KKV-k és az innováció: a versenyképes jövő záloga

Forrás: www.euractiv.hu

Hamarosan:
A kis- és középvállalkozások az innovációs lehetőségek terén is komoly lemaradást tudhatnak magukénak a multinacionális vállaltok mögött. A gazdasági válság tovább nehezítette az amúgy is pénzhiánnyal küzdő kkv-k helyzetét, amely értelmében a beruházások száma is jelentősen megcsappant. Ez viszont a gazdasági növekedésük gátját jelentheti, hiszen, „aki nem halad, lemarad”.

Mérföldkövek:

• 2000: A lisszaboni stratégia beindítása, amely az innováció, illetve a K+F területén az USA-hoz és Japánhoz hasonló mértéket tűzött ki célul
• 2000: Kisvállalkozások Európai Chartája: az első olyan keretprogram, amely Európát elsőrendű környezetté kívánja tenni a kkv-k számára.
• 2008-2013: Eurostars: kifejezetten kis cégek igényeire szabott finanszírozást kínál, támogatja nemzetközi projektekben való részvételüket a kutatás és az innováció területén.
• 2007-2013: Hetedik kutatási keretprogram (FP7): A program 2013-ig több mint 53 milliárd euró összegben finanszíroz kutatási tevékenységeket, és ennek nagy része a kkv-k rendelkezésére áll.
• 2007-2013: Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP), amely támogatja a kkv-kban a vállalkozói szellemet és az innovációt, az IKT-k alkalmazását, valamint az energia fenntartható felhasználását.
• 2008. december 11-12.: Az európai kisvállalkozói törvény (EKT) elfogadása, amely szintén zászlójára tűzte az innováció és képességfejlesztések támogatását
• 2009. december 15.: Az Európai Kisvállalozói Törvény végrehajtásának első felülvizsgálata
• 2010: Európa 2020: „Innováció és tudás”: A „fenntartható növekedés motorja” a tudás és a technológia, véli a Bizottság. Ezért az EU végrehajtó szerve az „értékalapú gazdaság” megteremtését jelöli meg irányként. „A gyorsan változó világban a termékek és a folyamatok innovációjában rejlik a siker titka.”

Összefoglaló:

A kis- és középvállalkozások „mostohasorsa” az innovációs lehetőségek terén is hasonló jelleggel bír. Széleskörűek a lehetőségek, kihasználásuk mégis aggasztó.

A 2000-ben induló lisszaboni stratégia nem hozta meg a kívánt eredményt, így az innovációs lehetőségek sem javultak kellő mértékben. A szigorú szabályozások és korlátozó feltételrendszerek miatt a kkv-k legtöbbje nem képes magas fokú innovációs teljesítményt produkálni.

2008 végén bevezették az Európai Kisvállalozói Törvényt, amely többek között az innováció elősegítését igyekszik biztosítani, illetve a komoly nehézségeket okozó adminisztrációs terhek korlátozása mellett is hitet tett. A rossz időzítés miatt azonban eddig nem eredményezett jelentős javulást.

A pályázatok adottak, és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) adatai szerint az elmúlt években a kkv-k érdeklődése és aktivitása jelentősen megnövekedett az innovációs lehetőségek irányába.

Korábban előfordult a pályázati keretek megmaradása kellő számú pályázat hiányában, az elmúlt évben kerethiányok és adminisztratív korlátok következtében sok kkv nem jutott lehetőséghez. Az eddig ismert szigorú pályázati feltételek ellenére nagyon sok kkv várakozik – egyre csalódottabban – pályázati kiírásokra.

Európai kisvállalkozói törvény (EKT)

A 2009-ben életbe léptetett új szabályozás a kkv-k számára olyan gazdasági környezetet kíván létrehozni, amely a kis- és középvállalkozások számára lehetővé tenné többek között az állami támogatások felhasználásának megkönnyítését, a késedelmes kifizetések visszaszorítását, az innováció támogatását, illetve a piaci lehetőségek hathatós kihasználásának biztosítását.

„A kisvállalkozások nehezen jutnak forráshoz, és nemcsak hazai tekintetben, de az osztrák kollégák is hasonlóképp vélekednek.” – mondta el az EurActivnak Kassai Róbert, a Kézműves Vállalkozások, Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségnek (UEAPME) alelnöke, és az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöki tanácsadója.

Mivel az EKT nem irányelv, hanem iránymutatás, egyfajta véleménynyilvánítás – fogalmazott az alelnök -, nem is bír kötelező erővel. Ennek következtében egyelőre nem történt meg hathatós átvétele és alkalmazása ezidáig Magyarországon.

