Kisvállalkozási konferencia
A Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége stuttgarti kongresszusának tapasztalatai
Az Európai Unióban a kisvállalkozások problémáit újszerűen kell megközelíteni a jövőben, ami nemcsak a terhek csökkentését jelentené, hanem külön jogszabályok megalkotását is - mondta Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke az MTI-nek, összegezve a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége stuttgarti kongresszusának tapasztalatait.
A kongresszuson 34 ország kormányzati képviselője és mintegy 700 vállalkozó vett részt. A magyar kormányt Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára képviselte.
A felszólaló Kassai Róbert kiemelte, hogy az újonnan csatlakozott országok vállalkozói, főleg a legkisebbek, a kézművesek, családi vállalkozások nehezebb helyzetűek, mint a korábban csatlakozott országok vállalkozói. Példaként említette a jelentős erőkülönbséget az uniós és a magyar kisvállalkozások között amiatt, hogy az EU előírásai szerint kis- és középvállalkozásnak számít a 40 millió euró évi árbevételű cég is, miközben Magyarországon jelen vannak az évi 200 ezer euró éves árbevételt produkáló vállalkozások is.
A konferencián felszólaló német kancellár arra buzdította a kisvállalkozások érdekképviseleteit, hogy kényszerítsék ki a politikusokból azokat az intézkedéseket, amelyek az egyszerűbb munkához és a versenyképesség növeléséhez szükségesek.
A dokumentum fontos megállapításának nevezte Kassai Róbert, hogy támogatni kell a tisztességes verseny kialakulását a nagyvállalatok és a kisvállalatok között. Ehhez megfelelő intézkedéseket kell hozni, például a saját belső piacon való jobb hozzáférés lehetőségének megteremtését. Továbbá minőségi oktatást kell megvalósítani, arra alapozva a kézműves és kisvállalkozások szakképzését is magasabb színvonalra lehet emelni. A kongresszusi nyilatkozat külön foglalkozik a fiatal vállalkozókkal, akiket az unió a Leonardo da Vinci programban keretében kíván támogatni.
MTI