Így igazodjon el a hitelek útvesztőjében

A szolgáltatás piaci alapon működik, ám annál kedvezőbb áron, és nemcsak a szövetség tagjai, hanem bármely vállalkozó igénybe veheti majd. Az igényfelmérés már december elején elkezdődik.

Hat pénzügyi tanácsadóval kötött kedden megállapodást az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a kkv-knak megtalálni az elérhető kínálatból a számukra legelőnyösebb hiteleket, befektetéseket. A részletekről az IPOSZ elnöki tanácsadóját, az Európai Unió Kézműves-, Kis- és Középvállalkozói Szövetsége (UEAPME) alelnökét, a projekt vezetőjét, Kassai Róbertet kérdezte a FigyelőNet.

Mikor és hogyan indul a pénzügyi tanácsadói szolgáltatás?

Már 10 nap múlva elkezdődhet az igényfelmérés az ipartestületeken keresztül. Az ipartestületek kérdőívet fognak kiküldeni a tagjaiknak, a megválaszolt íveket pedig továbbítják a szerződött pénzügyi partnereknek. Utána már ők közvetlenül veszik fel a kapcsolatot a vállalkozókkal, hogy tanácsot adjanak. A szolgáltatást nemcsak az IPOSZ tagjai vehetik igénybe, hanem minden vállalkozó, aki hozzánk fordul. Ezzel is szeretnénk bővíteni a kapcsolati hálónkat.

Miért éri meg a vállalkozóknak az IPOSZ-on keresztül pénzügyi tanácsot kérni?

Azért, mert az elnökség megszűrte a jelentkezőket. Olyan pénzügyi szolgáltatókat választottunk, akiket megbízhatónak tartunk. Meggyőződtünk róla, hogy rendelkeznek megfelelő bankkapcsolatokkal, van tapasztalatuk a kkv szektorban és kölcsönösen együtt tudunk működni egymással. A szolgáltatói kör bővülhet, például úgy is, hogy szerződött partnereink betartva az elvárásainkat más tanácsadókat is bevonnak a teljesítésbe.

A vállalkozónak biztonság továbbá, hogy probléma esetén nem egyedül áll a tanácsadóval, a bankkal szemben, hanem ott vagyunk mögötte, és segítünk neki, ha kell.

A szolgáltatások igénybevételéért kell-e fizetni?

Ingyen vacsora nincs. A tanácsadókkal közösen határoztuk meg a díjakat is. A projekt előkészítése néhány tízezer forintba kerül. Azért tartottuk fontosnak, hogy mindenképpen legyen egy ilyen fix beugró, hogy a szolgáltatást csak azok vegyék igénybe, akik komolyan gondolják. Egyébként pedig sikerdíjas a tanácsadás. Maximáltuk, hogy legfeljebb mekkora sikerdíjat kérhetnek a tanácsadók, ez kedvezőbb, mint a piaci árak. Számot nem akarok mondani, mert az a projekt bonyolultságától és nagyságától függ.

Az IPOSZ is érdekelt az eredményes együttműködésben: az ipartestület un. üzletkötői díjat kap, melyben a pénzügyi tanácsadó céggel állapodik meg.

Az IPOSZ májusi közgyűlésén azt mondta Szűcs György elnök, hogy a hitelezésnek is meg kell újulnia. A hitelt az ötletre, a programra kell adniuk a bankoknak, nem arra, hogy korábban mit ért el, vagy éppen mit nem ért el a vállalkozás. Most ez a program fog megvalósulni?

Egyet értek az elnök úrral, azonban a bankokat nem tudjuk megváltoztatni. A bankok továbbra sem adnak hitelt csupán egy ötletre, hanem megnézik a vállalkozás korábbi számait, például azt, hogy nem volt-e veszteséges. A vállalkozóknak pedig meg kell érteniük, hogy ha hitelt szeretnének, a nyereséget ki kell mutatniuk a könyveikben.

Korábban nem volt hasonló szolgáltatásuk?

