IPOSZ: rendezni kell az érdekképviseletek és a kamarák jogállását

Géresi József, az IPOSZ alelnöke a szövetség csütörtöki sajtónapi ünnepségén hangsúlyozta, hogy szerintük két törvényt kellene alkotni, egyet az érdekképviseletekről, egy másikat az egységes gazdasági kamaráról.

Az IPOSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy nem szabad összemosni az érdekképviseletek és a kamarák feladatát, hatáskörét.

Vonnák Sándor, az IPOSZ felügyelő bizottságának elnöke felvetette, hogy a gazdasági önkormányzat, azaz a gazdasági kamara köztestületként állami feladatokat lásson el, az érdekképviseletek pedig képviseljék a gazdaság, az általuk tömörített szakma, tagság érdekeit.

Géresi József emlékeztetett arra, hogy egyeztetések folynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által készített kamarai törvényről a gazdasági tárca égisze alatt. Az egyeztetésen az IPOSZ azt az álláspontot képviseli, hogy legyen egységes gazdasági kamarai rendszer Magyarországon, a kötelező cégregisztráció terjedjen ki minden vállalkozásra, de határozottan ellenzik a kötelező kamarai tagságot.

Az IPOSZ alelnöke kiemelte, hogy a szűkös piacon működő mikro-, családi és kisvállalkozásokat már nem lehet további közteherrel, kamarai tagdíjjal, illetve a kötelező cégregisztráció díjával terhelni. Ennek költségét az államnak kellene állnia - emelte ki a szövetség alelnöke.

Az IPOSZ vezetői hangsúlyozták, hogy a gazdasági önkormányzatnak fontos szerepe lehetne a feketegazdaság kifehérítésében.

Zilahi Sándor, az IPOSZ alelnöke arról számolt be, hogy a szövetség készül a májusi tisztújító és programalkotó közgyűlésre. Ennek keretében regionális fórumokat tartanak három helyszínen, ahol megvitatják a készülő programot.

Az IPOSZ készülő gazdaságpolitikai programjával kapcsolatban Géresi József elmondta, hogy a családi-, mikro-, kisvállalkozások érdekképviseletében szorgalmazzák a nemzeti ipar, a magyar mezőgazdaság újraszervezését, fellendítését. Ez jelenthetne piacbővülést az iparosok számára is.

Károlyi Gyula, az IPOSZ alelnöke szólt arról, hogy a hatóságok ellenőrzési gyakorlatában kedvező tendenciák látszanak az iparosok számára. Ugyanakkor rávilágított arra, hogy a nem legálisan működő vállalkozások még mindig nincsenek teljes egészében a hatóságok látókörében, és ezen változtathatna, a kötelező kamarai célregisztráció, és annak ellenőrzése.