Lánchíd-Riport

2008-03-04 13:41

Lánchíd - riport

Szaldó

Mv.: - Veszélyben a tisztes ipar. A világkereskedelem nevében bezúduló áru és szolgáltatás üzem a piacokat veszi el. Az adójogszabályok a nyereségüket csapolják meg, a jogi környezet hiányosságai a biztonságukat veszélyezteti, a szakképzés forrásai és hátterei pedig mostanában kezdenek olvadozni. A kőfaragók azonban nem adják fel. A szakma képviselői nemrégiben Pilisvörösvárott tekintették át helyzetüket. A telefonnál Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője. Jó napot kívánok.

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Jó napot kívánok. Üdvözlöm a hallgatókat.

Mv.: - Azt szeretném kérdezni jegyző úr, ugye nemzetközi kő konferenciát tartottak. Miért éppen Pilisvörösvárott? Az valamiféle központ?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Így van. Hagyományosan ez már a kilencedik nemzetközi kő konferenciánk volt. El lehet mondani a településről, hogy kimagaslóan magas a kőfaragók, illetve műkő készítő iparosok száma. Országos viszonylatban és a lakosság számához arányosítva magasan a legtöbb szakmabeli található a településen.

Mv.: - Az a helyzetkép, amit felvázoltam, tehát ami az iparosok nagy részét érinti, az önökre mennyire igaz?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Hát azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon súlyos problémákkal küzd a szakma. Többek között ugye dömpingszerűen Kínából jönnek az olcsóbbnál olcsóbb sírkövek. Gyakorlatilag nem tudjuk felvenni a versenyt az olcsó importtal. Ilyen járulékterhek mellett gyakorlatilag rengeteg piacot veszítünk el. Ezenkívül a szakmát sújtja a kontár kérdés, bár itt némi eredményt értünk el. Tavalyi évben a KSH-hoz benyújtottunk egy szakma módosítási kérelmet, aminek következtében 2008. január 1-től a sírkő megmunkálással kapcsolatos bármilyen jellegű tevékenységet, beleértve a felújítást, tisztítást is szakmai végzettséghez kötik, kőfaragó, műkő készítő, szobrász vagy kőszobrász, illetve épületszobrász végzettséghez. Ezzel a módosítással tulajdonképpen az volt a célunk, hogy azokat a vállalkozókat háttérbe szorítsuk, akik tulajdonképpen a sírkő tisztítást a korábbi években szakmai végzettség nélkül végezhették, megkapták a vállalkozói igazolványt. A vállalkozói igazolvány csak arra kellett nekik, hogy bejussanak a temetőkbe és sok esetben az idős hozzátartozókat zaklatták. Mi úgy gondoljuk, hogy a temető az nem a piacszerzés területe, az a kegyelet és a megemlékezés helyszíne.

Mv.: - Na most, igen?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Ezenkívül küzdünk az ellen is, hogy ugye a temetkezési vállalkozókkal szemben, akik a temetőben irodákat létesítenek. Sok esetben amikor az elhunyttal kapcsolatban felveszik a megrendeléseket, sok esetben már a sírkő készítéssel kapcsolatos munkálatokat is felveszik. Így el se jutnak a vállalkozóinkhoz.

Mv.: - De ők is kőfaragónak adják azt a munkát, nem?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Hát nem kőfaragónak adják azt a munkát, hanem saját vállalkozásukon belül végzik el ezeket a műveleteket. Tehát a kőfaragóinkhoz el sem jutnak. Most az az igazság, hogy a közeljövőben módosítják a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt. Itt mindenféleképpen szeretnénk elérni hasonló megfontolásból, mint ahogy a temetkezési szolgáltatások korlátozottan reklámozhatók az egészségügyi intézményekben, szeretnénk, hogy ha a temetkezési szolgáltatók a temetőkben lévő irodáikban, telephelyeken bizonyos korlátok között egyenlő feltételekkel lehessen reklámozni, mert úgy, mint említettem sok esetben jelenleg el sem jutnak a kollégáinkhoz a megrendelők.

Mv.: - Igen, ugye ha jól értettem, akkor önök most itt kettős harcot vívnak. Részben a magyar, vagy a hazai kontárokkal szemben, részben pedig a kínai sírkövek ellen. Most engem nagyon meghökkent ez a dolog, mert az ember azt tudja, hogy cipő, fehérnemű, pizsama számolatlanul dől Kínából, de hogy nehéz sírköveket megéri nekik ide szállítani?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Igen, mindenféleképpen megéri, függetlenül a hosszú tengeri szállítástól. Ugye hát az olcsó munkaerővel gyakorlatilag mi nem tudjuk felvenni a versenyt és nemcsak Kínából, hanem Indiából is jönnek sírkövek. Na most ott azért köztudott, hogy ebben az iparágban, tehát a kőfaragó iparágban nagyon sok gyermekmunka is van. Tehát itt azért ez súlyos gondokat okoz. Igazából az európai kőfaragó szervezetekkel napi kapcsolatban vagyunk, főleg a németekkel, osztrákokkal, ott is megpróbálnak ez ellen küzdeni, de ők igazából könnyebb helyzetben vannak, mert ugye Magyarországon azért tudni kell, hogy a vásárlóerő azért sokkal gyengébb, mint Németországban vagy adott esetben Ausztriában és sok esetben inkább az olcsó ..

