak kollégák, ahogy a többi szervezetnél, de ez egy közös munka, közös felelősség.

 

MV: - Van-e Magyarországon előzménye a jogpontnak?

 

SZGY: - A jogpontnak, mint említette Pataky Péter, ez egy fantázianév, de az előzménye meg van. Az iposz, amely ősi elődje az 1289-ben alakult céhek, amelyek először Kassán, például ezüstművesek alakítottak. Már arra alakultak, hogy a mindenkori ügyeiket, munkaügy  kérdésekben, tanonckérdésben, szociális kérdésekben intézzék és képviseljék. Hát a történelem sok mindenben változott, de ebben nem. Az iposznál jelenleg is működik úgynevezett fogyasztóvédelmi érdekképviseleti fórum, amely szakmai panaszokat, és egyéb munkaügyi kérdéseket próbál megoldani a vállalkozók vállalkozók között. A vállalkozók alkalmazottai szakmunkástanulói, és a vállalkozók, és a különböző hivatalok között. Ezért mondtam, hogy ennek volt előzménye. Azonban a szakszervezeteknél hagyományos jogsegélyszolgálat, és ennek a más szervezeteknél meglévő segítő szervezetnek az összeolvasztása annak a kor új követelményeinek felel meg, hogy a dolgokat ott kell lerendezni, ahol keletkeznek. A rengeteg polgári peres bíróság, munkaügyi bíróság. És szabálysértési kezdeményezések lassan megölik az igazságszolgáltatásnak a hatékonyságát. Ezért úgy gondoljuk, hogy a vállalkozóinkat mi már képezzük arra rendezett munkaügyi kapcsolatok betartására, amiben érzik az érdekeiket. Nevezetesen egy rossz akaró többet árt, mint száz jó ..a megrendelések területén.

 

MV: - Nagyon röviden, egy projektmenedzser mit csinál?

 

RT: - Maga a projekt az európai uniós projekt, az európai szociális alap támogatásával jöhetett létre, azon belül is a társadalmi megújulás operatív program. A projektmenedzser először megírta ezt a programot, és utána pedig a hálózatnak a létrejövetelében vesz részt. Ezt működtetni kell, ezt a hálózatot. Még ott is, ahol ez már egy meglévő szolgáltatás volt. De ott még inkább, ahol ez egy teljesen új tevékenység.

 

MV: - Nos, mielőtt alaposabban megismernénk a programban részt vevő jogászok konkrét munkáját. Előtte nézzük meg, hogy tipikusan milyen gondokkal keresik fel ezeket a jogpont irodákat.

 

Rip: - Evelin néhány hónappal ezelőtt mondta ki választottja oldalán a boldogító igent. Akkor még azt gondolta, hogy a mézesheteket követő időszak csakis boldog pillanatokat tartogathat számára. Nos, a problémák nem is a fiatalok között jelentkeztek.

 

Evelin: - Az a problémám, hogy a főnököm el akar küldeni a munkahelyemről, mert meg tudta azt, hogy férjhez mentem nyáron, és megijedt attól, hogy esetleg hamarosan gyereket vállalnánk. Eddig semmi probléma nem volt a munkámmal, itt töltöttem a gyakornoki időmet is. Vannak visszajáró vendégeim, tehát tulajdonképpen semmi oka nem lenne arra, hogy elküldjön, és szeretném tudni, hogy mit tehetek ebben a helyzetben.

 

Dr. Szegedi Károly, ügyvéd, Szolnok: - És már keresett is mást maga helyett ugye?

 

E: - Igen, igen, megtudtam, hogy ő keres valakit a helyemre.

 

SZK: - Én azt javaslom először is, hogy ne ijedjen meg. Ha a főnöke szóban közölné magával, hogy holnap már nem  kell jönni dolgozni, akkor mondja meg, hogy csak írásban és indokoltan kéri a felmondását. Mert a törvény ugyanis azt írja elő, hogy csak akkor érvényes a felmondás, hogyha azt írásban közlik. Okszerű, és valóságos. Tehát, hogyha önnek azért akarnak felmondani, mert létszámot csökkentenek, közben meg már holnapután beáll valaki a maga székébe, akkor ez nyilvánvaló jogellenes felmondás lesz, és ebben az esetben ugyancsak érvénytelen. Ilyen esetben, hogyha a bíróság megállapítja, hogy jogellenesen mondták fel az ön munkaviszonyát, akkor utólag ki kell fizetni, egészen az ítélethozatalig önnek az átlagkeresetét, sőt, még kártérítést is állapítanak meg.