Kassai a vállalkozáspolitika egyik fő problémájaként a hatástanulmányok hiányát hangsúlyozta. Ugyanis, ha megtörténik egy beruházás, annak nem csupán az induló pillanatait kell nyomon követni, de a későbbiekben szükséges a hatások tanulmányozása is, így a nem megfelelő eredmények - vagy azok hiánya - rávilágíthat a problémákra, amelyek felismerésével kevesebb hasztalan törvény születne.

Az IPOSZ elnöki tanácsadója kihangsúlyozta, hogy az EKT legfőbb hátránya, hogy a kis- és középvállalkozásnak tekint minden 150 milliárd forint összforgalmú céget. „Magyarországon ez egy agyrém!” – nyilatkozott Kassai, ugyanis a hazai viszonyokat tekintve ezek a méretek a monumentális cégeket érintik.

Az alelnök szerint ezért növelné a hatékonyságot, ha nem európai átlagokban mérnék a kis- és középvállalkozásokat, hanem különválasztanák a mikro-méretűeket és a közepesnek számítókat, külön feltételrendszerekkel ellátva. Az uniós célkitűzéseknek megfelelően, miszerint a legkisebbeket is támogatni kell, a mikro-vállalkozások pedig elengedhetetlenek a szolgáltatás-teremtés területén.

A Magyar Innovációs Szövetség, Kassaihoz hasonlóan elhanyagolhatónak tekinti a Kisvállalozói Törvény hatását, az innováció területén pedig úgy véli, szinte egyáltalán nem is érezhető.

Gazdasági mélyrepülés

Az EKT várt sikerének elmaradása azonban a gazdasági válságnak is köszönhető. A gazdasági válság még jelentősebb terheket ró a vállalatokra, így azok elsősorban a pillanatnyi fennmaradásukat, profitjukat igyekeznek biztosítani, nem pedig innovatív beruházásokra költeni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2009-es felmérései szerint a GDP 6,2 százalékos csökkenése, a fogyasztás 6,7 százalékos visszaesése, a beruházások 6,5 százalékos csökkenése, illetve a munkanélküliség 10, 4 százalékra történő emelkedése nem könnyíti meg a vállalkozások életét. A kis- és középvállalkozások pedig még nehezebben tudják előteremteni a fennmaradásukhoz szükséges pénzforrásokat.

A válság az – eddig is kevésbé eredményes – innovációs lehetőségeket még inkább beszűkítette. „A beruházások mértéke visszaesett, és még sok idő kell az élénküléshez.” – fogalmazott Farkas József, a MISZ elnökségi tagja.

Az innováció elősegítése a beruházásokat is ösztönözni tudná. Ehhez azonban elő kell teremteni a humán erőforrásokat és a pénzügyi feltételeket.

A MISZ az alábbi célkitűzéseket tartja fontosnak:

Kormányzati feladatok lehetnének például:

• a kkv-k számára kiírt technológia-fejlesztési pályázatok támogatási intenzitásának növelése akár 80 %-ig
• megfelelő tőkealapok létrehozása (10 milliárd Ft regionális garancia-alap, MFB hitel-alap az önrész finanszírozására)
• K+F területen működő fiatal kutatók járulékkedvezménye 5-10 évig
• vállalati K+F tevékenység költségeinek adóból való levonhatósága

Szükségesek:

• pályázati feltételek átalakítása, további decentralizáció
• elérhető és működtethető kockázati tőkeprogram kidolgozása
• adó- és járulékrendszer módosítása
• az innovációs pályázatok jogosultjai a vállalatok legyenek
• az innovációs eredmények megvalósítása egyszerűsített pályázati rendszerrel legyen támogatott
• innovációs parkok létrehozása
• kutatói ösztöndíjak (1-5 évre)

Finanszírozás: lehetőségek és tehertételek

A források előteremtése tekintetében a kkv-k a gazdasági válság miatt kétszeres hátránnyal számolhattak. Annak ellenére, hogy a lehetőségek adottak, és ma már számtalan pályázat és forráslehetőség létezik (Magyarországon ilyen a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai, Regionális programok, uniós szinten az FP7, az Eurostars stb.), amelyek az innovációs technológia megalkotását segíthetnék, a kritériumok szigorúak, így csak az erős kkv-k tudnak a feltételeknek megfelelni és pályázatot benyújtani.

A MISZ elemzéséből kiderül, hogy a hazai kkv-k nagyobb része pályázatíró céggel képes csak elkészíttetni az anyagokat, amely viszont komoly anyagi terhekkel sújtja az amúgy is pénzhiányban szenvedő kisvállalkozásokat.