Mv.: - Mennyivel olcsóbb ez kínai?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Hát 30-40 %-al, ami ugye azt jelenti, hogy a haszonkulcs viszont jóval magasabb, mint amit mondjuk Magyarországon egy vállalkozó a közterhek mellett, a jelenlegi közterhek mellett be tud éppen tenni az elkészült termékébe, illetve a sírkőbe.

Mv.: - És a vásárlók, tehát akik megrendelik ezt a kegyeleti szolgáltatást, hogy sírkövet állíttassanak elhunyt hozzátartozóiknak, ők tisztában vannak azzal, hogy ez egy kínai kő? Tehát ez egyértelmű, a fogyasztó, a vásárló ezt tudja?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Hát én úgy gondolom, hogy nem minden esetben.

Mv.: - Csak azt látja, hogy olcsóbb.

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Így van, így van.

Mv.: - Melyik a nagyobb veszély önökre, mint hogy ha ipart veszem, a kontárok jelenléte, vagy pedig ez a Kínából érkező áruözön?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Hát én úgy gondolom, hogy a Kínából érkező áruözön.

Mv.: - Ön mondta, hogy azért a szakmai összefogás létezik Európában. Nagyon sokszor a Kínából érkező termékeket védővámokkal próbálják megfékezni, az Egyesült Államok kvótákat állított be, a méhészek összefogtak, hogy a kínai méz ne törölje el az európai méhészetet. Nem tudom, hogy az önök megélhetése fordult-e már ilyen eszközök felé, vagy pedig ezt kilátástalannak tartják?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Megmondom őszintén, hogy másfél-két évvel ezelőtt közösen az osztrák, illetve a német kollégákkal próbáltunk lépéseket elérni az EU-ba, de gyakorlatilag lesöpörték a kérelmünket, tehát igazából nagyon súlyos gondot jelent ez, főleg nekünk, mert ugye már említettem, hogy Németországban, illetve Ausztriában azért általában öntudatosabban a vásárlók, gyakorlatilag ugye az anyagi helyzetükből adódóan könnyebben megengedhetik azt, hogy ..

Mv.: - Osztrák sírkövet vegyenek, igen, igen.

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Így van, a hazai terméket preferálják.

Mv.: - Egyébként Csaputa Tamás hány kőfaragó van ma Magyarországon, vagy hány vállalkozás és az hány embernek ad munkát?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Hát kb. 1500 vállalkozás foglalkozik az iparágban. Ezek jellemzően öttől nyolc alkalmazottat tartanak, tehát akkor igazából azt lehet mondani, hogy több ezer ember megélhetéséről van szó. Viszont el kell mondani, hogy a szakma nagyon súlyos szakemberhiánnyal küzd. Éves szinte az országban 7-8 kőfaragó végez. Magyarországon két helyen folyik jelenleg képzés, Budapesten az Építőipari és Díszítőművészeti Szakközépiskolában, illetve a gödi Piarista Iskolában. Ipartestületünk egy fő feladata az érdekképviselet és érdekvédelem mellett a szakma népszerűsítése. Gyakorlatilag a rendelkezésünkre álló minden eszközt megragadjuk, hogy minél több fiatal kollégát, fiatal tanulót erre a szép szakmára ösztönözzük. Többek között most április 10-es és 13-a között kerül megrendezésre a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a Deposton kiállítás, a köves szakma hazai seregszemléje. Gyakorlatilag itt már hagyomány, hogy a két iskolának a diákjai egy 30 négyzetméteres szabad standon kőfaragó bemutatót tartanak. Igazából az ismeretségi körömben van olyan tanuló, aki pont egy ilyen kiállítás miatt választotta ezt a szép kézműves szakmát.

Mv.: - Igen, csak nagyon gyorsan, mert lassan vége itt a beszélgetésünknek, az előző riport arról szól, hogy az építőipari tartozás, lánctartozás az építőipar szereplőit eléggé megviseli. Ugye el tudom képzelni, hogy önök a temetői munka mellett épületszobrászati munkákat is végeznek. Önöket is érinti ez a tartozási lánc, vagy pedig önök kivételként vannak ebben?

A telefonnál: Csaputa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzője: - Hát mindenféleképpen minket is érint, bár igazából azért a tagjainknak a 70-80 %-a kimondottan sírkővel foglalkozik. Evvel kapcsolatban nekem is az a véleményem, hogy a kormányzat gyakorlatilag évek óta beszél a problémáról, de semmiféle konkrét lépés nem történt. Mindenféleképpen támogatjuk az IPOSZ, illetve az ÉVOSZ-nak a kezdeményezését, többek között arra, hogy adott esetben, hogy ha valaki nem fizet, akkor mondjuk könnyebben lehessen bejegyezni egy jelzálogot, mert a jelenlegi törvények szerint ez szinte teljesen lehetetlen és azért, mint említettem itt is zömében kisvállalkozók vannak, öt-hat emberrel működő vállalkozások és néhány milliós tartozás vagy akár néhány százezer forintos tartozás is komoly likviditási gondokat okoz nekik.

Mv.: - Csaputa Tamás úr, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Önök CsapuTa Tamás, a Kőfaragó és Műkő Készítő Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzőjét hallották.


----- * * * * * -----