IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
HUNGARIAN ASSOCIATION OF CRAFTMEN'S CORPORATIONS
1087 Budapest, Luther utca 4-6. I. em. 3. ajtó Tel.: +36 1 354 31 40
E-mail: titkarsag@iposz.hu
E-mail: titkarsag@iposz.hu
Aktuális híreink
Javulhat a szakképzések színvonala
de még sok a teendő: hazánkban jelentős szakmunkáshiány van.
Nem is annyira a tanulók száma kevés, hanem sokkal inkább a képzés minőségével van a gond. Az iskolák többsége nincs benne a gazdaság vérkeringésében, így az általuk nyújtott oktatás gyakran távol áll attól, amire a cégeknek valójában szüksége lenne.
Emiatt már korábban is többször felmerült, hogy a gazdaság szereplőinek nagyobb szerepet kellene betölteniük a szakképzésben, hiszen csak ez tudja garantálni, hogy a szakmákat tanulók a valós igényeknek megfelelő tudást sajátítsanak el. Ez pedig nem csak a képzésben résztvevőknek, de az őket alkalmazó cégeknek is fontos.
A jelenlegi törvény-javaslat részben ezt a problémát próbálja orvosolni. A tervek szerint ugyanis a regionális fejlesztési és képzési bizottságok hatásköre kiszélesedne, sokkal fontosabb szerepük lenne az igények közvetítésében. Egy-egy régió tényleges szakképzési szükségletének maghatározásában jobban bevonják majd az érdekképviseleteket és a gazdaság valódi szereplőit - a munkaadói, munkavállalói oldal ill. a kamarák összesen legalább 50%-át kapnák a bizottsági helyeknek.
Solti Gábor, az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) oktatási igazgatója a Vállalkozói Negyed kérdésére elmondta, a javaslat legfontosabb elemének azt tartja, hogy végre a regionális képzési bizottságokban megfelelő létszámban és súllyal lehet jelen a munkaadói oldal.
Az IPOSZ szerint azonban félő, hogy a szükséges infrastrukturális háttér hiányzik majd ahhoz, hogy a gyakorlatban is előrelépés szülessen. Ha ugyanis ilyen jelentős kompetenciával ruházzák fel a regionális képzési bizottságokat, akkor a döntésekhez és a működéshez egy hasonlóan fejlett egyeztetési és informatikai rendszerre is szükség lesz, ez pedig még nem áll rendelkezésre.
A szakképzésben további változásokat is szükségesnek tartanak. Jelenleg csak a tizedik osztály után lehet megkezdeni a szakképzést, így igazából nincs elég idő arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek az oktatás során. A felnőttképzésben pedig egy átlátható információs rendszer kellene, amelyben könnyen elérhető lenne, hogy éppen milyen képzési lehetőségek vannak a kkv-k alkalmazottai számára - hangsúlyozta Solti Gábor.
Szintén támogatja a javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Dr. Szilágyi János képzési igazgató szerint a tervezett változások az új, uniós elvárások felé közelítik a térségi szakképzés rendszerét. A regionális képzési bizottságokban valódi súlyt kapó gazdasági szereplők befolyásolni tudják majd az oktatást nyújtó intézményeket, társulásokat, így mind a hiányszakmák, mind a túlképzések problémája enyhülhet.
Ugyanakkor az MKIK is javasol újabb lépéseket: sok vállalkozás jelezte feléjük, hogy tovább kellene növelni a tanulók után elszámolható anyagköltséget (a minimálbér 20 százalékáról 40 vagy akár 60 százalékra), és hogy a tanulóval kapcsolatos anyagköltség visszaigényelhető legyen.
A szakképzési alap felhasználásával kapcsolatban is lenne mit javítani: a jelenlegi rendszerben ugyanis egy vállalkozónak gyakorlatilag el kell döntenie, hogy a szakképzési hozzájárulását saját dolgozója vagy egy tanuló gyakorlati képzésére használja, mindkettőt a költség-visszaigénylési kötöttségek miatt nem választhatja. A felmerülő igényeket az MKIK már jelezte is a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.