 

MV: - Mennyire tipikusak ezek a problémák?

 

SZK: - Hát mondjuk, elég tipikusak. Ez a munkaadók részéről elég gyakori magatartás, hogy azokkal a munkavállalókkal, akik szülni készülnek, vagy sőt, akik már elmentek, és gyermekgondozási vannak, azokkal szemben is, hát elég barátságtalanul lépnek föl. Elég sok ilyen, és hasonló üggyel fordulnak hozzánk.

 

MV: - Mi a tapasztalat itt Szolnokon, mennyire találták meg már a jogpontot az emberek?

 

SZK: - Nagyon jó tapasztalataink vannak. Már az első olyan ügyfél, aki hozta az újsághirdetést, hogy a jogpontnak a munkáját hirdeti, jöhet mindenki, munkaviszonnyal, társadalom biztosítással kapcsolatos üggyel. Akár rászorult, akár nem rászorult. Jöhetnek munkavállalók, jöhetnek munkáltatók is, hogyha ilyen problémájuk van, mert ez egy ilyen szövetségi ügy. Tehát nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatók is benne vannak ebben a jogpont hálózatban.

 

MV: - Láttuk tehát a fodrásznő problémáját, de Nyíregyházán melyek a tipikus problémák, amivel fölkeresik önt?

 

MK: - Annyit szeretnék elöljáróban még elmondani kicsit az elhangzottakhoz kapcsolódóan, hogy én nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a kezdeményezésben is a munkaadó és a munkavállalói oldal együtt pályázott, ebben a projektben. És gyakorlatilag ezzel kifejezzük azt, hogy teljesen mindegy az, hogy melyik oldalon állnak a szereplők. A legfontosabb az, hogy a jogkövetés megtörténjen. A megelőzés az mind a két félnek a részéről egy sokkal olcsóbb megoldás, és nagyon sok baj elkerülhető azzal, hogyha megfelelő időpontban tanácsot kap bármelyik oldal, mert akkor a jogkövetés által nagyon sok kár, és anyagi kár is elkerülhető. Tipikusnak mondható mind a két oldalnak a tekintetében, ugye a munkaviszonynak a megszüntetése. Munkavállalói oldalról, hogyha ilyen történt, akkor az szabályszerűen folytatták-e le vele szemben. Munkaadói oldalról, pedig hogyha ő szabályszerűen szeretné ezt végrehajtani, akkor gyakorlatilag ennek mi a rendje-módja. Tehát a munkajog világából ez a tipikus. Társadalom biztosítás szempontjából a nyugdíjjal kapcsolatos szolgálati idő elismerésekkel van probléma. Cégjognál pedig az alapprobléma az, hogy egy új vállalkozásnál mondjuk melyik formát válassza.

 

MV: -  A munkajog területén mit tapasztal a morális problémákról?

 

PP: - Hát morális probléma akkor van, hogy ha valaki tudatosan sérti meg a szabályokat. Az egy másik kérdés. Akkor általában nem a jogsegély az, ami működik, ha tudatos szabálysértésről van szó. Hanem akkor aztán tényleg az van, hogy a szakszervezet ugye odaáll a munkavállaló  mögé, és akkor háború van az adott szabálysértő munkáltatóval szemben. Az a tapasztalatunk viszont, és ezért is szövetkeztünk mi erre a közös jogsegélyre, mert nagyon sok jogszabálytól eltérő megoldás azért van, mert nem tudatos jogsértés van mögötte, hanem a jognak, a szabályoknak a nem ismerete. Ez mind a munkavállalók részéről is fölmerül. De nagyon nagy mértékben fölmerül a foglalkoztatóknál. Különösen azoknál a foglalkoztatóknál, akik kiváló szakemberek, kiváló mesterek valamiben. Van két-három alkalmazottja, de őneki a munkajoggal nincsenek ismeretei. És akár, hogy úgy mondjam, vétlenül is elkövethet szabálytalanságokat. Ebben ez a segítség ez mindenképpen fontos.

