A munkaadói oldal alapvetően jó iránynak tartja az adótervek irányát. Azok azonban nem csökkentik a vállalkozások terheit. Inkább az adóátrendezés valósul meg. A rehabilitációs járulék emelkedése például felülmúlja az egészségügyi járulék eltörlését. Szűcs Györgyöt, a munkaadói oldal soros elnökét, az IPOSZ elnökét hallják.
SZGY: - Ami mindenki számára érdekes, és húsbavágó lesz, például a vagyonadó kérdése és az után pedig azt az állítást, amelyet a médiából hallottunk, hogy itt hárommillió állampolgárnak jobb lesz az életkörülménye, ezt úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos, mint az alkalmazottaink, meg mint magánszemélyek a mi álláspontunk kialakításánál, de firtattuk, hogy és a gazdaság milyen olyan lehetőségeket kap, hogy ezeket ki is tudja termelni.
Az új adójavaslatok megosztották a munkaadói, és a munkavállalói oldalt az országos érdekegyeztető tanácsban. A munkavállalók szerint meg kellene tartani az adómentes körben az üdülést. Az étkezési támogatást, a helyi közlekedést, és a beiskolázást. A munkaadók számítása szerint inkább adóátrendezés valósul meg. És az is bizonytalan, hogy miként termeli ki a gazdaság a módosítások fedezéséhez szükséges forrásokat. Azzal mindkét oldal egyetértett, hogy a kormányzat tervei a foglalkoztatás helyzetének javítását jelentik. Ivádi Zsuzsa először Pataki Péterrel készített interjút.
Rip: - Jelenleg mi az álláspontjuk, hogyan sikerült az országos érdekegyeztető tanács, mennyire tartja sikeresnek?
PP: - Tulajdonképpen annyi történt, hogy egy alapjavaslatot a kormány bemutatott, amit egyébként a parlamentnek is átküldtek, és ezen folyik a vita. Sok elemben van más véleményük, munkaadóknak is, munkavállalóknak is, mint a kormányé. Elmondtuk, hogy miben akarnánk változtatásokat, és a kormány is azt mondotta, a pénzügyminiszter úr jó néhány kérdésben, hogy ott tárgyalható és kompromisszumkészek.
Rip: - Melyek azok a pontok, amivel egyáltalán nem tudtak egyetérteni, és melyek azok, melyek megfelelnek a munkavállalói érdekképviseleteknek?
PP: - A személyi jövedelemadó változásokkal kapcsolatban is mi jeleztük azt, hogy még mindig gondunk van azzal, mintegy kétmillió munkavállalót nem kedvezően érint ez a változtatás. Ugyan hátrányosan nem, de nem kapják meg azokat a pluszokat, amiket eddig kommunikált a kormány. Az valóban az átlagkereset, illetve a fölött egy kicsit ott jelentős pluszokat hoz ez az SZJA elképzelés miatt. Azt gondoljuk, hogy kell valamit csinálni egy ilyen kétmillió ember érdekében is. A másik, az egyéb, az SZJA-ban lévő mentességek, adómentességek, egyéb juttatások kérdése. Mi azt gondoljuk, hogy egy más listát kell összeállítani, mint a kormány és azt gondoljuk, hogy néhány esetben igenis fent kell tartani a teljes adómentességet. Ha adóztatni akarunk esetleg még valamit, akkor azt egy sokkal-sokkal kisebb adóteherrel. Tehát egészen biztos, hogy az a jelenlegi elképzelés még azt a célt sem szolgálná, amit a pénzügyminiszter szeretne vele elérni.
Rip: - Milyen más listára gondolnak?
PP: - Nyilvánvaló, ami közös a listában, az az üdülés, az étkezés. De az étkezés ma már vita van, hogy a kormány csak a meleg étkezést gondolja, mi azt gondoljuk, hogy általában az étkezési jegyek, belföldi közlekedés, illetve a városi közlekedés, a helyi közlekedés az benne van, de például az iskola kezdési támogatás nincs, ami korábban volt. Ezen kívül abszolút nem értjük, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói támogatás, munkáltatói befizetés miért viselne majdnem száz százalékos adót. Ezt abszolút célszerűtlennek tartjuk. Azt gondoljuk, hogy ennek is benne kéne lenni. Az egészségpénztárnak is benne kéne lenni. Aztán egy-két apró tételt is meg kell nézni, hogy mi az, ami még bele kell, hogy tartozzon. Abban maradtunk, hogy itt biztos fogunk találni megfelelő közös megoldást.
