- Olyan jól haladunk afelé, hogy felszámoljuk a körbetartozást, lassan nem lesz, aki tartozzon és akinek tartozzanak - mondta lapunknak egy építőipari vállalkozó. - A nagyok elviszik a fizetős melókat, alvállalkozóként pedig nem éri meg dolgozni, mert egyáltalán nem vagy csak sokára jutok a pénzemhez. Hasonlóképpen látja a helyzetet az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) Békés megyei elnöke.
Valnerovicz Kálmán úgy véli, az építőipar már csak azért sem olcsó, mert a generálkivitelező elnyeri a munkát, kiadja egy alvállalkozónak, az szintén továbbadja valaki másnak, igaz, nyomott áron. Így több körben is lefölözik a hasznot, pedig olcsóbb és jobban követhető lenne, ha eleve az kapná meg a feladatot, aki elvégzi és a munkásokat fizeti. Valnerovicz Kálmán szerint a kilencvenes évek derekán jelent meg a körbetartozás, ami mostanra a mezőgazdaságba is begyűrűzött. Az agráriumban dolgozók ugyanis csak közvetítőkkel tudják eladni az árujukat, azok pedig vagy fizetnek vagy nem. Az IPOSZ felmérése szerint már 2006-ban a dél-alföldi régióban volt a legjelentősebb a körbetartozás. Két évvel ezelőtt régióink cégeinek 28 százaléka futott a pénze után, míg például Észak-Alföldön csak 4,2 százaléka. Hogy a helyzet azóta csak romlott, az is jelzi, ma már országos szinten csak a számlák 38 százalékát egyenlítik időben, míg például Németországban 70 százalék ez a mutató. Nincs visszatartó erő, hogy egy cég miért ne késsen az utalással.
Tíz-húsz napos csúszásért senki nem számol fel késedelmi kamatot, bízva a további jó viszonyban. Különösen nagy baj akkor van, ha a vállalkozó kiállítja a számlát, de nem fizetik ki. Így háromszorosan rosszul jár: ingyen dolgozott, állta az anyagköltséget és még az áfát is elbukhatja. További fonákság, hogy annak, akinek tartoznak, óvatosan kell harcolnia a pénzéért. Elsősorban a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében lépett idén életbe a zaklatásról szóló törvény, de a szabályozás az élet ezen oldalára is igaz lehet. Akár 2-5 esztendő szabadságvesztéssel büntethető az, aki az adós akarata ellenére személyesen, telefonon vagy levélben próbál kapcsolatot teremteni, hogy megtudja, megkapja-e a pénzét.
A károsultak hatvan százaléka egyéni vállalkozó Néhányan adósságbehajtó cégekhez fordulnak. A reakció kiszámíthatatlan. Van, aki így több millió forintot rögtön megad, de sokszor megesik, hogy néhány százezer forintért is hónapokig kell küzdeni. Sokan még az APEH felé sem tudják teljesíteni kötelezettségeiket. Felmérések szerint a károsultak 60 százaléka egyéni vállalkozó, 74 százalékuk legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztat. A károsult vállalkozások közel húsz százalékának nem éri el az ötmillió forintot az éves árbevétele. A második legnagyobb csoportnak, amely 25 százalékot tesz ki, 25-75 millió forint a forgalma.
Forrás: Békés Megyei Hírlap