Echo tv - riport

2008-04-15 08:32

Echo tv - riport

Műsorvezető: Zelényi Zoltán


Echó Tévé - Üzletközpont - Kosár

Mv.: - Vendégünk a stúdióban Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke.

Szűcs György elnök (IPOSZ): - Jó napot kívánok.

Mv.: - Nem értem, hogy miért panaszkodnak, hiszen napról napra növekszik az egyéni vállalkozók létszáma.

Sz. Gy.: - A statisztika az olyan, mint a bikini, állítólag mindent megmutat, csak a lényeget takarja el. A statisztikai számok valóban növekedő egyéni vállalkozói létszámot jelentenek, valójában azonban ez egy törvényi rendeletnek köszönhető. Az őstermelőknek, ha tevékenykedni és értékesíteni akarnak, egyéni vállalkozói engedélyeket kell kiváltani, illetve adószámokat. Valójában azonban ezrével adják vissza a vállalkozásokat a termelő és a szolgáltató egyéni vállalkozások.

Mv.: - Tehát a klasszikus értelemben vett iparosok?

Sz. Gy.: - Igen, a kisiparosok.

Mv.: - Miért?

Sz. Gy.: - Azért, mert a környezet, ami az ország gazdaságpolitikájában jelen pillanatban uralkodó, a lakossági fogyasztások visszafogása, és az önkormányzati megrendelések hiánya miatt, mellette pedig az elvárt meg nem tervelt jövedelmek utáni adózás és járulékfizetés olyan lehetetlen helyzetbe hozza a főfoglalkozású vállalkozásokat, hogy valamit váltani kell. És hát ehhez jött hozzá a vállalkozási visszaadási hullám, a január 1-jétől a nyugdíjasok részére az egy összegű egészségügyi hozzájárulás fizettetése, amely ellen az IPOSZ a leghatározottabban tiltakozott már eddig is, és mindent megtesz a megváltoztatásáért.

Mv.: - Tehát olyan vállalkozóknak kell ezt fizetniük, akik nyugdíj mellett dolgoznak?

Sz. Gy.: - Igen. A nyugdíjas vállalkozó...

Mv.: - Tehát ugyanúgy kell fizetniük tovább a járulékot, mintha nem lennének nyugdíjasok?

Sz. Gy.: - A január 1-jéig olyan rendezvény volt, vagy olyan rendszer volt, hogy a megtermelt, és kivett személyi jövedelemadó-alapok, a vállalkozói járulékok alapját képező összegek után százalékos befizetés volt nyugdíjra, és egészségbiztosításra. Erre jött rá az sok más egyéb mellett, ami a nyugdíjasokat sújtja ebben az országban, hogy egy összegű, 4350 forintos egészségügyi járulékot kell fizetni akkor is, ha egyetlen fillér bevétele nincs. Ez gyakorlatilag 80 ezer főfoglalkozású nyugdíjas, egy mellékfoglalkozású nyugdíjas, egyéni vállalkozót jelent, és körülbelül 80 ezer társasági nyugdíjas vállalkozót.

Mv.: - Pedig általában nekik nem túl magas a nyugdíjuk.

Sz. Gy.: - Hát igen. Az öngondoskodás a felvezetésben világossá vált, hogy azért élnek ezzel a lehetőséggel, hogy a nyugdíj mellett is dolgozzanak, mert erkölcsileg, mentálisan nem tudják elviselni, hogy szociális segélyekért folyamodjanak. Önmagukon való gondoskodáshoz azonban nem csak a felelősség kell, hanem nagyobb lehetőség kellene. Ez a rendelet pont ezt veri keresztbe.

Mv.: - Január 1-je óta méltatlanul sok adót és járulékot kell fizetniük azoknak a kisiparosoknak, akik nyugdíj mellett dolgoznak tovább. Erről beszélgetünk Szűcs Györggyel, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnökével. Hányan lehetnek ilyenek?

Sz. Gy.: - Tudjuk a számot, a nyugdíjas egyéni vállalkozók a kiegészítő tevékenységűek, tehát a nyugdíj mellett 79 ezer 600 egynéhány fő volt év elején. Ma már nagy a félelmünk, hogy sok százan, akár ezren is megszüntették a vállalkozásukat.

Mv.: - Ezért, amiről beszélünk?

Sz. Gy.: - Ezért, hát ugye sok esetben ennyi a jövedelme, Magyarországon itt elhangzott az előző riportban, hogy nagyon sok fajta gondolkodású, és helyzetű ember van. Háromezer-százhatvan településből 2100-egynéhány ezer lélekszám alatti község, ahol a fogyasztók, a lakosság, az éppen a konvergenciaprogram miatt nettó jövedelemcsökkenéseket szenved el. Márpedig ezek a szolgáltató iparosaink, kisárutermelők belőlük, az ő megrendeléseikből éltek.

Mv.: - Tehát nem a 79 ezer emberről van itt szó csupán, hanem azokról, akiket kiszolgálnak. Hát bizonyos szakmák teljesen el fognak tűnni, ha ők abbahagyják. Ma már nincs egy cipész, ahová elvigyük a cipőnket.

