Klub-riport Vállalkozók klubja

2007-07-02 15:17

Klub-riport


2007. 07. 02.

10:49

Klub Rádió - Vállalkozók klubja

Mv.: - Köszöntöm a stúdióban Szűcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét. Jó napot kívánok.

Szűcs György, az IPOSZ elnöke: - Jó napot kívánok.

Mv.: - A múlt héten szakmai konferencián értékelték az APEH húszéves tevékenységét, annak változásait. A hivatal éppen 20 éve jött létre a PM Bevételi Főigazgatóságából kinőve. Ezen a konferencián több aspektusból merült fel, hogy Magyarországon túlzott az adóterhelés, és ez főként a kis- és közepes cégek versenyképességének a rovására megy. Aztán különböző összehasonlító adatokkal pedig azt támasztották alá, hogy egyáltalán nem kiugróan magas, európai átlag körül vagyunk. Igaz, lehet, hogy az európai átlag világviszonylatban magasnak számít. Ugyanakkor a GKI elnöke ezen a konferencián, Vértes András azt mondta, hogy a versenyképesség nem adózási ügy. Az a cég, amelyik nem versenyképes, adócsökkentéssel sem tehető azzá. Ebben is lehet valami igazság. De önök hogy látják?

Sz. Gy.: - Hát igen, ez egy nagyon bonyolult dolog. Önmagában a versenyképességnek a korrekt meghatározása, úgy érezzük, még hiányzik. Hogy általában beszélünk versenyképességről, miközben maga a gazdaság 99 százaléka mikor-, családi és kisvállalkozás, és fölötte vannak a kis-, közepes és nagyüzemek, és hát a belföldi piacra való termelés, és a külföldi piacra való termelés között ma Magyarországon egyre jobban szétszakadó gazdaságnak a jellemző tünetei jönnek. Hisz egy éve egy olyan konvergenciaprogram zajlik Magyarországon, ahol a belső fogyasztás a lakossági reáljövedelem mínusz 4 százaléka csökkenésével számol. És a GDP-ből gyakorlatilag az exporttevékenység van, a többit pedig, hát a szükséges fenntartások. Ezért elfogadva, hogy ebben is van valami, hogy csak adó, és annak a mérséklése nem jelent semmit, azért szeretném ennél jobban finomítani a kérdést, mondjuk az elmúlt hetek slágere a szlovák rendszámmal futó magyar vállalati és személygépkocsiknak a kérdése, ahol bizony adókérdés, a regisztrációs adó kérdése miatt egymillió forintot nyer valaki - ez egy globális szám -, ha ott van. Akkor mi az, ha ez nem a versenyképesség tényezője.

Mv.: - Sőt hát tulajdonképpen itt nem csak az autók forgalomba hozatali helyéről van szó, hanem vállalkozások is tették át székhelyüket Szlovákiába.

Sz. Gy.: - Igen. Elég hosszú idő óta figyeljük a mindenkori kormányok gazdaságpolitikáját, és van egy alapvető elv, és ezt a gazdaságkutató intézet is többször kijelentette. Hogyha azt akarjuk, hogy a gazdaságban a fogyasztás, a felhalmozás, a termeléstípusúbb tevékenységek ne azért folyjanak azon a területen, mert ott az adóelkerülés, vagy az adóterhelés nagy, hanem lásd a szlovák példa, háromszor tizenkilenc százalékos forgalmi adó, társasági adó, és a személyi jövedelemadó az egyáltalán azt jelenti, hogy mindenki maga dönti el, hogy a tevékenységében milyen, a vállalatában felhalmozni akar, vagy éppen személyi jövedelemadóba veszi ki. És utólagosan nem merülhetnek fel azok, hogy ezek adóelkerülések, vagy netán adócsalások, ahol egyre jobban a verseny az adók terhelése között van, és egyben egyetértünk Vértes úrral, Vértes Andrással, hogy 58 helyre fizetni Magyarországon járulékot, és adót, és mindenféle dolgot, és ennek annyiszor átutalási költségei, banki költségei, adminisztratív kapacitásnak a ráállítása nem csak az APEH oldaláról, hanem gyakorlatilag a 20 év óta Magyarország minden vállalkozó egy mellékfoglalkozású APEH-dolgozó, hisz egyre nagyobb követelményekkel, egyre nagyobb költségekkel tudják a könyvelőink ezeket a teljesítéseket megtenni. Az ő költségükön is, meg a rezsiköltséget is, pénzügyi költséget figyelembe...

Mv.: - Azt gondolom, mert hogyha ugye azt nézzük, hogy a szlovák adórendszernek az igazi előnye nem is az alacsonyabb adóterhelés. Mert hogyha a teljes adóterhelést megnézzük, lehet, hogy az nem sokkal alacsonyabb. Viszont rendkívül egyszerű, átlátható, és valószínűleg ebbe az irányba kell nálunk is az adórendszert fejleszteni, mert azért az majdnem valószínű, hogy 2010-ig tényleges adóterhelés-csökkentésre nem lesz mód. Viszont amit például ezen a konferencián az ön alelnöke, Kassai úr említett, hogy ami igazi pluszteher másokhoz képest, hogy itt a munkát terhelő tb-járulékok nagyon magasak.