 

MV: - Van-e egyébként összefüggés a munkaadó minősége, tehát hogy kisvállalkozás, vagy nagyvállalkozás költségvetési szerv, vagy verseny szférában dolgozó vállalat. És a munkajogi kapcsolatok rendezettsége között?

 

SZGY: - Azt kell mondanom, hogy mindegyik fajta előbb felsorolt területen vannak rendezett munkaügyi kapcsolatok, és vannak tudatosan vagy tudatlanságból áthágott szabályok. Ez abból adódik, hogy a cégeknek az alapítása, tehát egy hagyományos működés közben gondot fordított-e arra, hogy az alkalmazottaival, tehát a munka világával kapcsolatos társadalom biztosítás, nyugdíj, és munkavédelmi oktatás, és egyéb kérdésekben tudja-e, hogy mit kell csinálni, meg tudja-e hogy mit lehet. Nagyon fontos tudni, hogy Magyarországon kialakult néhány év óta az úgynevezett ágazati párbeszéd bizottságok rendszere. Magyarországon már négy kiterjesztett ágazati kollektív szerződés van. Amelyek aláírói között az iposz is ott van. Ezért kvázi munkaadóként is, és munkavállalóként is, egy a munka törvénykönyvénél megengedőbb, pozitívabb magatartást tanúsító lehetősége is van sokszor erről azonban nem tud, mert például nem érdekképviseleti tag, ahol azért a mi hír eszközeinken keresztül, mint munkaadó tudja a kötelességét. Ezért nagyszerű ez, hogy fajra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül minden magyar állampolgárnak ott helyben jogi tanácsot tudnak adni. Hogy az ügyében vétlen, történt-e vétség, és hogy szándékos, vagy tudatlanságból adódik.

 

MV: - Nézzünk meg egy modellt, amikor egy magánember a saját problémájával átlépi egy jogpont iroda küszöbét, akkor mi történik utána?  Milyen lépések következhetnek?

 

MK: - Gyakorlatilag azokban az esetekben, amik egyszerűbbek, tehát egy általános tájékoztatásra van csak igény, mert őt mondjuk a jövőre nézve érdekli az, hogy a munkabére az azokat a tételeket, amiket a jogszabály előír, azt mondjuk megkapta-e. A pihenőidejét, tehát a szabadságolást, ezeket a dolgokat rendben rendezte, ezt ott rögtön, ebben tájékoztatást lehet természetesen adni. Mert itt a jog előírja azt is, rögtön nyomon követhető, hogy az ő esetében az előírások be lettek tartva, vagy nem. Ott problémásabb az eset, ilyenek is vannak, amikor egy bonyolultabb jogi helyzettel találkozik az ember, és abban az esetben véleményt kell arról nyilvánítani, hogy egyrészt milyen fórumhoz fordulhat, másrészt, hogy azt jó eséllyel teszi-e. Na ilyen esetekben van olyan, amikor az ügyfelet megkérjük értelemszerűen, ő hozza a dokumentumait, és akkor például szoktuk mondani, hogyha nem sürgeti semmilyen eljárásjogi határidő, hogy mondjuk egy hét múlva visszajön, addigra az ember áttanulmányozza az ügyét és akkor egy felelősségteljesebb állásfoglalást tud benne nyújtani. Tehát körülbelül van olyan, ami egyszerűbb, van amely bonyolultabb. Önmagában a feladat, hogyha erre is irányult a kérdés, akkor ez csak a tájékoztatást, tehát a peres képviseletet értelemszerűen nem tartalmazza magában, hanem csak a tájékoztatást, illetve adott esetekben okirat szerkesztést, tehát hogyha neki beadványt kell valamelyik hivatalba, vagy hatósághoz benyújtani, akkor azt az ember segít megfogalmazni.

 

MV: - Nos, azt már hallottuk, hogy a hálózat munkatársai a munkavállalónak, a munkaadónak, és a kezdő vállalkozónak egyaránt tanácsot adnak, és segítenek. Most egy olyan eset következik, amikor erről az utóbbiról lesz szó.

