Gazdasági Rádió-riport

A munkaadók számítása szerint a terhek nem csökkennek, inkább csak adóátrendezés valósul meg. Azzal mindkét oldal egyetértett, hogy a kormányzat tervei javíthatják a foglalkoztatást. Ivádi Zsuzsa először Pataky Péterrel, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökével beszélgetett.

Rip.: - Jelenleg mi az álláspontjuk, hogyan sikerült az Országos Érdekegyeztető Tanács, mennyire tartja sikernek?

Pataky Péter: - Tulajdonképpen annyi történt, hogy egy alapjavaslatot a kormány bemutatott, amit egyébként a parlamentnek is átküldtek, és ezen folyik a vita. Sok elemben van más véleményük munkaadóknak is, munkavállalóknak is, mint a kormányé. Elmondtuk, hogy miben gondolnánk változtatásokat, és a kormány is azt mondta, a pénzügyminiszter úr jó néhány kérdésben, hogy tárgyalható, és kompromisszumkészek.

Rip.: - Melyek azok a pontok, amivel egyáltalán nem tudnak egyetérteni, és melyek azok, melyek megfelelnek a munkavállalói érdekképviseleteknek?

P. P.: - A személyi jövedelemadó-változásokkal kapcsolatban is mi jeleztük azt, hogy még mindig gondunk van azzal, mintegy 2 millió munkavállalót nem kedvezően érint ez a változtatás. Ugyan hátrányosan nem, de nem kapják meg azokat a pluszokat, amiket eddig kommunikált a kormány. Ez valóban az átlagkereset, illetve a fölött egy kicsit ott jelentős pluszokat hoz ez az szja-elképzelés. Mi azt gondoljuk, hogy kell valamit csinálni 2 millió ember érdekében is. A másik az egyéb, az szja-ban lévő mentességek, adómentességek, egyéb juttatások kérdése. Mi azt gondoljuk, hogy más listát kell összeállítani, mint a kormány, és azt gondoljuk, hogy néhány esetben igenis fenn kell tartani a teljes adómentességet. Ha adóztatni akarunk esetleg még valamit, akkor azt sokkal-sokkal kisebb adóteherrel, tehát egészen biztos, hogy a jelenlegi elképzelés még azt a célt sem szolgálná, amit a pénzügyminiszter szeretne vele elérni.

Rip.: - Milyen más listára gondolnak?

P. P.: - Nyilván, ami közös a listában, az üdülés, az étkezés. De az étkezésnél már vita van, hogy a kormány csak a meleg étkezést gondolja. Mi azt gondoljuk, hogy általában az étkezési jegyek, a belföldi közlekedés, illetve a városi közlekedés, a helyi közlekedés az benne van, de például az iskolakezdési támogatás nincs, ami korábban volt. Ezenkívül abszolút nem értjük, hogy az önkéntes, kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói támogatás, munkáltatói befizetés miért viselne majdnem 100 százalékos adót. Ezt abszolút célszerűtlennek tartjuk. Azt gondoljuk, hogy ennek is benne kéne lenni, az egészségpénztárnak is benne kéne lenni. Aztán egy-két apró tételt is meg kell nézni, hogy mi az, ami még bele kell hogy tartozzon. Abban maradtunk, hogy itt biztos fogunk találni megfelelő közös megoldást.

Rip.: - Ön hogy látja egyébként,  hogy a következő tárgyalásokon lesznek-e közeledési pontok? Lesznek-e olyan részek, amin majd meg tudnak egyezni akár a munkáltatókkal, akár a kormányzattal?

P. P.: - Én nagyon bízom benne, hogy igen. Az eddig adómentes juttatások körében biztos lesz változás, szerintem műfajban is, mértékben is. Mert ez a kormány szerint kedvezményes 32 százalékos terhet viselő megoldás ez biztos hogy nem elfogadható, ez így nem jó, és nem teljesíti azt a célt, amit a kormány is szeretne. Ebben én nagyon bízom, hogy itt jelentős változás lesz, és hát bízom benne, hogy egyéb tételekben is fogunk tudni változtatni.

Rip.: - Szűcs Györggyel, a munkaadói oldal soros elnökével az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökével ott folytatom a beszélgetést, hogy a munkaadói oldal hogyan értékeli a kormány adómódosítási terveit, illetve a vállalkozásokra rakódó terhek módosításait. Melyik volt az az elem, amin leginkább elkerekedett a szemük, illetve meglepetést okozott?

Szűcs György: - Hát az oldalnak kilenc szervezete van, és mindegyik oldal talált olyat a beterjesztésekben, amit hát nagy kíváncsisággal, de kevés ismerettel fogadott. Ami mindenki számára érdekes, és húsba vágó lesz, például a vagyonadó kérdése, és azután pedig azt az állítást, amelyet a médiából hallottunk, hogy itt 3 millió állampolgárnak jobb lesz az életkörülménye. Ezt úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos mind az alkalmazottaink, meg mind magánszemélyek, a mi álláspontunk kialakításánál, de azt firtattuk, hogy a gazdaság milyen olyan lehetőségeket kap, hogy ezeket ki is tudja termelni.

Rip.: - Egyébként az irányt azt alapvetően milyennek tartják itt a gyors elemzéssel, amit a szakértőik elvégeztek?

Sz. Gy.: - Mi ezt a csomagot annak a folyamatában ágyazva értékeltük, és ez pozitív, hogy a július 1-jétől elfogadott válság életbe lépő, és már elfogadott válságkezelő csomag döntően a megszorításokról szólt. A 2010. január 1-jétől életbe lépő csomag pedig úgy tűnik, hogy a vállalkozások, és az állampolgárok terheinek bizonyos mértékű átcsoportosításával jár. A számításaink szerint nem látunk adócsökkentést, és nagyon nem is erősítette meg ezt a miniszter úr. De azzal, hogy ott, és olyan módon kerülnek ösztönzésekre az élő munkára rakódó terhek, a sávhatárnak például 5 millió forintra való kitolása a személyi jövedelemadónál, pontos számítások után láthatóvá válik, hogy ösztönzőleg fog-e hatni a stabilizálás után a gazdaság növekedésének az irányára. Elvileg ezeken a pontokon kell intézkedést hozni, a részletekben van azonban az ördög, hogy valóban a jó szándék mellett a gazdasági élet törvényszerűségei, és a társadalmi beágyazottság hogy fogja ezt tudni támogatni.

Mv.: - Szűcs Györgyöt, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökét hallották, előtte pedig Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke beszélt a kormány jövő évi adójavaslatairól és a tervekről.