Sz. Gy.: - Sok esetben például a művészi kézművesek, vagy a nagy élő munkaigényt jelentő javító, szolgáltató szakmákban sok esetben mi képviseljük a tagjaink révén a 100 százalékot ennek a gazdasági résznek. Ha hozzá vesszük, hogy ezeken a településeken járatmegszüntetések, vonalszárnyak bezárása szerepelt az elmúlt években, most pedig a szolgáltatás is megszűnik, és valahogy mégis valahol igénybe kellene venni, akkor egyszerű a képlet. A lakosság meg fogja keresni a vállalkozását visszaadott személyeket, és rá fogja bírni, hogy végezze el azt a szolgáltatást. Ezért a kormányprogramban az élő munka és a szürke- meg a fehérgazdaság ellentétéből a kifehérítésnek a szándéka pontosan az ellenkezőjét fogja igényelni.

Mv.: - Tehát ön most azt mondja nagyon finoman, hogy a lakosság kérésére feketén fogja tovább ugyanazt csinálni, amit eddig.

Sz. Gy.: - Tucatjával j önnek levelek, és telefonok hozzám, mint a szövetség elnökéhez, hogy mentsem meg azokat a 70-80 éves között lévő iparosainkat a becsületes munkavégzés lehetőségének, mert nem akarnak, egész életükben adóztak, számlát adtak, és időközben pedig az az óriási szigorú ellenőrzés, amely elterjedt, és jogosan terjedt el a vállalkozási engedélyek nélkül dolgozók ellenőrzésére, félnek, hogy idős korukra válnak egy hatósági elítélésnek a tárgyává.

Mv.: - Hát most önök ott vannak az érdekegyeztető kerekasztal-tágyalásain, miért nem emeltek ott szót ez ellen akkor, amikor ez csak egy terv volt?

Sz. Gy.: - A magyar érdekegyeztetés rendszere működik, de nagyon furcsa a metodikája. A kormányzati anyagok elkerülnek különböző bizottságokba, az érdekegyeztető tanácsba, és az ottani vélemények után bemennek a parlamentbe, és a parlamenti folyamatban már nem tudjuk, hogy a sokszor több száz hozzáadott javaslattal mi fog történni a végszavazáson, mert vissza nem jön a véglegesen benyújtásra került anyag.

Mv.: - Tehát önök javasolták, hogy ettől tekintsenek el.

Sz. Gy.: - Pontosabban a javaslatok elején nem volt ott, hogy a nyugdíjas, a kiegészítő tevékenységű vállalkozóknak kétszeres járulékot kell majd fizetniük, mint az éppen fő állásban lévő egy összegű egészségügyi hozzájárulásnál.

Mv.: - Akkor meglepetés volt.

Sz. Gy.: - Mikor meghirdették a törvényt, mi onnantól kezdve, november végétől folyamatosan bombázzuk a minisztériumokat, elsősorban természetesen a Pénzügyminisztériumot, és sorra-rendre a gazdasági tárgyú törvények vitájánál ismételten hozzá kapcsolja az IPOSZ ennek a megszüntetését. Ezért a helyzet akkor vált bonyolulttá, amikor egy olyan törvényre hivatkozva, hogy év közben nincs adómódosítás, le akarták venni ezt a napirendről, de hát szerencsére...

Mv.: - Volt már többször.

Sz. Gy.: - Igen, de idén meg akarják nyitni az...

Mv.: - Ezek szerint semmire nem mentek a tiltakozással?

Sz. Gy.: - De, hát azzal mentünk, hogy az országos elnökségünk az ennek a nyugdíjas rétegnek a megvédése érdekében felhatalmazta az ügyvezető elnökséget, személyében engem, hogy a legvégsőkig menjünk el, és ez az Alkotmánybírósági kontroll, ha a most éppen megnyíló adótörvények vitájánál, ahol valójában év közben akarnak új adótörvényeket hozni, lehetőség nyílik rá, hogy ezt az adó- és járulékrendszer megváltoztatását a kormányzat maga vigye vissza. Ezért a minisztériumoknál, és országgyűlési képviselőknél vannak ott a javaslataink. Úgy gondoljuk, hogy az év hátra lévő része túl hosszú ahhoz, hogy az egyszer már visszaadott vállalkozások újból kezdjenek, vagy kibírják ezt az összegeknek a fizetését.

Mv.: - Ez az, félő, hogy addigra megszűnnek.

Sz. Gy.: - Igen, tehát akin segíteni akarunk, az már nem fog vállalkozó lenni, ezért sürgetjük a politikusokat, hogy hozzák meg azt a döntést, amit véleményünk szerint nem akartak meghozni, de egy rossz érdekegyeztetési mechanizmusban benne maradt, hogy minden jövedelem után fizetni kell járulékot.

Mv.: - Mit mondtak erre, mi a válasz? Foglalkoznak vele?

Sz. Gy.: - Azt kell mondanom, hogy foglalkoznak vele, de azt is kell mondanom, hogy nincs biztatás arra, hogy ez megváltozik. Ezért a tegnapi országos elnökségi ülésünkön az érdekegyeztetés jelenlegi állásáról adott tájékoztatás után az elnökség felhatalmazta a végső lépéseknek a jogi úton történő legmagasabb fórumhoz való fordulást abban az esetben, ha záros határidőn belül ez nem változik meg.

Mv.: - Ez lesz az Alkotmánybíróság.

Sz. Gy.: - Igen.

Mv.: - Köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk. Kosár legközelebb pénteken lesz, akkor fogyasztóvédelmi tartalommal. Köszönjük figyelmüket, viszontlátásra.


----- * * * * * -----