 

Rip: - Ferenc talán maga sem tudja, hogy az elmúlt évtizedek alatt hányféle ételspecialitás hagyta el konyháját a vendégek nagy-nagy örömére. Igaz, az utóbbi hetekben nem is az e kérdésre adandó válasz foglalkoztatja leginkább. Egy váratlan esemény hatására az önállósodás kérdésében már döntött, de a saját vállalkozás megvalósításának számos részletében még bizonytalan.

 

Ferenc: - Szakácsként dolgozom, és hát két év van még a nyugdíjig. De most egy nagyobb összeghez jutottam, egy ilyen családi örökség révén, és egy vállalkozást szeretnék nyitni. De hát igazából nem tudom, hogy most ez milyen formába kellene ezt elindítanom. Hogy bt., kft., vagy nem is tudom, egyéni vállalkozóként.

 

Dr. Magyar Tivadar, ügyvéd, Szolnok: - Igen, az a fontos mindig, hogy eldöntse, hogy mekkora felelősségi kört vállal. Tehát, ha korlátlan felelősségi kör, akkor egyéni vállalkozó és betéti társaság beltagi minőségéről lehet szó. De ha  korlátozott felelősséget vállal, akkor a kft-t ajánlom. Én eleve a kft-t ajánlom, mert úgy gondolom, hogy nem szeretné azt, hogy a későbbiekben a kft-n kívüli más vállalkozási tevékenységekből fakadóan származó kötelezettségei a családjára, házára, vagy más ingóságára hárulna. Tehát itt ezért ezt mondom, hogy a korlátolt felelősség. És akkor itt a korlátlan és egyetemleges felelősség akkor kizárásra kerülne.

 

Rip: - Mikor kezdték meg a működésüket, és mi az eddigi tapasztalat?

 

MT: - 2009. február elsején kezdtük meg a működésünket. És megmondom őszintén, hogy én magam is megdöbbentem azon, hogy milyen nagy keletje van, úgymond ennek. Az első jelentkezők azok a hirdetésekre jelentkeztek, amelyek megjelentek különböző napilapokban. És olyan problémával fordulnak hozzánk, amelyek igazából mindennapi problémák. Elsősorban munkajogi, cégjogi, társadalombiztosítás jogi kérdésekkel, munkajogban azok a problémák, amikor a nem egyenrangú felekként kezelik a munkavállalókat, amikor olyan fajta hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amelyek a törvény által védelemben részesülnek, illetve a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos problémakörökről kell véleményt mondanom.

 

Rip: - Milyen előnnyel jár, hogyha valaki a jogpont ügyvédjéhez fordul, vagy hogyha találomra fölkeres valakit a városban?

 

MT: - A jogpont ügyvéd az adott időintervallumban ingyenes szolgáltatást nyújt. Tehát ez azért egy nagy előny, úgy gondolom azoknak, akik ezt igénybe veszik. Hát általában véve meg van határozva az a kör, amiben mozoghatunk. Tehát, hogy meddig terjedhet a tanácsadás, okiratszerkesztésig már nem mehet, vagy csak okiratelemzésig elmehet. De hát itt azért az ember megpróbál olyanfajta előnyben részesítést eszközölni, amellyel egy picit azért mindig túlmegyünk ezen a kérdéskörön. Természetesen nem olyan körbe, amely már semmiféleképpen nem lenne felvállalható. Ebben a jogpont pont eljárásban.

 

MV: - Egy hónap működés után a 141 jogpontról milyen statisztikák állnak rendelkezésre?

 

PP: - Nagyon jó a rendszer, mert úgy működik, hogy ez egy elektronikus felületen állandóan összegződik. Az első hónap tapasztalata február elsején kezdtünk, és még nem is minden egyes jogponton rögtön az első héten. Már közel kilencszáz ügyfél fordult meg az országban ezeken a jogpontokon. Az a tapasztalat, hogy körülbelül  a kétharmada, az munkajogi kérdés. Elég jelentős a társadalombiztosítási, és a cégjogi is. Az ügyintézésben pedig tényleg dominál a tanácsadás. De nagyon sok olyan van, amit ügyvéd úr is említett, hogy például okirat értelmezés, hogy elhozzák a papírokat, hogy akkor ezt hogy kell érteni, mit kell ezzel csinálni. Ebben nagyon sok segítséget tudnak adni. Ugye tudjuk, hogy mennyi bajuk van az embereknek a különböző szerződések értelmezésével. És aztán van okiratszerkesztés is, meg az is, amikor tanácsot adnak, hogy merre menjen tovább.

