IPOSZ NAPOK-NYITOTT LAPOK fórum Ajkán
Németh László az Országos Elnökség tagjának beszámolója
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket! Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazon vállalkozókat, akik a megyéből érdeklődésükkel megtisztelték mai fórumunkat.
Az Ajka-Devecser és Térsége Ipartestület nevében köszönöm a lehetőséget, hogy a
._
fórumnak helyet adhattunk.
Engedjék meg, hogy a megyében működő vállalkozások, ipartestületek helyzetének vázolása előtt bemutassam az Ipartestületünket.
Az Ajka-Devecser és Térsége Ipartestület a Devecserben l870-ben alakult Ipartestület és a 2001-ben megszűnt KIOSZ jogutódjának vallja magát. Az elmúlt évtizedek rányomták bélyegüket az Ipartestületünk életére, szerepére.
Devecser életében a polgári élet hordozói, a fejlődés biztosítékai voltak az iparosok, kereskedők.
A nehéziparral rendelkező Ajkán iparosnak lenni rangot, megbecsülést jelentett.
A kisvállalkozói kör az 1990-es évekig Ajka arculatát meghatározó szerepet tudhatott magáénak. A fordulat évében még figyeltek Ránk!
Tisztelt Fórum!
Megyénkben ma Várpalotán, Zircen, Tapolcán, Veszprémben, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Pápán és Ajkán működik Ipartestület.
A Megyei Szervezetben tagként még nem képviselteti magát Várpalota, Balatonalmádi és Pápa.
A Pápai Ipartestület várhatóan a közeljövőben ezen változtatni fog, és meghatározó szereplője lesz a megyei szervezetnek.
Az Ipartestületek mindennapi tevékenységük során gazdasági, szakmai érdekképviseletet, adó és társadalombiztosítási, üzletviteli tanácsadást, pályázatfigyelést, munkaügyi, munkabiztonsági tanácsadást oktatást, képzést végeznek.
Az általános érdekképviseleti munka és érdekegyeztetés differenciáltan valósul meg szervezeteinknél.
Balatonfüred és Pápa vonatkozásában az Önkormányzatokkal való kapcsolat a támogató együttműködésben valósul meg.
Helyet kapnak a gazdasági döntéseket hozó bizottságokban. A közösséget érintő gazdasági kérdésekben kikérik véleményüket. Megnyilvánulásaiknak, ha azok közösségi érdeket szolgál, teret biztosítanak a helyi médiákban.
Az Ipartestületek többi részénél azonban a politika által vezérelt gazdasági vezetés nem mutat hajlandóságot az együttműködésre.
Tűri, de nem veszi figyelembe a vállalkozások közösségét képviselő szervezeteket.
Egy ilyen Ipartestület székhelyén hangzik el a következő párbeszéd:
Kérdés a vállalkozóhoz: -Ismeri-e a polgármestert?
Válasz: "Névről. De nem igen van közünk egymáshoz, hacsak az nem, hogy Ö az, aki a sok pénzt beszedeti."
Szeretnénk elérni, hogy 13 megyénkben a fejlődés elősegítése, boldogulásunk érdekében működő partneri kapcsolat legyen az önkormányzatokkal.
A tagszervezetek véleményezhessék Az Önkormányzatok gazdasági előterjesztéseit. Hallgassák meg véleményünket.!
A megyében működő vállalkozások összetétele az országos adatokkal közel megegyező. A vállalkozások túlnyomó többségét az 1-10 főig alkalmazottat tartó kisvállalkozások alkotják. A foglalkoztatottak döntő többsége is ebben a körben keresi a kenyerét. Az életképességük megőrzése a foglalkoztatottak kapcsán sok-sok család boldogulását jelenti.
A vállalkozások jó működésének feltételei közül van két feltétel, melyet az adott vállalkozó kevésbé tud befolyásolni. Az egyik az adott gazdasági helyzet, a másik a
jogszabályi környezet
Ha mindkét tényező a vállalkozások „ellen” működik, akkor a kisvállalkozó aluI marad a versenyben.