Rip: - Ön hogy látja egyébként, hogy a következő tárgyalásokon lesznek-e közeledési pontok, lesznek-e olyan részek, amin majd meg tudnak egyezni, akár a munkáltatókkal, akár a kormányzattal?
PP: - Én nagyon bízom benne, hogy igen. Itt az eddig adómentes juttatások körében biztos, hogy lesz változás. Szerintem műfajban is, mértékben is. Mert ez a kormány szerint kedvezményes 32%-os terhet viselő megoldás ez biztos, hogy nem elfogadható. Ez így nem jó, és nem teljesíti azt a célt, amit a kormány is szeretne. Úgyhogy ebben én nagyon bízom, hogy itten jelentős változás lesz. És hát bízom benne, hogy egyéb tételekben is fogunk tudni változtatni.
Rip: - Szűcs Györggyel, a munkaadói oldal soros elnökével, az ipartestületek országos szövetségének elnökével ott folytatom a beszélgetést, hogy a munkaadói oldal hogyan értékeli a kormány adómódosítási terveit. Illetve a vállalkozásokra rakódó terhek módosításait? Melyik volt az az elem, amin leginkább elkerekedett a szemük? Illetve meglepetést okozott.
SZGY: - Hát az oldalnak kilenc szervezete van. És mindegyik oldal talált olyat a beterjesztésekben, amit hát nagy kíváncsisággal, de kevés ismerettel fogadott. Ami mindenki számára érdekes, és húsbavágó lesz, például a vagyonadó kérdése, és az után pedig azt az állításukat, amelyet a médiából hallottunk, hogy itt hárommillió állampolgárnak jobb lesz az életkörülménye, ezt úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos, mint az alkalmazottaink, meg mint magánszemélyek a mi álláspontunk kialakításánál, de firtattuk, hogy és a gazdaság milyen olyan lehetőségeket kap, hogy ezeket ki is tudja termelni.
Rip: - Egyébként az irányt azt alapvetően milyennek tartják itt a gyorselemzéssel, amit a szakértőik elvégeztek.
SZGY: - Mi ezt a csomagot annak a folyamatába ágyazva értékeltük, és ez pozitív, hogy a július elsejétől elfogadott válság életbe lépő, és már elfogadott válságkezelő csomag döntően a megszorításokról szól. A 2010. január egytől életbe lépő csomag, pedig úgy tűnik, hogy a vállalkozások, és az állampolgárok terheinek bizonyos mértékű átcsoportosításával jár. A számításaink szerint nem látunk adócsökkentést, és nagyon nem is erősítette meg ezt a miniszter úr, de azzal, hogy ott és olyan módon kerülnek ösztönzésekre az élő munkára rakódó terhek, a sávhatárnak például ötmillió forinttal való kitolása a személyi jövedelemadónál, pont a számítások után, láthatóvá válik, hogy ösztönzőleg fog-e hatni egy stabilizálás után a gazdaság növekedésének az irányára. Elvileg ezek a pontokon kell intézkedést hozni. A részletekben van azonban az ördög, hogy valóban a jó szándék mellett a gazdasági élet törvényszerűségei és a társadalmi beágyazottság hogy fogja tudni ezt támogatni.
A munkaadói oldal alapvetően jó iránynak tartja az adótervek irányát. Azok azonban nem csökkentik a vállalkozások terheit. Inkább adó átrendezés valósul meg. A rehabilitációs járulék emelkedése például felülmúlja az egészségügyi járulék eltörlését. Szűcs Györgyöt, a munkaadói oldal soros elnökét, az IPOSZ elnökét, hallják.
SZGY: - Ami mindenki számára érdekes, és húsbavágó lesz, például a vagyonadó kérdése és az után pedig azt az állítást, amelyet a médiából hallottunk, hogy itt hárommillió állampolgárnak jobb lesz az életkörülménye, ezt úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos, mint az alkalmazottaink, meg mint magánszemélyek a mi álláspontunk kialakításánál, de firtattuk, hogy és a gazdaság milyen olyan lehetőségeket kap, hogy ezeket ki is tudja termelni.