 

MV: - Hallottuk az országos adatokat, illetve ügytípusokat. Nézzük meg ugyanezt az Észak Alföldre.

 

RT: - Körülbelül egy-másfél hónapja működik ez a hálózat, amikor mi itt most ülünk a stúdióban. Több mint 210 eset volt az észak alföldi régióban. Több mint 210-en fordultak már eddig a hálózathoz. Ez hát egyrészt, ha veszem az országos statisztikát, akkor egy magasabb arányt mutat, mint a többi régióban. Valószínűsíthető azért, mert ez az észak alföldi régió. Tehát itt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, és Jásznagyun-Szolnok megye, valószínűleg, hát ez teljesen egyértelmű, hogy egy hátrányosmagasabb a munkanélküliség. Arányosan lényegesen nagyobb, mint az országos. Ami még látszik a statisztikából jelen pillanatban, és szerintem fontos adat, hogy van egy olyan rubrika, hogy vajon tagja-e a jogponthoz forduló állampolgár akár a szakszervezeteknek, akár mondjuk az iposznak, okisznak, kisosznak, vagy áfeosznak, tehát a munkaadói szervezeteknek. És azt mutatja a statisztika, hogy nem. Tehát itt egy olyan réteg jut hozzá ehhez az információhoz, és egyben kerül kapcsolatba munkavállalói vagy munkaadói szervezetekkel, aki tud róla, hogy vannak ilyen szervezetek, de nem jellemző, hogy hozzájuk fordulna. És ez által valószínűleg nem is ismeri azokat a szolgáltatás típusokat, amiket ezek a szervezetek nyújtanak.

 

MV: - Az emberek hogyan szereznek tudomást arról, hogy működik ilyen, hogyan szereznek arról tudomást, hogy milyen utca, hány szám alatt van, és legfőképpen hogyan szereznek arról tudomást, hogy ott mit lehet intézni?

 

MK: - Én azt vettem észre, hogy két olyan eszközünk volt, ami nagyon jól működött. Az egyik az az ingyenes reklámúságokba meg lett ez hirdetve. Az nagyon sok emberhez eljut. A másik pedig az, a mivel élt rögtön ez a projekt. És nagyon profi módon nagyon komoly weboldalunk van. És gyakorlatilag a keresőrendszerekbe, hogyha mondjuk munkajogi jogsegély, ez, az, amaz, tehát ilyen kereső szavakat beírunk, akkor nagyon sok embernek ezt a szolgáltatást már feldobta a rendszer.

 

PP: - Az a tapasztalat egyébként, hogy a helyi sajtót olvassák az emberek, amibe egyébként az ingyenes reklámügyek is benne vannak. De felvettük mindenütt a kapcsolatot egyébként az önkormányzatokkal is, például. És nagyon szívesen veszik az önkormányzati vezetők is, hogy az ő területükön megjelenik egy ilyen szolgáltatás. És ezért helyet adnak például annak, hogy a szórólapjainkat kitegyük. Olyan közösségi helyekre, ahol megfordulnak az emberek, ott is ezt kirakjuk, és nagyon jó tapasztalataink vannak. Hát gyakorlatilag, tényleg, ahogy Tamás mondja, ugye most másfél hónapja működik, és egy növekvő érdeklődést tapasztalunk.

 

MV: - Az érdekvédelmi szervezetek jelenlétét most nézzük meg jogi szempontból. Ez mennyire fontos ebben a rendszerben?

 

PP: - Hát ez nagyon fontos, egyrészt a hagyományok alapján, ami már itt elhangzott. Másrészt ugye van sok olyan ügy, amikor ezen túl tovább kell lépni. Tehát például mondjuk akár peres útig el kell vinni, vagy valamilyen államigazgatási útra tovább. Akkor kell, hogy belépjenek az érdekvédelmi szervezetek, mindenki a maga oldalán, és ezt támogatjuk is. Tehát akkor, akik hozzánk fordulnak, azokat segíteni fogjuk, nyilvánvaló jól megnézve a konkrét ügyet, mit kell csinálni, és akkor belépünk, illetve tovább segítjük olyan fórumokra, és olyan csatornákra, ahol mondjuk például neki nem jelent anyagi terhet, de mégis valaki végig viszi az ügyét.

