IPOSZ: Legyen könnyebb a pályázás!

A körbetartozások ellen feketelistát javasolnak.

Nemcsak a nagyvállalatokkal és a nagyberuházásokkal, hanem a.kistelepüléseken élőkkel és azon belül a kisvállalkozásokkal is törődnie kell a politikának - jelentette ki Szűcs György, az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) elnöke, a szervezet keddi fórumán. A vezető szerint a most megnyíló forrásoknál fontos, hogya pénzt ne csak megnyerjük, hanem úgy tudjuk elkölteni, hogy azzal nyugodt szívvel mindenki el tudjon számolni, amihez nagyobb felelősségvállalás is szükséges.

"Akár az állam részéről is, hiszen ha változtatnának a pályázati kiírásokon, akkor sokkal több kiscég tudna tenderezni a brüsszeli forrásokra" - ezt már Géresi József, az IPOSZ alelnöke mondta el a Piac és Profitnak. Példaként említette, hogy túl bürokratikus a rendszer, aminek a kicsik látják kárát, hiszen ők sem a pályázatíró cégeket nem tudják megfizetni, sem a gyakran többmilliós önerőt. Márpedig a tenderezéssel foglalkozó vállalkozásokat be kell vonni a pályáztatásba, mivel amíg a nagy cégeknek megvan az erre szakosodott embere, addig a kkv-knál ez gyakran hiány poszt.

Géresi József a pályázati feltételeken is változtatna: túlzásnak tartja, hogy a pályáztatásnál tizenöt százalékos árbevétel növekedés várnak el a projektektől. Ha ezt csökkentenék, vagy esetleg eltörölnék, akkor várhatóan sokkal több kkv merne brüsszeli pénzekre pályázni. "Erre a változtatásra azért is szükség lenne, mert ezeket a feltételeket a legtöbb beruházásnál nem lehet teljesíteni" - emelte ki az alelnök.

Ugyancsak gondot okozz a pályázatok utólagos és gyakran elhúzódó finanszírozása, mivel ez bizonytalanságot gerjeszt, de nem kedvezőek a jogszabályok a legkisebb hazai vállalkozások szemszögéből sem, mivel általában öt főben limitálják az alkalmazotti létszámot - ez viszont sok kiscégnél kevesebb. (Korábban azt panaszolta a szövetség, hogy a konvergenciaprogramnak köszönhetően mintegy hetvenezer egyéni vállalkozó tevékenysége szűnt meg)

Változtatni kell a kritériumrendszeren

"Az sem jó, hogy a legtöbb pályázatnál kritériumként szerepel, hogy munkahelyeket teremtsen, márpedig nemcsak ezzel lehet versenyképesebbé tenni a vállalkozásokat, hanem például az informatikai fejlesztéssel is" - közölte Géresi József. Szerinte ennek megfelelően inkább az utóbbit kellene támogatni számítógép-vásárlással, internetkapcsolatok létrehozásával. "Ha így írnák ki a pályázatokat akkor jobb körülményeket tudnának teremteni, amivel lényegesen versenyképesebbé válhatnának a hazai cégek."

A legnagyobb problémát mégsem ezek, hanem az állandó pénzhiány okozza. Az alelnök szerint az önkormányzatokhoz hasonló állami támogatás kellene a hitelfelvételhez a kkv-nek is. Tehát az állam vállalja át a kamatok egy részét, de a legnagyobb segítségnyújtás az lenne, ha a kiscégek kapnának két-három év türelmi időt és csak utána kezdenének el törleszteni. "További gondokat okoz, hogy a bankok, pénzintézetek hozzáállása, mivel ők nem szívesen foglalkoznak az öt-tízmilliós tételekkel, inkább a többszázmilliós hitellehetőségek érdeklik őket" - panaszkodott lapunknak Géresi József.

260 milliárdos körbetartozás

A másik nagy és ismert probléma a cégek közötti állandó körbetartozás. Ezt hatalmas gondnak ismerte el az alelnök is, aki szerint ugyancsak állami közbelépésre van szükség, hogy megoldhassák ezt a problémát. Bár korábban az IPOSZ is próbálta felmérni a körbetartozások mértékét, sokan nem szívesen válaszolnak arra a kérdésre, hogy ki, kinek és mennyivel tartozik. Ennek megfelelően csak becsülni lehet: az alelnök szerint mintegy 260 milliárd forintról van szó.

"A problémát az állam úgy oldhatná meg, hogyha a banki listához hasonlóan itt is összeállítanának egy úgynevezett fekete-listát, amelyen szerepelnének azok nevei, akik nagyobb tartozást halmoztak fel" - magyarázta Géresi József.

Forrás: Piac és Profit