Felemás uniós nyitási kísérlet a szolgáltatások sokrétű piacán

A magyar vállalkozások nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az uniós szolgáltatások piacának felemás megnyitása az év eleje óta nyújthatna nekik.

Se tőkéjük, se szaktudásuk nincs a külföldi terjeszkedéshez vagy az árfolyamkockázat vállalásához. Az uniós tagországok hatóságai is éberen védik a saját piacai­kat a külföldiekkel szemben.

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) adatai szerint ma a magyar vállalkozások csaknem 97 százalékát az egy-tíz alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások alkotják, s ezek állítják elő a bruttó nemzeti össztermék mintegy negyven százalékát. Károlyi Gyula alelnök lapunknak elmondta: a szolgáltatások uniós piacának ez évi megnyitása aligha segít ezen vállalkozások életén. Az unió 2006-ban elfogadott szolgáltatási direktíváját december végéig kellett volna a tagországoknak a saját törvényeikbe beépíteniük, de ezzel több ország adós maradt. Pedig már maga a direktíva is felemás megoldás volt, hiszen nem engedélyezte annak az alapelvnek az érvényesülését, amely szerint minden szolgáltató a saját országának szabályai szerint léphetett volna egy másik ország piacára. Emellett a szolgáltatások bizonyos fajtáit, a pénzügyitől az elektronikus kommunikáción és az egészségügyön át az állami hatáskörbe tartozókig egyszerűen kivették a direktíva hatálya alól.

Az unió hazai össztermékének (GDP) majd háromnegyedét adó szolgáltatások piaca mindennek nevezhető, csak szabadnak nem. Elvben egyszerűsödnek ugyan a bürokratikus eljárások egy-egy szolgáltatás beindítására, de a gyakorlatban ettől nem érvényesül könnyebben a vállalkozó egy idegen országban. Ká­rolyi Gyula szerint a tagországok minden törvényes eszközzel védik saját piacaikat, szigorúan betartatva az uniós szabályok utolsó betűjét is. A piac ugyanis nemcsak itthon szűkült be, hanem a tagországok többségében is. A hazai vállalkozásoknak egyébként sincs pénzük a külföldi terjeszkedésre vagy az árfolyamkockázat vállalására. De sokan el sem jutnak idáig, mert az európai civilizált üzleti kapcsolatrendszer hármas alapszabályát nem tudják teljesíteni.Ez az osztrák és a német piacot jól ismerő, gyakorló vállalkozó Károlyi szerint: korrekt árakat mondani, megbízhatóan jó minőséget előállítani és az adott szavunkat, a részhatáridőket is beleértve, pontosan betartani.

Az IPOSZ alelnöke úgy véli, a hazai kisvállalkozásoknak egyelőre nem kell tartaniuk a nyugatiak inváziójától, mert a nyugati vállalkozók nem találnak itt akkora piacot, hogy érdemes lenne nagy pénzeket befektetve leradírozni a hazai szolgáltatókat. A hazai vállalkozók nem is a külföldiektől, hanem saját kormányunk szeszélyesen változó szabályzóitól tartanak, s szeretnék, ha végre békén hagynák őket, és hosszú távra tervezhető körülmények között gazdálkodhatnának. Károlyi hangsúlyozta: különösen a családi vállalkozásokat kellene megbecsülni, amelyek egész Európában már évszázadok óta a hagyományőrzés és a fejlesztés, valamint a szakemberképzés alappillérei.

Forrás: Magyar Hírlap