Gondolatok a kormány III. fogyasztóvédelmi politikájához

Az Ipartestületek Országos Szövetségét területi alapon szerveződött helyi ipartestületek sokasága alkotja, és egyúttal szakmai szervezeteket is tömörít. Elsősorban a családi, mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeinek képviselete tartozik feladatai közé. Az IPOSZ sokrétű kapcsolatban áll a kormányzati szervekkel, ily módon hozzánk is eljutott a kormány III. középtávú fogyasztóvédelmi politikájáról szóló előterjesztés véleményezésre.

A közelmúlt fogyasztóvédelmi politikájának értékelése szerint több-kevesebb sikerrel történtek lépések a szabályozás és az ellenőrzés javítása érdekében. A fogyasztók tájékozottsága azonban még mindig nem teljes körű. Véleményünk szerint a fogyasztóknak kötelezettségei is vannak, illetve kellene, hogy legyenek. Ugyanis a tudatos fogyasztó nem azt jelenti, hogy célzottan a legolcsóbb terméket vagy szolgáltatást keresi (amely általában silány minőséggel jár együtt), hanem előre gondoskodik mindazon eshetőségről, ami problémát okozhat a vásárlást követően. Például előzetesen érdeklődik a vállalkozó megbízhatóságáról, megrendelésnél írásbeli szerződést köt, amiben az előleg vagy végszámla fizetési feltételeit pontosan rögzítik, a garanciális, jótállási feltételeket tisztázzák, számlát állítanak ki, stb.

Számtalan esetben előfordul ugyanis - csupán egy tevékenységi kört említve -, hogy a magánszemély például a ház körüli javítás ügyében kihív egy mesterembert, a postaládájába bedobott szórólap alapján. Ez általában tartalmaz egy mobiltelefonszámot és azt az önreklámot, hogy minden munkát szakszerűen és azonnal elvégeznek, ingyenes kiszállással.

Sem név, sem cím, sem a szakértelem bizonyítéka nem szerepel rajta, a mobilszám is titkosított. A fogyasztóbon mégsem kelt gyanút a dolog, örül, hogy olcsó "szakembert" talált, hiszen számlát úgysem akar kérni, azzal csak drágább lenne a munka: Így aztán többnyire sem írásos megállapodás nincs, se számla, panasz azonban pár héten belül bizonyára akad. Ilyenkor pedig ki más, természetesen a vállalkozó a hibás, ő a gonosz fél, aki rászedte ügyfelét. Ez sok esetben tényleg így van, de itt jut szerephez a fogyasztó/megrendelő felelőssége, kötelezettsége.

A kontár vállalkozó ugyanis nemcsak a megrendelőnek okoz kárt, hanem a tisztességes versenytársaknak is, vagyis elsősorban ez utóbbiakat károsítja. A megrendelő meg tudná előzni ezt a fajta bajt, a tisztes vállalkozó ugyanakkor nem tud fellépni rosszhiszemű társaival szemben. Mivel valódi szakértelmét magasabb áron kínálja, ezzel kiszorul a piacról. Ilyen alapon a kisebb vállalkozások is „fogyasztónak” tekintendők és kiemelt védelmet kellene élvezniük. Védelmüket az érdekképviseleti szervezetek – köztük az IPOSZ - igyekeznek ellátni. Ennél fogva egyetértünk az új fogyasztóvédelmi politika azon célkitűzéseivel, amely a fogyasztók tudatosítását, felvilágosítását, tájékoztatását szolgálja; a jogorvoslati rendszert javítja, a fogyasztóvédelmi célú forrásokat bővíti, a tisztességtelen vállalkozások ellenőrzését és piacról való kiszorítását eredményezi, a szakmai érdekképviseletek szerepét erősíti.

A fogyasztóvédelmi politika az alternatív vitarendezési fórumok kialakítását is említi, például a békéltető testületek szerepét, valamint olyan etikai bizottságok felállítását, ahová a fogyasztók panaszukkal fordulhatnak. Ehhez hasonló szervezetet az IPOSZ is szándékozik felállítani. Ennek formája az ún. fogyasztói egyeztető fórum lenne, melyből országos szinten több is létrejönne a tagszervezetek, vagyis a helyi ipartestületek működtetésében. Az egyeztető fórumok azt szolgálnák, hogy az ipartestületeknél tagsági viszonnyal rendelkező vállalkozó iparosok munkájával összefüggő fogyasztói-megrendelői panaszokat kivizsgálja és eldöntse. Ez az eljárás a költséges bírósági pereskedés elkerülését szolgálná. Egyrészt a fogyasztó jogos igényei is kielégítésre kerülnének, másrészt a vállalkozó jó hírneve is védelemben részesülne.

A vállalkozó számára azért érné meg részt venni az eljárásban, mert ezzel tanúsítaná, hogy megbízható, szakértelemmel rendelkező mesterember, és az ügyfél elégedettsége jó befektetés. A megrendelő az ipartestületen keresztül el tudja érni a vállalkozást, nem csak egy titkosított mobiltelefonszám áll a rendelkezésére. Sőt, a cél a jövőre nézve az lenne, hogy a szakember keresése már eleve az ipartestületeken keresztül történjék. Az ipartestület ajánlása garancia lenne arra, hogy az adott vállalkozó minden tekintetben megbízható és hozzáértő. Ez a cél azonban még csak terv. Egyrészt támogatás kellene az ipartestületek számára ilyen fogyasztóvédelmi egyeztető fórumok felállításához, működtetéséhez, az ügyek eldöntését végző személyek szakértői díjazásához, költségtérítéséhez, az országos adatbázis kialakításához. A fórumok működési szabályzatára már van tervezet, ami országos szinten egységes lenne.

Szűcs György elnök, IPOSZ


Forrás: Fogyasztóvédelem