Kevés a tudás, vagy a tőke

Forrás: Regős Zsuzsa / Népszava

Aki piacképes, vagy exportképes a tudása alapján, az kínlódik a finanszírozással, akinek pénze is van és fogékony az újra, azt meg vagy a képzetlen, tisztességtelen "vetélytársak", vagy a késve, illetve sokára fizető nagyvállalatok (nemcsak külföldiek, hazaiak is) és maga az állam hoz nehéz helyzetbe. Mindezen elsősorban szabályozással, a bizalomra építő összefogással és az iparengedélyek kiadásának szigorúan szakmai végzettséghez kötésével lehetne változtatni.

Éppen az ügyvédtől jött Rebek László kecskeméti vállalkozó, aki felszámolási eljárást indított egy üzleti partnere ellen, nemfizetés okán. Ez a leggyakoribb oka annak, hogy "elakad", vagy bajba jut a magyar kis- és középvállalkozó. A Groppo cégcsoport alapítója olyan mérnökember, aki az ötletes megoldásokra alapozta energetikai vállalkozásait. Az elmúlt években panelépületek energetikai rehabilitációjával foglalkozott, s legutóbb a megújuló energia minél hatékonyabb felhasználási lehetőségeit kereste. Mint mondja, hamarosan meglepetésekkel fog szolgálni, mert a nanotechnológia magyar eredményeire építve kezd még újabb vállalkozásba. A milliárdos üzletekben résztvevő vállalkozó magáncégtől több száz millió forintos kölcsönt minden további nélkül megkap, ám a banknál alig jut pénzhez a beruházásokhoz. Ha az űrtechnológia legújabb ötletét nem támogatná két tehetős magánember, akkor nem boldogulna - jegyzi meg Rebek, igazán nem panaszként említve a helyzetet.

Ugyancsak mérnök a székesfehérvári fémipari vállalkozó Borka Gyula, aki számára az export jelenti, jelentené a boldogulást. Az elsősorban nyugat-európai megrendelések azonban nem teszik egyszerűvé az életét, hiszen munkatársaival egyelőre a hétnek csupán négy napján dolgoznak. Ennyi megrendelésük van jelenleg. Pedig mint mondja, "eléggé innovatívak, próbálnak mindig valami újat csinálni". Ez nem könnyű, mert a fejlesztésre fordítható pénzeket gyakorlatilag adóba fizetik be, s épp, hogy megélnek. Nyugat-Európában a precíziós iparban ezredmilliméteres pontosságú munkát várnak. Idehaza a századmilliméternél tartanak az iparosok, amivel nem lehetnek versenyképesek. A szakmai tudást, a technikát japán módra kellene pótolni. Komoly pénzeket kellene befektetnie az államnak - mondja a szakember. Szerinte az idehaza még meglévő szellemi potenciált csak úgy lehet felhasználni, erősíteni, hogy speciális módszereket alkalmaznak. Az állami pénzeket, amelyeket pályázaton adnak oda, piaci eredményekhez kössék, sikeresség esetén pedig negatív kamatot alkalmazzanak. Borka kiiktatná a bankokat is. Erre szerinte már alkalmaznak különféle technikákat (elszámolási egységeket) Nyugat-Európában, amit egyszerűen átvehetnénk.

Böröczffy István építési vállalkozó (szintén mérnök) éppen most váltotta ki újra német mesterlevelét, mert megint van kint munkalehetőség. A világ számos tájáról érdeklődnek a magyarok iránt, ebben nincs hiba. Csakhogy vállalkozóink egyrészt tőke- és tudásszegények. Az előbbit csak tetézi a lánctartozás, aminek kialakulását rendeletekkel, és jogszabályokkal meg lehetne szüntetni. Ugyanilyen módon meg kellene változtatni azt a helyzetet, hogy vállalkozói engedélyt adjanak ki szakmai végzettség nélkül. (A 20 milliós építkezéshez nem kérnek mesterlevelet, a műkörmöstől viszont megkövetelik.) Ezzel kiküszöbölhető lenne a tisztességtelen munka is, ami szintén rontja az arra érdemes vállalkozók versenyképességét.

Hódmezővásárhelyi összetartás

Pénteken és szombaton Hódmezővásárhelyen konferenciát tartanak a fémiparosok. Az Országos Fémipari Ipartestület kétnapos rendezvénye egyfajtai "összetartás", ahol a résztvevők megosztják egymással problémáikat, s igyekeznek összefogással, információcserével segíteni nehéz helyzetükön. A meghívó szerint a rendzvény célja, hogy "a radikálisan megváltozott gazdasági helyzetben a fémipari vállalkozások működését akadályozó tényezőket, és a kitörési pontokat" mutassák be. A résztvevők közt lesznek határon túli szervezetek mellett helyi gazdasági kamarai képviselők is.