 

MV: - Elnök úr, hova fejlődhet a jogpont hálózat? Merre vezet tovább út?

 

SZGY: - Ez oda fejlődhet, hogy beépül az érdekképviseletek érdekérvényesítő munkájuk során a szolgáltatási körébe. Ezért mielőtt felmerülne a kérdés, szeretnénk tisztázni. Ennek a projektnek a költsége, amelyik két éves, azoknak a szociális partnereknek az európai unió társadalmi gyakorlatában meglévő szintre való felemelése is a cél, amely Magyarországon a tagdíjakból működő érdekképviseletek nem tudnának megtenni. Ezért, hogy hova fejlődhet? Oda fejlődhet, hogy egyébként az iposz ebbe a régióba olyan szervezeti székházait és testületeit kérte fel a közreműködésére, aki naponta több tucat ügyben, több tucat emberrel más kisegítő szolgáltatásba is kapcsolatba van. Egyszóval nem szeretnénk, ha a jogpont egy ilyen balhés ügyek házává válna, ami, bolhás ügyeké is lehetne mondani, hanem egy olyan házzá, amely azt jelentené, hogyha valaki munkaadói mivoltában és munkavállalói mivoltában a tevékenysége során, ami arra irányul, hogy tisztes bért, és tisztes vállalkozói jövedelmet érjen el, ne lépjen át olyan határokat, ami a tisztes szót kérdőjelezi meg. Mellette azonban egész biztos, hogy oda fog fejlődni, már talán ebben az évben, hogy az ügyvédek által leadásra kerülő adatlapok, amelyek anonimok, nem hevernek majd a raktárakban, hanem feldolgozásra kerülnek akár tudományos szinten is, szakmai tanulmányokba, hogy ezeknek mi az oka, és egész biztosra fogadni mernék, hogy ki fog derülni nagy számban, hogy a törvények átláthatatlansága .ellentmondása, és értelmezhetetlenségéből adódik. Ezért azt gondolom, hogy a közösen az öt szervezet, aki ebben a konzorciumban részt vesz, aki egyben az országos érdekegyeztető tanács tagja kellő időben közös fellépéssel, nem a kormányzati munkának a megvitatása során kerül egymással szembe, hanem akár mi magunk is önálló javaslatokat tudunk betenni. Egyszóval elindul az a szerves fejlődés, amely a jogszabályok Európa szintű átvétele után, jogszabályok gyakorlati alkalmazását is megvalósítsa az országban.

 

MV: - Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben például üzletviteli tanácsadást is nyújtsanak egy jogpont irodában?

 

SZGY: - Az üzletviteli tanácsadást, a pénzügyi, a válságkezelő, a szakképzési gondolkodás, a humán erőforrással való tervszerű gazdálkodás, hogy ilyen szakszót mondjak. Az azoknak az érdekképviseleteknek a feladata, akiknek nem tagjai azok, akik ilyen problémákkal jogi útra próbálják terelni a jogkövető magatartásokat, ami ennek egy része. Majd igazságtalanul fogja ezt az egészet megélni, egyszóval elkezdődik az alkalmazottaknak munkavállalói érdekképviseletbe, a munkaadóknak pedig munkaadói érdekképviseletekbe való tömörülése. Hogy a mindennapi munkájukból a lehető legtöbb segítséget kapják azoktól a szervezetektől, amely még a jogi problémák kialakulása előtt tudja őt felvilágosítani. Cégalapításnál, annak az üzletvitelénél.

 

MV: - Köszönöm szépen, hogy megosztották velünk gondolataikat. Kedves nézőink, egy induló hálózatról, a jogpontról volt szó. Egy-két hónap telt el csak az indulása óta, én remélem, hogy fél év, de kevesebb, mint egy év múlva még több és még konkrétabb sikerekről is beszámolhatunk önöknek, köszönöm figyelmüket, viszontlátásra.