IPOSZ kamarai tagsággal kapcsolatos álláspontja

Simsik Ágnes

sajtófőnök

IPOSZ kamarai tagsággal kapcsolatos álláspontja 

Az államháztartás és a közigazgatás reformja kapcsán a kormány elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldalának, a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleti szervezetei hatás és jogkörét rendezze.

Úgy tűnik az eddig megjelent média nyilatkozatok, valamint tervezetek alapján, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogállását és működését szabályozó 1999. évi CXXI. törvény módosítása lenne egyes elképzelések szerint a megoldás. Egy törvény keretében szabályoznák a gazdasági kamarák, valamint a gazdasági érdekképviseleti szervezetek tevékenykedésének szabályait.

Ez a törvénytervezet, amit a kamara készített el teljes mértékig összemossa a MKIK szerepét a hatósági feladatok ellátását, ami valóban kamarai feladat, pl képzés terén /vizsgáztatás/ a munkaadók érdekvédelmi szervezeteinek  jogaival, felkészítés a vizsgákra, oktatásra.

A tervezet szerint mindkét jog a kamarát illetné, legfeljebb bevonhatja az érdekvédelmi szervezeteket a munkába. Ez a megoldás összeférhetetlen, ha az vizsgáztat aki oktat!

Nem beszélve arról, hogy a nyugati demokrácia országaiban a szakmai szervezetek és a kamarák kapcsolata törvény által tisztázott, sok évtized óta remekül működik.

A rendszerváltás után a kamarai törvény előkészítésénél az IPOSZ erre a mintára alapozva segítette az 1999. évi gazdasági kamarákról szóló törvény megszületését.

Mindezek ismeretében javasoljuk és kérjük a jogalkotókat, hogy a szerintünk is aktuálissá vált hatósági feladatok ellátását végző gazdasági kamarák jogait és kötelezettségeit a gazdasági érdekvédelmet ellátó szervezetek véleményének , javaslatainak ismeretében és egyetértésével alkossa meg.

A legszerencsésebb megoldás az lehetne, ha párhuzamosan két törvény születne.

A gazdasági kamarákról szóló és a gazdasági érdekvédelmet szabályozó, társadalmi vitán és az OÉT-n megtárgyalt tervezet kerülne a parlament elé.

Ez lehetne a garanciája egy hosszú távú és jól működő, gazdaságot segítő törvényileg szabályozott kamarai és érdekvédelmi munkának a magyar vállalkozói réteg stabilizálásának, biztonságának megteremtésére.

A rendelkezésünkre álló kamarai javaslatokból nem derül ki világosan, hogy a családi- és mikro vállalkozások számára milyen gazdasági terhet jelentene a kötelező kamarai rendszer bevezetése. Az a véleményünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem járható út ezeknek a rétegeknek a vállára plusz terhet rakni semmilyen nagyságrendben.

Az IPOSZ azt reméli, hogy egy kiegyensúlyozott kamarai törvény fog születni és ennek érdekében jelenleg is folyamatosan tárgyal az államigazgatással, a többi munkaadói szervezetekkel és a kamarával. Az IPOSZ olyan országos hálózattal rendelkezik, amely alkalmas szakmai feladatok elvégzésére és szolgáltatások kiszélesítésére nemcsak megyei, hanem járási, kistérségi szinteken is. Ezt a lehetőséget a foglalkoztatás növelése érdekében mindenképpen ki kellene használni és úgy kell a törvényt majd módosítani, hogy a meglévő rendszerek ne egymás ellen, hanem egymást kiegészítve dolgozzanak.