Közzétételre ajánlott információk a sajtószámára

I.

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók járulék terhe


A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19.§ (4) bekezdését és 37.§ (1) bekezdését érintő 2008. január 1-jei változások jelentős hátránnyal sújtották a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozókat.

Az eddigi, bevételtől függő 9 százalékos mértékű járulék mellett mostantól meg kell fizetniük a tételes mértékű, havi 4350 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Ezzel a törvénymódosítással ennyivel nőtt ezen vállalkozói kör havi terhe, emellett havonta mindenképpen járulékbevallást is be kell adniuk, még akkor is, ha nem szereznek bevételt.

A nyugdíjas vállalkozókat az effajta teher ellehetetleníti. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók száma csak az elmúlt néhány hónapban már több ezerrel csökkent ennek hatására. Az egyébként is alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységük révén reméltek némi kereset kiegészítést, amit eme új járulékteher máris megcsapolt. Sőt, az új rendszer azt feltételezi, hogy az érintet személynek minden hónapban, azaz rendszeresen lesz bevétele, míg ez a valóságban nem így van. Legtöbbjük csupán alkalomszerűen vállalkozik, néhány ezer forintos bevétel fejében. E hátrányosan megkülönböztető változások folytán azonban sokuk kénytelen lesz vállalkozói tevékenységével felhagyni.

Ez a következmény úgy gondoljuk senkinek sem állhat érdekében. Éppen ezért a fent hivatkozott rendelkezések hátrányos tartalmú részeinek azonnali hatályon kívül helyezését kérjük.

II.

A munkaigényes szolgáltatások esetén alkalmazott csökkentett ÁFA-kulcsok irányelve, problémái a gyakorlati alkalmazás területén,
valamint a zsűrizett népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti tárgyak értékesítésével kapcsolatos probléma

A 77/388/EGK irányelv 28. cikke, valamint a 2006/774/EK határozat 10. cikke lehetővé teszik, hogy az EU 17 tagállamában, köztük Magyarországon is, bizonyos munkaigényes szolgáltatások esetében csökkentett ÁFA-kulcsot alkalmazzanak 2010. december 31-ig.

Ezek a szolgáltatások a következők:

1.) kisebb javítási szolgáltatások (kerékpár, cipő, bőráru, ruházati termék, háztartási textília)
2.) magánlakások felújítása és javítása (kivéve azon anyagokat, amelyek a szolgáltatásnyújtás értékének jelentős részét teszik ki)
3.) házi gondozói szolgálat
4.) ablaktisztítás és magánlakások takarítása
5.) fodrászat

Magyarország a fenti öt kategóriából az első háromra kapott felhatalmazást, hogy azokra vonatkozóan kedvezményes adómértéket alkalmazzon 2010. végéig.

Ezekre vonatkozóan hazánk jelenleg egyik kategória esetében sem vezette még be a csökkentett ÁFA-kulcsot, szemben számos uniós állammal. A csökkentett ÁFA-kulcs ugyanis hatékony eszköz lenne a fekete- és szürkegazdaság elleni harc során, valamint kedvező hatást fejtene ki a kereslet és a munkahelyteremtés tekintetében is.

Amellett, hogy a fenti kör alkalmazását be kellene hazánkban mielőbb vezetni, a zsűrizett népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti tárgyak értékesítésével kapcsolatos probléma is megoldásra vár. Az új ÁFA törvény megalkotásakor ugyanis a tárgyi adómentességből és az 5%-os körből is kimaradt ezen tárgyak készítőik által történő értékesítése.

A 2007. évi CXXVII. törvény (az új ÁFA törvény) 85.§ (1) bekezdés n) alpontja jelenleg így szól:
Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
85. § (1) Mentes az adó alól:
n) a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;

(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
a) a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
b) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
c) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében;
d) minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb - jogszabály alapján - kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét;
e) minden olyan személy, szervezet - az a)-g) pontoktól függetlenül -, akire (amelyre) a következő feltételek együttesen teljesülnek:
f) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel,
g) vezető tisztségviselői e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illetőleg közvetítő személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményétől,
h) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál.

Ez a megfogalmazás kedvezőtlen a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékeket készítők szemszögéből, mivel az őáltaluk végzett értékesítés nem tartozik az ÁFA-mentes kategóriába, csak a közszolgáltatók ezen tevékenysége, kiállítás keretében.

A népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti alkotásokat zsűrizési díj ellenében szakmai bíráló bizottság minősíti, a 114/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet, valamint a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet értelmében.

A szakértő testületek a népművészeti alkotások közül az évszázados hagyományokhoz hű, a népi iparművészeti és iparművészeti munkák esetében a szellemében újszerű, egyedi, megformálásában igényes, magas minőségi követelményeknek megfelelő tárgyakat minősítenek művészi alkotássá. A szakértők állapítják meg azt az előállítható mennyiséget is, amely darabszám-határig az alkotás egyedinek, illetve kis sorozatúnak minősül.

A zsűrizett tárgyakhoz kapcsolódó kedvezmények felszámolásával, az adókedvezmény megvonásával és a 20%-os ÁFA mérték bevezetésével az alkotóknak nem fog érdeke fűződni a zsűriztetéshez. Csökken a minőség kontrolljának szerepe, és félő, hogy az ÁFA miatt drágábbá váló, hagyományőrző és értékmentő hiteles alkotásokkal szemben a piaci versenyben felülkerekedő, olcsó keleti és hiteltelen bóvli áruk tömegét viszik majd el a külföldi látogatók emlékként hazánkból, rontva ezzel országunk hírnevét is.

Értékeink megőrzése a mindenkori kormányzattal közös felelősségünk. A magasabb ÁFA-kulcs alkalmazása ezen vállalkozásokat is ellehetetleníti, és a tárgyak alkotóit az olcsóbban eladható giccsek előállítására kényszeríti.

A 20%-os ÁFA-kulcs alkalmazásából remélhető költségvetési többletbevétel sokkal kisebb mértékű, mint amekkora erkölcsi kárt okoz a magyar tárgykultúra szerves részét képező, érintett szakmai rétegnek, ezért a fenti rendelkezést módosítani kellene az alábbiak szerint:

85.§ (1) Mentes az adó alól (illetve 5% az adó mértéke):
n) a jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi, vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, valamint ezek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése;

Álláspontunk és javaslatunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium ez ügyben illetékes Közművelődési Főosztálya és az érintett szakmai intézmények, szervezetek (a Hagyományok Háza, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, A Magyar Kézművességért Alapítvány, stb.) egyetértését és támogatását is bírja.


III.

Problémák, észrevételek, javaslatok az adóbevallással kapcsolatban


A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Üzletre Hangolva programjának egyik célkitűzése a vállalkozásokat terhelő és felesleges adminisztrációs kötelezettségek csökkentése, egyszerűsítése, eltörlése.
Ehhez kapcsolódóan az IPOSZ és más szakmai szervezetek is felvetettek több olyan észrevételt az adóbevallási nyomtatványok, a nyomtatványkitöltő program, valamint a határidők vonatkozásában, amelyek az egyszerűsítést szolgálnák, és amelyek összefoglalva az alábbiakban olvashatóak.


1.) Az éves bevallások határidejét február 15-ről február 28-ra, vagy március 15-re kellene módosítani.
Főbb érveink: munkák torlódása /más bevallások is ekkor határidősek/,
egyéb jövedelmekről szóló igazolások hiánya,
adóbevallási program állandó korrekciója,
késve kerül fel a bevallási program az APEH honlapjára, stb.

2.) Az APEH nyomtatványkitöltő programjának hibái:
- A programok késve kerülnek fel a honlapra.
- Sok hibával készülnek, folyamatosan javítják őket.
- A programok változtatásáról nincs figyelemfelhívás a honlapon.
- Az APEH kereső programja nem jó.
- A karbantartásokat mindig hónap elejére ütemezik, amikor egyébként is sok a bevallási határidő, ezzel napokat vesznek el az amúgy is rövid határidőkből.
- A programok nem írják be automatikusan azokat az adatokat, melyeket az adózó által megadottakból ki lehet számolni. /pl. különadó összege stb./
- A személyi jövedelemadó bevallás előlapján lehessen bejelölni, hogy kinek milyen jövedelem van és a program csak azokat a lapokat nyissa meg!
- Sok felesleges adatot kérnek: pl.: miért kell megadni, hogy valaki férfi vagy nő, miért kell az évszámot többször is megadni pl.: a járulékbevallásoknál, amikor az elején ott van, hogy milyen időszakot érint a bevallás?
- Lehessen kinyomtatni az üres nyomtatványt is!