Mintegy 50 ipartestületnél eddig is volt pénzügyi szolgáltatás. Az ipartestületeknek nem kötelező csatlakozniuk a mostani konstrukcióhoz, de ajánljuk nekik, és nagy részük örömmel veszi az együttműködés lehetőségét.

Miért pont most döntöttek a pénzügyi szolgáltatás széles körű beindításáról?

Nemcsak mi döntöttünk, hanem a kényszer is rávitt minket: az elmúlt nyolc év tapasztalata. S ez nem politikai nyilatkozat. Az elmúlt nyolc év statisztikái azt mutatták, hogy a rendelkezésre álló összes forrásból mindössze 28 százalékot kaptak a kkv-k, az EU-s forrásokból pedig csak 10 százalékot. Pedig a magyar gazdaság 99,2 százaléka kkv, legalábbis ha az uniós fogalom-meghatározást nézzük (kkv=50 millió euró, vagyis 14,5 milliárd forintnyi árbevételig). Valószínűsíthető továbbá, hogy ezen a tág kkv. körön belül a nagyobb vállalkozások vihették el a források nagyobb részét, vagyis a családi- és mikrovállalkozásoknak alig maradt.

A legkisebb vállalkozások jelentős része elhalasztotta a beruházásait, mert nem jutott pénzhez. Nekik szeretnénk most segíteni abban, hogy sikeresen pályázzanak, megtarthassák versenyképességüket és fejlődhessenek.

Szóval miért pont most?

A jelenlegi kormány véleményünk szerint jó útra lépett, növelni kívánja a kkv-k versenyképességét. Nincs is más lehetősége. Csak nálunk van még tartalék (például a gazdaság kifehérítése, a piac bővülése, az exportban való részvétel növelése, a beszállítói részarány növelése), amit ki lehet aknázni.

Korábban nem ajánlottam, de most bátran mondom a vállalkozásoknak: itt az idő, vegyenek fel hitelt, ha kell, és fejlesszenek.

Elég sok pénzügyi szolgáltató és bank van a piacon. Nem szolgálják ki jól a kkv-kat?

A hitelezési gyakorlat kudarcát jelzi az is, hogy a felszámolt vállalatok mintegy 1150 milliárd forint adóval tartoznak, és legalább ötször ennyi kifizetetlen számlát hagytak maguk után. Közösen kell gondolkodnunk a bankokkal. A forrás náluk van, és ha nem akarják odaadni a kkv-knak, akkor nem fogják odaadni.

Másrészt a vállalkozóktól nem lehet elvárni, hogy 300-féle hitelből, támogatásból, pályázati lehetőségből kiismerjék magukat. E nélkül pedig hogyan találnák meg a nekik legmegfelelőbbet? S ha megtalálták, még akkor sem biztos, hogy megfelelően tudják alátámasztani a hiteligényüket. De ha a tanácsadók segítenek kiválasztani a (magyar, vagy uniós) forrást és a bankok számára befogadhatóan készítik elő a pályázatokat, akkor gyorsabb lehet az elbírálás és valószínűbb a siker.

És ha bukás a valószínűbb?

A gazdaságossági számítás, a pénzügyi terv elkészítése során a tanácsadó azt is vállalja, hogy megmondja, ha szerinte nem jó a terv. A bankok számára ezért is lehet vonzó ez a konstrukció, mert csak jól előkészített, jól átgondolt hitelkérelmek érkeznek hozzájuk, amiket bátran finanszírozhatnak.

A Széchenyi Kártya elég népszerű a kkv-k körében. Azzal sem voltak elégedettek?

De igen. Az IPOSZ tagok is használják a Széchenyi Kártyát. Jó hogy bővült a hitellehetőségek köre forgóeszköz és beruházási hitellel, a jövő évtől pedig az uniós pályázatokhoz önerőhitel is lesz. Együttműködünk a kamarákkal, és nem vagyunk féltékenyek a sikereikre. Csak mi is hozzá akarunk járulni a magunk erejével a gazdaság fellendítéséhez.

Forrás: figyelőnet.hu