Hogy megérjük a hónapot,

Szűcs György elnök  előbb a nemzeti, majd a gazdasági csúcs résztvevőjeként fejtette ki az IPOSZ álláspontját az ország pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélése tekintetében, ezen belül a kis- és középvállalkozások érdekében várt elkerülhetetlen intézkedésekről.

A nemzeti csúcson először vázolta, hogy az IPOSZ  a 124 évvel ezelőtt megalakult ipartestületek jogutód szervezeteibe tömörült  kézműiparosokat képviseli. 

Elődeink olyan szerencsés helyzetben voltak, hogy az akkori gazdasági fejlődés  előnyeit élvezhették. Idézett Wekerle miniszterelnöknek a millennium évében mondott beszédéből, nevezetesen:   a magyar gazdaság a magyar társadalom nagy erdeje, amelyben minden fára vigyázni kell, hogy ki ne dőljön, mert nemcsak önmagában kár, ha egy fa kidől, hanem olyan károkat csinál maga körül, amit utána másoknak kell helyrehozni.

Az IPOSZ elnöke kifejtette, egyetért a válság kivezetésére szóló menetrend fontos megállapításával, hogy minél kevesebb, lehetőleg egyetlen vállalat se szűnjön meg, és hogy  segíteni kell a  munkahelyek megtartását. A munkahelyek a működő vállalkozásokban vannak. A magyar kisiparosok, az egyéni vállalkozók és a kistársaságok,  a vállalkozások tulajdonosai és az ott lévő alkalmazottak egyaránt  érdekeltek a gyors válságrendezésben. Mindenekelőtt annak a lehetőségeknek jogi biztosításában, hogy a nemzetgazdasági jövedelem 50 százalékát termelő hazai ipar, hazai gazdaság, a helyi piacok egy patrióta gazdaságpolitika végrehajtóivá tudjanak válni…

Utalva azokra a hozzászólásokra, amelyek az alkotmány és sok egyéb törvény modosítását is felvetették y úgy vélekedett, hogy a felsoroltak megváltoztatására bizonyosan  előbb-utóbb szükség lesz, ám azt, amit a törvények nem tiltanak, azt szabad tenni ma is. Tessék tehát figyelembe venni és nagyobb lehetőségeket adni annak a magyar tulajdonú gazdasági rétegnek, amely aktivitásával hozzá tud járulni a gazdasági stabilitás megtartásához. Ezért kérjük, hogy jogilag rendeződjön az egyéni vállalkozások státusza, hiszen jelenleg a határmenti interegált kapcsolatokban ők tudnak új gazdasági prosperitást hozni. Az ő részükre meg kell teremteni a csődvédelmet és a kockázat minimalizálására szolgáló minden egyéb más formák lehetőségét is meg kellene adni.

A helyi piacok kialakításában az önkormányzatok és a helyi vállalkozók együttműködése fontos. Ehhez lehet felhasználni például az 1800 milliárd forintnyi EU-s pénz. Önkormányzati képviselőink jelzik, hogy a jelenlegi közbeszerzési törvény akadályozza a helyi piacokon az önkormányzatok és a magyar gazdálkodók együttműködését.

Hogy megérjük a hónapot, érjük meg a holnapot! Ezt a régi mondást idézte az országos elnök a gazdasági csúcson. Kifejtette:  egyetértettünk azzal, hogy gyorsan kellett kezelni a pénzügyi válságot. Ám egyet kellene érteni a kormánynak és a parlamentnek, nevezetesen a gazdasági bizottságnak abban, hogy a kisvállalkozások sürgős pénzügyi problémájára is kezelést kellene adni. Az IPOSZ javaslata, hogy  a 80 milliárd forintos alapból  mintegy 10 milliárd forintot válságkezelésre kellene létrehozni, két gond kivédésére: a felvett hiteleknek, mint önrészeknek a pályázatokba való beszállásánál, illetve a pályázatokban vállalt különböző kötelezettségek nem teljesítése miatti fizetésképtelenségeknél. Ne a vállalkozót akarjuk megmenteni - és talán ez lehetne egy egységes szlogen -, hanem azt a vállalkozást, amely munkahelyeket biztosít.

Ha ezen túl tudunk menni, akkor azt gondolom, hogy átütemezésekkel, kamatok átvállalásával nemcsak a jelenlegi nehéz helyzetet, hanem az újabban megemelt alapoknak, alapítványoknak és pályázatoknak az újabb gazdasági akciókba valóa bekapcsolódását segítenénk elő – mondta.

Az IPOSZ  szeretné kiegészíteni az egyébként nagyon szerencsés mikrohitel program továbbfejlesztésére tett javaslatokat azzal, hogy  10 százalékra kellene leszállítani az önrészét. Ezáltal a mikrohitel mikrofinanszírozási szervezetek anyagi kapacitásai is mintegy megduplázódnának. És azok a vállalkozók, akik beruházásra vettek fel hitelt, de most eltűnik a piacuk, kapjanak újabb lehetőséget a forgóeszközükre, hogy új piacok felé állítsák át a cégeiket.

Az IPOSZ a gazdaságfejlesztési programnál is támogatja az EU-s pénzek átütemezését és az elnyerhetőség bürokratikus előírásait  könnyítő javaslatokat. Mindezeket mintegy 30 százalékban a mikro- és kisvállalkozások felé kellene fordítani, számuk mintegy 4-500 ezerre tehető.

Egyetértünk: nem lehet se beruházni,  se foglalkoztatni szociális alapon. Ezért meg kellene nyitni a hazai piacoknak az exportpiacokat. Beszerző, értékesítő, export-import szervezetek létesítéséhez ne csak egy-egy vállalkozásnak, hanem a vállalkozások ernyőszervezeteinek is nyíljon lehetősége, amelyek ugyan nem tudnak mérlegeket felmutatni, de a szervező munkájukkal nagyon sok vállalkozás mérlege javulna.

Munkahelyteremtés. Az új, kezdő szakmunkásoknak a képzési helyen való alkalmazásánál, kétévi gyakornoksági idő alapján járulék-oldalról és adó-oldalról is lehessen igényelni a kedvezményeket. Ugyanígy javasoljuk, hogy a tanulószerződések esetében a   bürokratikus kiszámítással ne csak a költségek bizonyítása legyen a cél, hanem normatívák alapján legyen meghatározva a keret. Teremtsünk  új szerkezetet, amely az új vállalkozások munkaerő-szükséglete szerint legyen kialakítva.

Végül felvetette, hogy  az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv jelenlegi struktúrájában ki vannak zárva egyes érdekképviseletek. Csak azok a tagvállalatok vehetnek részt, amelyek a régiós alapoknál, akciótervek után megalakuló pályázatok kialakításánál, meghirdetésénél, odaítélésénél és ellenőrzésénél tudnának dolgozni. Ezért úgy gondoljuk, hogy az export-import konzorciumok mellett ezekbe a regionális tanácsokba is be kellene vonni a munkaadóknak és azok vállalatainak az érdekképviseleteit.