Farkas József szerint olyan pályázatokat kell kiírni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kis- és közepes vállalkozások élni tudjanak a lehetőséggel. A pályázatok önrésze ne haladja meg a 40 százalékot, a leghátrányosabb térségekben a 20 százalékot, az önrészhez kedvező kamatozású hitelt tudjanak felvenni, a forgóeszköz hitelek költsége garantáltan a nemzetközi átlagszinten legyen. Továbbá pedig lehetővé kell tenni, hogy ezek a vállalkozások nemzetközi beszállítási tendereken indulhassanak, és olyan versenyhelyzetben legyenek, hogy nyerhessenek is.

A MISZ elnökségi tagja azt is elmondta, hogy növekednek az adminisztratív korlátok az uniós és az országokat áthidaló pályázatok esetében vagy a régiós igényeket és lehetőségeket figyelmen kívül hagyó szabványosítási törekvések alkalmával.

Azonban nemcsak az adminisztrációs korlátok, de az adminisztrációs terhek is tovább növelik a kkv-k nehézségeit.

Magyarországon ezek a terhek (az MKIK felmérései szerint) elérik a GDP 6, 7 százalékát, az Unióban pedig a GDP 3,5 százalékát, ami az Unió szintjén is nagymértékűnek tekinthető.

A Kisvállalozói Törvény is megjelölte a bürokratikus terhek csökkentésének igényét, és fő célkitűzésének az adminisztrációs terhek 25 százalékkal történő csökkentését irányozták elő 2012-re.

Kassai Róbert szerint azonban az Unió túl lazán fogalmaz etekintetben. Az ő véleménye szerint a reális célkitűzés az lenne, ha éves szinten 5 százalékkal tudnánk csökkenteni az adminisztrációs terheket.

Az MKIK felmérése szerint a kkv-k tevékenységeit – innováció területén is – leginkább a magas adóterhek, illetve az adózási rendszer bonyolultsága, - amely ráadásul fél évenként meg is változik - , teszik nehézkessé.

A banki hitelgaranciák is továbbnehezítik a források elérését. Magas elvárásokat támasztanak a hitelképesség feltételeire, így sok kkv emiatt sem jut pénzügyi forráshoz.

Az UEAPME alelnöke csupán a bank számára létrejött biztosításnak tartja az ún bankközi adós-fizető lista (BAR-lista) EKT-beli meghatározását, miszerint ha egy cég rákerül erre a listára, akkor öt évig nem állnak vele szóba a hitelintézetek, így hosszú időre ellehetetlenítik a tevékenységét. Nem beszélve arról, tette hozzá Kassai, hogy az adott vállalkozások nem is szereznek tudomást arról, hogy felkerültek a listára, így ha éppen belekezdtek egy projekt-megvalósításába, akkor komoly veszteségekkel kell számolniuk.

A tudásalap hiánya

A Tudomány-Technológia-Innovációs-politika (TTI) hivatott előmozdítani a tudásalapú innovatív gazdaság kialakítását Magyarországon.

„Az innováció és a nagyobb hozzáadott érték megteremtésének alapfeltétele a kreatív, a változásokra fogékony, önmagát folyamatosan továbbképző munkaerő megléte.” – vallja a MISZ. A vállalkozások általában elégedetlenek a mérnökök és szakmunkások felkészültségével.

Egy a MKIK által készített felmérés szerint a képzettség és az elhelyezkedés közötti egyensúly tekintetében nyugtalanítóak az arányok. A MKIK adatai alapján egy adott szakmában végző tanulók csupán 30 százaléka tud a végzés időpontjától számított kilenc hónapon belül a saját szakmájában elhelyezkedni.

A felmérés közvetetten így arra is rávilágít, hogy a munkapiacra kilépő friss diplomások, illetve alapfokú vagy szakmunkás végzettségű emberek nem rendelkeznek kellő felkészültségű gyakorlattal az adott szakma irányába. Ezért sürgető lehet az oktatási rendszer felülvizsgálata is: az elméletorientált oktatástól a több gyakorlati oktatás felé való elmozdulásban.

Az innovációs területek tekintetében az információs-technológiáknak (IT) kiemelt szerep jut. A megnövekedett infromáció-mennyiség és -gyorsaság miatt, aki nem fejleszti az erre vonatkozó technológiai kapacitásait, nemhogy versenyelőnyhöz nem jut, de komoly lemaradásra, és ezáltal veszteségekre számíthat a későbbiekben.

Farkas József elmondta, hogy az IT rendszerek kiépítésében több pályázati lehetőség is volt az elmúlt években, amellyel a kkv-k éltek is. Azonban ez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne a kis- és középvállalkozások IT hátterével.

„Egyrészt az IT alapjait meglépő vállalkozások most kezdik érezni, az IT kiépítését soha nem lehet befejezni, ez egy folyamatos és egyre nagyobb, magasabb szintű beruházásokat generáló folyamat. Egyes kkv-knál már most nehézséget okoz, hogy a kezdeti rendszereket a vállalkozás fejlődési szakaszai szerint cserélni kell, az igények folyamatosan növekednek, változóan fejlettebb IT hátteret igényelnek. El kell fogadni, a folyamatos IT fejlesztések, beruházások is az innováció részei.” – hangsúlyozta a MISZ elnökségi tagja.