3.) Adóbevallásokkal kapcsolatos javaslataink:
- Év közben ne legyenek változások /kiszámíthatatlan, a vállalkozók nem tudnak tervezni, nehéz nyomon követni a változásokat, stb./!
- Az éves bevallóknak ne kelljen egyes adónemeknél előlegbevallást adniuk!
- Átalányadó rendszere jó, de a 60-40 %-os arányt módosítani kellene kisebb jövedelemtartalomra.
- A nyugdíjas vállalkozók az éves adóbevallásban /egy nyilatkozattal/ kérhessék a fizetett nyugdíjjárulék beszámítását a nyugdíjukhoz, ne kelljen külön mellékletekkel ellátott kérelmet írniuk.
- Az egyes hatóságok kommunikáljanak egymással: ami adatot az egyiknek megadunk, adják át a másik hatóságnak, ne kérjük többen is ugyanazt a vállalkozótól.
- Az adóbevallások ellenőrzési programja egyezzen meg az APEH ellenőrzési programjával.
- Járulékbevallások esetén 0-s bevallást ne kelljen adni. (Felesleges munka, idő, költség.) Feltételezze az APEH, hogy az adózó azért nem ad bevallást, mert nincs bevallandó adat.
- A járulékbevallásoknál az alkalmazott FEOR számát ne kelljen minden hónapban közölni, hiszen az szerepel az első bejelentésben, ezt követően pedig akkor, amikor változik.
- A biztosítottak bejelentésénél betarthatatlan az a határidő, hogy a munkába állás előtti napon kell bejelenteni. Legyen a bejelentési határidő a munkába állás napja.
- A számlavezetésre nem kötelezett adózóknak nagyon nehezen ad csekket az APEH.
- Az egyéni vállalkozók járulékbevallását elegendő lenne negyedévente megtenni, eddig csak az EHO miatt kellett havonta. Ha az EHO megszűnik, álljon vissza a régi, negyedéves rendszer.
- A kitöltési útmutatók minden adónemnél legyenek egyértelműek, használhatóak.
- Az ÁFÁ-ban a fordított adózással kapcsolatos bizonytalanságot meg kell szüntetni.
- Az átvezetési kérelmeket késve könyvelik le, történjen meg azok lekönyvelése is a bevallásokkal együtt.
- A gazdasági társaságok esetében az 1-2 fős kis cégekre vonatkozzanak standard szabályok /ezeket szabadon választhassák/, ebben az esetben nem kell külön pénzügyi szabályzatokat készíteniük és az adózás előtti eredményük egyezzen meg a társasági adóalappal /ne legyenek korrekciós tételek/.
- Az egyéni vállalkozók esetében az adóbevallás kizárólag olyan adatokat kérjen, amelyek a vállalkozó kötelezően vezetett nyilvántartásaiban /pénztárkönyv, analitikák/ szerepelnek.
- A vállalkozói igazolványok cseréje helyett elegendő lenne egy pótlapon közölni az új TEÁOR számokat.
- Az APEH honlapján legyen elérhető az összes adózási jogszabály, hozzárendelve a kiadott állásfoglalásokkal.
- A környezetvédelmi termékdíj bevallása nagyon bonyolult, az első belföldi forgalomba hozó fizesse a termékdíjat és sokkal egyszerűbb bevallás tartozzon hozzá.
- A felesleges bejelenő nyomtatványokat meg kell szüntetni, vagy össze kell vonni.


Az Országos Elnökség arra kér minden érintett állami és társadalmi szervezetet, személyt, hogy közbenjárásával segítse elő a fenti, többnyire jogszabály-módosítást igénylő intézkedések mielőbbi életbe léptetését, mert a vállalkozói társadalom, és azon belül is főként a családi, mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók napi gondjai egyre nőnek, fennmaradásuk azonnali lépéseket igényel. Az őket érintő számtalan gond közül mi most csak néhányat emeltünk ki, de ha e téren előre tudunk lépni, akkor lesz remény a jövőre nézve a többi kérdésben is.


További információ, interjúalany biztosítása Sajtószolgálat, telefon: 06-30-552-2767.


Budapest, 2008. április 10.



Simsik Ágnes
sajtófőnök