A gazdasági, jogszabályi környezetváltozás, a '90-es éveket követően is a kisvállalkozásokat sújtották, hisz a nagyvállalatok rendelkeztek a feladatok megoldásához szükséges tőkével és szakértelemmel.
,
A munkanélküliség teremtette kényszervállalkozók közül - miután sokan kihátráltak a vállalkozásokból-, a fekete munkavállalók számát gyarapították.
A magas adó- és járulékterhek, a legális vállalkozásoknál párosul a hatóságok sokszor megnyilvánuló "Drákói" szigorával.
Ugyanakkor a TV csatornán azt látjuk, hogy a "szomszédainknál" még tudnak figyelmeztetni, ne adj Isten, segíteni.
Az adminisztratív terhek növelése, az elvárások megfogalmazása, a hatósági eljárások bonyolultsága sokszor azt a szándékosságot sugallják, hogy úgysem tudja teljesíteni, így lehet büntetni.
Az adminisztrációs terheket feltétlen mérsékelni kell, ez azonban nem járhat együtt adónöveléssel!
A kistelepüléseken tevékenykedő lakossági szolgáltatást mikrovállalkozások esetében a terheket sürgősen csökkenteni még van kinek.
A települések önkormányzatainak tudomásul kell venni, hogy helyi adót attól a vállalkozótól szedhetik be, aki a településen működteti vállalkozását, ezért ezen vállalkozások segítése egyben az Önkormányzat érdeke is.
A vállalkozások fejlődésének elengedhetetlen feltétele lenne a folyamatos kedvező forgóeszköz hitel, a feltőkésítéshez esetleges támogatással való hozzájutás.
A vállalkozások jelentős része elavult termelő berendezéssel, korszerűtlen eszközállománnyal, a kereskedelemben nagyon alacsony raktárkészlettel, szűk választékkal rendelkezik.
A pályázatokból hiányzik az a fajta lehetőség, mely megcélozná ezeket az anomáliákat. A bankok részéről ajánlott hosszúlejáratú hitelek, a megfelelő fedezet hiánya miatt nem jutnak el a kisvállalkozókhoz.
A versenyképesség feltételei között végül meg kell említeni a felkészült szakemberek meglétét, vagy hiányát, de inkább a hiányát!
Vállalkozói körben mind többször hangzik el, hogy nincs jó szakmunkás!
Elengedhetetlenül fontos lenne a szakképzés színvonalának emelése, a képzési igények összehangolása a piaci igényekkel.
A fiatalok körében el kell érni, hogy a tisztességes szakmai ismeret egyben perspektívát jelentsen az életben is.
Tisztelt Vállalkozók!
Az Ipartestületek és az Ipartestületek Országos szövetsége fő feladatának ma is az érdekvédelmet tartja.
Mi tudjuk, hogy sokan vagyunk, s milyen problémákkal küzdünk, de érdekeinknek csak akkor tudunk hangot adni, ha szervezeteinket megerősítjük és ezen keresztül egységesen lépünk fel.
Tisztelt Fórum!
Engedjék meg, hogy Önökön keresztül szóljak mindazokhoz, akik ma a kisvállalkozásokkal kapcsolatban - döntési helyzetben vannak. Mindig elismerik, hogy ezen vállalkozások adják a nemzeti jövedelem felét, a foglalkoztatás kétharmadát, a magyar export egyharmadát.
A rendszerváltás óta minden politikai erő arról beszél, hogyan kellene támogatni a magyar kis- és középvállalkozásokat. De nem történik semmi azon kívül, hogy újabb és újabb megszorítást, adóemelést kapunk. Újra, és újra adót eltitkoló, adócsalónak néznek bennünket. Ha a magyar kis- és középvállalkozásokat végre helyzetbe hoznánk, olyan lovat fognának újra a -gazdaság kátyúba ragadt szekere elé, amely biztosan kirántaná azt a gödörből.
Biztos, hogy rosszul dönt az aki azt hiszi, hogy a mikro- és kisvállalkozók nélkül is megy a "szekér". Hosszú ideig csak velünk lehet haladni, s a haladás gyorsabb lenne, ha partnerként kezelnének bennünket.
Köszönöm, hogy meghallgattak!