Konkrét megoldásokat várnak a gazdasági csúcstól

A kormány "Válságkezelés és gazdaságélénkítés" című cselekvési tervének megvitatása a holnapi gazdasági csúcs első napirendi pontja. A találkozóra, amelynek összehívását Gyurcsány Ferenc kezdeményezte, meghívást kaptak a párt-, illetve frakcióvezetők, a társadalmi partnerek, a munkavállalók és munkáltatók képviselői, de a Fidesz elnöke, Orbán Viktor többszöri kérés ellenére sem vesz részt rajta. Az összejövetel a parlament gazdasági bizottságának ülése keretében zajlik.

A Parlament Vadász termébe összehívott program hasonlóan áll össze, mint ahogyan a nemzeti csúcs. A kilenc órakor kezdődő ülés vitaindítóját Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tartja, aki ismerteti a kormány elgondolásait arról, hogy az elhúzódó gazdasági válság közepette melyek a legfontosabb tennivalók. Őt követik majd a meghívott felszólalók, a pártvezetők illetve a frakcióvezetők öt-öt perces időkeretben.

A kormány négy jelenség kezelését tartja kiemelten fontosnak: a szűkülő pénzügyi források és a zsugorodó exportpiacok ellensúlyozását, valamint a növekvő munkanélküliség mérséklését és a versenyképesség fokozását. Kíváncsiak a résztvevők véleményére a likviditási finanszírozási helyzet megoldása ügyében, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A kabinet emellett az export- és a hazai piacok szűküléséből fakadó keresletcsökkenés ellensúlyozásáról, a munkahelymegtartásról és a versenyképesség erősítése érdekében szükséges hosszú távú szerkezetváltáshoz kapcsolódó intézkedésekről kérné ki a meghívottak álláspontját. Gyurcsány Ferenc érdeklődéssel várja a Fidesz adócsökkentési javaslatát.

A csúcs fő témája lesz az a több mint 1000 milliárd forintos támogatási csomag, amelyet a kormány a következő két évben a mikro-, kis- és középvállalkozók forrásbővítésére szán. A kabinet korábban 800 milliárd forint hatású támogató csomagot dolgozott ki, hogy csökkentse a vállalkozói szféra hitelforrásainak szűküléséből és az exportpiacok zsugorodásából eredő működési zavarokat és a növekedés csökkenést.

Lapunk ugyanazt a kérdést tette néhány résztvevőnek a találkozóval kapcsolatban: Milyen javaslattal mennek a gazdasági csúcsra és mit várnak a találkozótól?

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke: Az EU 27 tagállamából 22-ben van kétkamarás parlament, nálunk is erre lenne szükség, ami fölöslegessé tenné a nemzeti csúcshoz hasonló teátrális érdekegyeztetéseket. Az Iposz hétpontos, 30 milliárd forintos csomagot ajánl a kormánynak, amely végeredményét tekintve nullszaldós lenne. Ez tartalmaz egy 5 milliárdos alapot, amelyből azoknak kellene könnyíteni a hiteltörlesztését, akik 2004 után pályáztak és nyertek hiteleket termelésük fejlesztésére, illetve kapacitásuk bővítésére, s azt gondolták, többlettermelésükből fizetik majd vissza kötelezettségeiket. Szeretnénk, ha a kormány kedvezőbb feltételekkel nyújtott hitelgarancia programjába bekapcsolódhatnának a régebben hitelt felvett mikro- és a kisvállalkozások. Az önrészt 20-ról 10 százalékra csökkentenék a vállalkozónál és a hitelközvetítőnél egyaránt. Az uniós alapokból a gazdaság fejlesztésére 25-30 százalék kellene, hogy jusson a jelenlegi 15-16 százalék helyett. Módosítani kellene a közbeszerzési törvényt: a helyi és regionális fejlesztéseknél bizonyos arányban kötelezővé tenni a helybéli munkaerő alkalmazását. A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet végzőknél töröljék el a 4350 forintos egészségügyi hozzájárulást. A jövőben 5 százalékos áfát kellene alkalmazni a lakásépítést, személyi szolgáltatásokat végzők és a népi iparművészek esetében. Ez a lépés csaknem 200 ezer ember foglalkoztatását stabilizálná.

Forrás: Népszava