Hitelgaranciát kér az IPOSZ

- Hogyan érinti a válság a kis- és középvállalkozásokat?
- Ahogy már a kormány is megfogalmazta: tragikusan. Ezeket a vállalkozásokat érinti a legroszszabbul a krízis. Az iparos cégek mindig tőkeszegények voltak, a nyereségüket az üzletbe forgatták vissza. Az, hogy most, a pénzügyi válság idején nem jutnak hitelhez, lehetetlen helyzetbe hozza őket.

- A bankhitelek miért elérhetetlenek a számukra?
- A hitelintézetek rendszerint olyan garanciákat követelnek, amelyeket nem képesek a cégek teljesíteni: állampapír- vagy bankbetétfedezetet, esetleg ingatlanfedezetet kérnek. Egy olyan vállalkozás viszont, amelyiknek van bankbetétje vagy állampapírjai, miért kérne kölcsönt a banktól?

- Hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni?
- Állami garanciával és kedvező hitelekkel, az itteni 17-18 százalékos kamatokat ugyanis a kisvállalkozók nem tudják kigazdálkodni. Németországban néhány éve a kkv-szektor hiteleire 80 százalékig garanciát vállalt az állam, és a kölcsönöket többéves türelmi idővel, jelképes kamattal kellett visszafizetni.

- Mely iparágakat érinti a legmélyebben a gazdaság visszaesése?
- Mindegyiket, de különösen az építő-, a gépipar, a beszállítói háttéripar és a szolgáltatóipar fogja megszenvedni a recessziót.

- Az idén hány vállalkozás mehet tönkre?
- Pontos számokat nem szeretnék mondani, de ha ilyen rohamosan romlik a helyzet, akár százezer kisvállalkozó is visszaadhatja az engedélyét.

- Mi várható a körbetartozások terén a válságban?
- Várhatóan romlani fog a helyzet. Javasoltuk, hogy az olyan esetekben, amikor a megrendelő nem tud fizetni, egy állami bank előlegezze meg a számla összegét a hitelezőnek, hogy legalább az ő cége működhessen tovább. Sajnos igazi megoldást erre a problémára eddig senki sem keresett az országban, ami nem csoda, hiszen sokszor állami cégek, önkormányzatok sem fizetik ki a beszállítóikat.

- A feketegazdaság is hatalmas probléma. Ezen a téren mire számítanak?
- Növekedni fog, ami a becsületes iparosoknak nem jó, mivel versenyhátrányba kerülnek a feketézőkkel szemben. Tavaly nagyjából 80-100 ezer iparos adta vissza az engedélyét, ezek jó része viszont továbbra is ugyanúgy dolgozik, csak feketén. Ráadásul ellenőrizni sem könnyű őket, hiszen nincsenek már regisztrálva. Jó lenne valamit tenni ellenük, de ez nem könnyű, mivel a társadalom hallgatólagosan eltűri a feketemunkát. Persze van ennek egy másik oldala is: a magas adó- és járulékterhek, amelyeket sok vállalkozás nem bír megfizetni.

- Ezekkel kapcsolatban mi az álláspontjuk?
- Adó- és járulékcsökkentést kellene végrehajtani. Eddig minden ilyen lépés után kiderült, hogy az év végére több pénz folyt be az államkasszába. Emellett az élő kézművesmunka áfáját is mérsékelni kellene 5 százalékra. Fontos lenne, hogy ha idetelepül egy külföldi gyár, akkor a beszállítói háttéripart magyar cégekből alakítsák ki. Emellett jó lenne, ha nemcsak beszélnének a lehetőségekről a kkv-knak, hanem olyan feltételeket szabnának meg a pályázatokban, hogy a kis cégek is labdába rúghassanak.

Forrás: Világgazdaság Online