Forrás: vnegyed.hu
Nem is annyira a tanulók száma kevés, hanem sokkal inkább a képzés minőségével van a gond. Az iskolák többsége nincs benne a gazdaság vérkeringésében, így az általuk nyújtott oktatás gyakran távol áll attól, amire a cégeknek valójában szüksége lenne.
Emiatt már korábban is többször felmerült, hogy a gazdaság szereplőinek nagyobb szerepet kellene betölteniük a szakképzésben, hiszen csak ez tudja garantálni, hogy a szakmákat tanulók a valós igényeknek megfelelő tudást sajátítsanak el. Ez pedig nem csak a képzésben résztvevőknek, de az őket alkalmazó cégeknek is fontos.
A jelenlegi törvény-javaslat részben ezt a problémát próbálja orvosolni. A tervek szerint ugyanis a regionális fejlesztési és képzési bizottságok hatásköre kiszélesedne, sokkal fontosabb szerepük lenne az igények közvetítésében. Egy-egy régió tényleges szakképzési szükségletének maghatározásában jobban bevonják majd az érdekképviseleteket és a gazdaság valódi szereplőit - a munkaadói, munkavállalói oldal ill. a kamarák összesen legalább 50%-át kapnák a bizottsági helyeknek.
Solti Gábor, az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) oktatási igazgatója a Vállalkozói Negyed kérdésére elmondta, a javaslat legfontosabb elemének azt tartja, hogy végre a regionális képzési bizottságokban megfelelő létszámban és súllyal lehet jelen a munkaadói oldal.
Az IPOSZ szerint azonban félő, hogy a szükséges infrastrukturális háttér hiányzik majd ahhoz, hogy a gyakorlatban is előrelépés szülessen. Ha ugyanis ilyen jelentős kompetenciával ruházzák fel a regionális képzési bizottságokat, akkor a döntésekhez és a működéshez egy hasonlóan fejlett egyeztetési és informatikai rendszerre is szükség lesz, ez pedig még nem áll rendelkezésre.
A szakképzésben további változásokat is szükségesnek tartanak. Jelenleg csak a tizedik osztály után lehet megkezdeni a szakképzést, így igazából nincs elég idő arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek az oktatás során. A felnőttképzésben pedig egy átlátható információs rendszer kellene, amelyben könnyen elérhető lenne, hogy éppen milyen képzési lehetőségek vannak a kkv-k alkalmazottai számára - hangsúlyozta Solti Gábor.
Szintén támogatja a javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Dr. Szilágyi János képzési igazgató szerint a tervezett változások az új, uniós elvárások felé közelítik a térségi szakképzés rendszerét. A regionális képzési bizottságokban valódi súlyt kapó gazdasági szereplők befolyásolni tudják majd az oktatást nyújtó intézményeket, társulásokat, így mind a hiányszakmák, mind a túlképzések problémája enyhülhet.
Ugyanakkor az MKIK is javasol újabb lépéseket: sok vállalkozás jelezte feléjük, hogy tovább kellene növelni a tanulók után elszámolható anyagköltséget (a minimálbér 20 százalékáról 40 vagy akár 60 százalékra), és hogy a tanulóval kapcsolatos anyagköltség visszaigényelhető legyen.
A szakképzési alap felhasználásával kapcsolatban is lenne mit javítani: a jelenlegi rendszerben ugyanis egy vállalkozónak gyakorlatilag el kell döntenie, hogy a szakképzési hozzájárulását saját dolgozója vagy egy tanuló gyakorlati képzésére használja, mindkettőt a költség-visszaigénylési kötöttségek miatt nem választhatja. A felmerülő igényeket az MKIK már jelezte is a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.
Forrás: vnegyed.hu