Sz. Gy.: - Igen, az élőmunka terhelése gyakorlatilag szembemegy a foglalkoztatottság növelésének az emelési szándékával, és valójában a versenyképessége Magyarországon az IPOSZ szerint egyértelműen az első helyre kerülő ok, hogy az 57 százalék magyar GDP az európai uniós országok átlag GDP-jéhez kísértetiesen viszi az 57 százalékot a foglalkoztatásban. Márpedig a foglalkoztatás, ha nem fog növekedni, akkor állandó jelleggel az egyébként költségeiben növekvő egészségügyi ellátások, és egyebeknél a meglévő alkalmazottakat, a foglalkoztatottakat kell hogy terheljék. Nem kell, de jelen pillanatban ez a gyakorlat. Ezért igenis, még egyszer visszatérve a versenyképesség 14-15 nagyon fontos tényezőből áll, amelynek külön-külön való vizsgálata és annak az összevetéséből ki kell jönni, hogy a versenyképesség növelése nélkül lemaradunk árversenyben, adóversenyben, technológiai versenyben és minden egyébben.

Mv.: - Bízik-e abban, hogy hozhat-e valami érdemleges változást a versenyképességi kerekasztalban folyó munka e téren?

Sz. Gy.: - Igen, hiszünk benne, hogy az öt különböző területekről jött szakértők meg fogják tudni a konkrét, a diagnózis után megtalálják a terápiát. Első jelei például a kormány átal nemrég elfogadott, vagy jóváhagyott terv az üzletre hangolva című programban már látunk olyan jeleket, ami az adminisztrációs, tehát a termelési költségek felesleges kiadásainak a csökkentésével járhat. De jó magyar szokás szerint mindig azt tapasztaljuk, hogy minden egyes racionalizálás, csökkentés és ésszerűsítés még bonyolultabb feladatok felé fog eltolódni.

Mv.: - Igen, eddig ezt láttuk valóban.

Sz. Gy.: - Ezért az érdekeltség és az ellenőrzés, az adminisztratív betartatásnak ennél másabb összhangját kellene Magyarországon megtalálni. Látható, hogy a gazdaság fejlődése ma már nem csak kormányzati, meg államháztartási elvárásnak kell megfelelni, hanem arra az egyre kinyíló piacra is. Most csak konkrétan már szomszédainkra gondoljunk, Románia, Szlovénia, Ausztria és Szlovákia olyan lépéskényszert ír elő előttünk, amelyben ne adócsökkentésről beszéljünk, hanem a termelési költségek ésszerű meghatározásáról.

Mv.: - Ha már említettük ugye a tb-terhek túlzott magasságát, a Start Program az mennyiben jelenthet lehetőséget arra, hogy a kis- és középvállalkozói szektor további foglalkoztatásnövelést tudjon produkálni? Tehát, hogy új munkahelyeket tudjon teremteni, mert azért most kiterjesztették ezt a programot. Tehát nem csak a pályakezdőkre fognak vonatkozni ezek a tb-kedvezmények, hanem gyesről visszatérő kismamákra, 55 év feletti tartós munkanélküliekre. Tehát jelenthet-e ez a foglalkoztatás szempontjából valami lehetőséget?

Sz. Gy.: - És még egyet mondok, a Start Extránál bejön az, hogy az általános iskolai végzettségű 55 év fölötti szakembereknek, vagy személyeknek a támogatása. Ez azért nagyon fontos, mert igenis az IPOSZ úgy gondolja, hogy végre a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezte Start-kártya, annak a tapasztalatairól a helyes következtetések kerültek levonva. Ha valóban drága az élőmunka-terhelés, és vannak olyan személyek, akik az élőmunkából egyébként az ország más céljainak megfelelően kimarad, például két-három gyerek vállalása, vagy egy-két gyerek után a gyesről visszatérő szülő, nos az ő teljesítményük egy versenygazdaságban támogatást kell hogy kapjon. Hogy ismét vissza tudjon illeszkedni a versenygazdaságba, mert a versenygazdaságban nincs szociálpolitika. Azt se támogattuk volna szívesen, hogy szociális foglalkoztatókba kelljen elhelyezni közmunkákra ezeket a személyeket, akiknek tehetsége, képessége, és főleg az akarata is az, hogy visszailleszkedjen. Ezért a foglalkoztatás ilyen támogatása a Start Plusz és a Start Extra igenis azt jelenti, hogy a mostani 53 ezres kártya-igénybevétel egy újabb, legalább ugyanekkora két rétegnek a munkába állását fogja tudni jelenteni. És hát ösztönözzük a kormányzatot más területen is, más szakminisztériumokból, hogy higgyék el, hogyha támogatások vannak, az nem felélés, az nem valahová a kútba vizet hordó tevékenység, hanem az ország - az első kérdésre visszatérve - versenyképességének ilyen irányú helyreállítása. Ha elfogyott a jól képzett munkaerő, akkor támogatni kell, hogy jó képzett munkaerő legyen. A foglalkoztatásban szükséges konkrét munkahelyekre folyjon a képzés. Ezért említettem az általános iskolai végzettségűeket, mert ők bizony egy jól működő kisüzemben, egy mikrovállalkozásban a tehetségéhez a szakképzettséget is hozzá tudja szerezni.

Mv.: - Akár esetleg ott megszerezni, hogyha eddig még nem szerzett szakképzettséget, akkor ahhoz képest, mint amit akkor szerzett volna...

Sz. Gy.: - A felnőttképzési rendszer folyamatos a "támop" és a "tiop" rendszerek hamarosan támogatott képzései nem a levegőbe kell hogy végződjenek, hanem egy konkrét munkahelyi igényre, az oda alkalmazásra került személynek arra a foglalkozásra történő képzése, amivel a munkahelyét meg tudja tartani. Ne újabb és újabb munkanélkülieket képezzünk.

Mv.: - Tehát akkor önök egyértelműen pozitívan fogadták ezt a lehetőséget.

Sz. Gy.: - Így bizony.

Mv.: - Szűcs György, az IPOSZ elnöke köszönöm szépen, hogy a vendégem volt.

Sz. Gy.: - Én is köszönöm.

10:59


----- * * * * * -----