Hatékony szervezés: „mindenki csinálja azt, amihez ért”

A hatékonyságot sok esetben a szervezettség hiánya gátolja. Kassai Róbert rávilágított arra, hogy az innovációt végző emberek nem mindig a legmegfelelőbb vállalatirányítók.

0cm 0pt;">

Ahhoz, hogy az új termékek, találmányok a gazdaságban teret nyerjenek, megismerhetővé váljanak, olyan vállalkozókra van szükség, akik ezeknek a feladatoknak az ellátását maradéktalanul tudják teljesíteni. A kettő közötti különbségtétel azonban az esetek többségében nem jön létre, így a feltalálók számos alkalommal viszik ki külföldre az újításaikat, mert tudják, hogy ott előbb-utóbb bevezetésre kerülnek, ami pénzforrást jelent számukra.

A pénzforrások elosztásának tekintetében sem kedvező a helyzet. Az IPOSZ elnöki tanácsadója szerint a nemrég csatlakozott tizenkét ország számára másféle feltételrendszert kellene kialakítani, ami az esélyegyenlőség és versenysemlegesség megvalósulását is javítaná.

Parragh László, az MKIK elnöke szerint azonban mi is hibásak vagyunk a rossz irányú felhasználásért. „Nyugati országként költjük a pénzt.” – fogalmazott, amely értelmében nem a beruházásokat sürgetjük, és nem a hosszú távon gazdaságélénkítő tevékenységekbe fektetjük a forrásokat, hanem sok esetben a már létrejött fejlesztésekre fordítjuk: „betonba öntjük a pénzt.”

Vélemények

Farkas József, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja szerint jelentősen támogatni kell a kkv-k innovációs törekvéseit. Elmondása szerint ehhez tágan kell értelmezni az innovációt, vagyis minden árut, szolgáltatást, ötletet, amelyet egy kkv önmaga számára újnak és alkalmazhatónak talál, támogatni kell. „Ehhez egyszerűsített, bürokráciától mentes pályázati forma, nyílt, ellenőrizhető értékelési rendszer, gyors kifizetés szükséges. Mindezeket a támogatásokat a kkv-k kell, hogy megkapják, rájuk erőltetett tudáscentrumok nélkül, amelyek még nem a gyors és elérhető, kézzelfogható innovációs eredményben érdekeltek. Mindezeket a kkv-kre szabott pályázati kiírások indíthatják el.” – vélekedik Farkas.

Kassai Róbert, az IPOSZ elnöki tanácsadójának és az UEAPME alelnökének véleménye szerint a magyar cégek által történő sorozatgyártást kellene megvalósítani, amelyek magukkal hoznák a külföldi innovatív termékeket is. „Mivel olcsóbbak vagyunk, [mint a nyugati átlag], így gyorsan bevezetésre kerülhetnének az új találmányok.” – fogalmazott.

Az UEAPME alelnöke hangsúlyozta továbbá, hogy a hazai innovációs rendszer átláthatóvá tétele szintén elengedhetetlen. „Túl sokan foglalkoznak innovációval, és így szétaprózódik a rendszer.” – tette hozzá.

Amellett az ipari parkok alacsony innovációs tevékenységét tartja az innováció kevésbé hatékony megvalósulásának okaként. „Az ipari parkok ugyan fejlesztésekkel foglalkoznak, de csupán 20 százalékuk az, amely innovációval foglalkozik.” – hangsúlyozta.

Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás megvalósításában, támogatásában nincs véleménykülönbség Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli igazgatója és az Olajterv holding ügyvezető igazgatója között. Ugyanis mindketten az alkalmazott kutatás támogatását helyezik előtérbe, amely Kassai szerint a versenyképesség javítását eredményezheti a gyakorlatban. Pakucs azonban azt is hozzátette, hogy az alapkutatás is fontos, és egy „jó és eredményes alkalmazott kutatás többnyire színvonalas, eredményorientált alapkutatásra épül.”

„Ha egy cég életben akar maradni, muszáj, hogy újítson.” - hangsúlyozta Zsembery György, az Invitel Távközlési Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. „A találékonyság nem a nagyok privilégiuma, a legkisebbek számára is a talpon maradás záloga. Különösen ma, amikor a gazdasági válság is rámutatott, hogy az innováció és a kreativitás elengedhetetlen a kilábaláshoz. Az újítás, a piacszerzés, a hatékonyabb működés, valamint a költségek csökkentésének is hathatós eszköze.” – mondta el.