Kevés fű terem a kkv-knak

A válság miatt azonban a kisvállalkozások már nem beruházásra, fejlesztésre, hanem a túlélés érdekében forgótőke pótlásra kaptak kölcsönpénzt.

Az érdekvédelmi, szakmai szervezetek igyekeztek különféle támogatási lehetőségeket teremteni a hitelezés fellendítése érdekében. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke lapunknak emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi-kártya, illetve a hitel korábban igazodott a kis- és közepes vállalkozások (kkv) igényeihez. A kereskedelmi bankok azonban a válság hatására nem szívesen nyújtottak hiteleket a kisebb vállalkozásoknak. A pénzintézetek különösen kockázatosnak ítélték meg a turizmussal, a szállítmányozással, a kiskereskedelemmel, az építőiparral és a személyi szolgáltatásokkal foglalkozó ágazatokat. A legnagyobb lakossági bank néhány hete kirukkolt egy kkv-knak szánt csomaggal, de annak hatása legfeljebb később jelentkeznek majd. Gyors, esetenként életmentő 1-2 millió forintos hitelek nyújtásánál a kisvállalkozások elsősorban a takarékszövetkezeteknél számíthattak. A kkv-k többségüknek van takarékszövetkezeti részjegye, így személyes kapcsolataik révén is hozzájuthatnak hitelekhez. Szűcs szerint igazi áttörés akkor következhet be, ha a gazdaságfejlesztési tervekkel jobban harmonizáló pályázati kiírásoknál, befektetéseknél piaci alapon - de állami garanciával vállalt önrésszel - indulhatnak a kkv-k. Mára ugyanis éppen az önrész fogyott el.

Az IPOSZ értékelése szerint a kkv-k még nem érzékelik az év második felére jelzett gazdasági növekedés kedvező hatásait. Egyebek mellett azért, mert hiányzik az önkormányzatok beruházó, fejlesztő, karbantartó tevékenysége. Emellett a lakosság jövedelme is stagnál. Ugyanakkor nincs például a válság által talán legjobban sújtott építőiparban olyan hitelezési és kamattámogatás, amely ösztönözhetné az ágazat fellendülését.Az uniós támogatással épülő nagy, infrastrukturális beruházásoknál pedig vajmi kevés ,,fű terem" a hazai kisvállalkozásoknak. A szövetség elnöke mindehhez hozzátette: a nagy bankok ódzkodása a kkv-któl azért is furcsa, mert a válság bebizonyította, hogy a közepesnél méretesebb cégek sebezhetőbbek voltak a kicsiknél. A kkv-k a tulajdonosi szemlélet miatt is, sokkal rugalmasabbak voltak, és megfontoltabb üzleti tervekkel fordultak hitelért a pénzintézetekhez. A kis cégek felkészülési hiányosságait felismerve az IPOSZ vállalkozásvezetési tréningeket szervez - említette Szűcs György. Ezzel is igyekeznek segíteni a túlélést, bár az elmúlt két évben a kkv-k arányaiban jóval kevesebb alkalmazottat bocsátottak el, mint a nagyobb vállalkozások. Igaz, tette hozzá az elnök, az idei adóbevallásokból derülhet csak ki, hogy az elmúlt év gazdálkodása, forgalma, haszna elégséges volt-e arra, hogy ezt a kedvező tendenciát a kisvállalkozások továbbra is fenntarthassák. A szövetség vezetője úgy vélte: katasztrofális, hogy miközben a legtöbb kisvállalkozás túlélte a válságot, a növekedés megindulásának elhúzódása miatt jó néhányan közülük rákényszerülnek arra, hogy bedobják a törülközőt. Némileg javítana a helyzetükön az adminisztráció, a bürokrácia visszaszorítása. A szakember arra biztatta a kisvállalkozókat, hogy ha itthon nincs elegendő munka, akkor igyekezzenek a határokon túl együttműködni külföldi cégekkel. Inkább vállalkozóként, mint alkalmazottként menjenek a magyarok Európába - említette Szűcs György.

Erdei Zsuzsától, a Budapest Bank mikrovállalkozásokkal foglalkozó területének vezetőjétől megtudtuk: a pénzintézet az évi netto 50 millió forint alatti forgalmú cégeket tekinti kisvállalkozásoknak. A banknak egy nonprofit, a kisvállalkozás fejlesztésével foglalkozó alapítvánnyal, a SEED-del közösen végzett kutatásából kiderült, hogy az innovatív és tudatosan tervező kisvállalkozások bizonyultak sikeresnek. Üzleti tervet azonban a megkérdezett kisvállalkozásoknak kevesebb mint a fele készített. A hazai kisvállalkozások túlságosan is behatárolják működésüket a szűk környezetükre és gyenge a marketing tevékenységük, holott erre az internet kiváló lehetőséget kínálna, a világhálót használók 88 százaléka először az interneten keres például szolgáltatót. Erdei ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a kkv-k alig egyharmada tagja valamelyik érdekvédelmi, vagy szakmai szervezetnek, így többségük nehezen igazodik el a pályázatok, a támogatási lehetősége között és nem ösztönzi semmi a tudatosságra. Erdei állítja, a kisvállalkozók leginkább a saját erényeikből és gyakran hibáikból tanulnak. A kkv-k bedőlt hiteleinek hulláma tavaly augusztus - szeptemberig tetőzött. Még mindig sok vállalkozás megy csődbe, de a felszámolások növekedésének dinamikája mérséklődött. A tudatosság abban is segítené a kisvállalkozásokat, hogy időben felismernék a veszélyeket és alkalmazkodnának a változásokhoz.

Forrás: Bihari Tamás / Népszava