Lánchíd - riport

2008-04-08 13:08

Lánchíd - riport

Műsorvezető: Kovács Anita


Lánchíd - Szaldó

Mv.: - Köszöntöm önöket. Hol terem a jó szakmunkás mostanában? Az IPOSZ szerint azokban a műhelyekben, azoknak a mestereknek a keze alatt teremhetne, akik ma valósággal el vannak tiltva a gyakorlati ismeretek időben történő átadásától. Ők ugyanis már csak 18 évesen, azaz abban a korban kaphatják meg a fiatalokat, amikor azokat már alig érdeklik a feső és mázolás, szögelés, falazás rejtelmei. Kinek jó ez? Az IPOSZ konferenciát szervezett a témáról. Az ott megszólalók egy részét Lökös Noémi is mikrofonja elé kérte.

Rip.: - 2008 nehéz év lesz a hazai kis- és középvállalkozások számára, mert a fizetőképes kereslet csökkenése, valamint az adó- és járulékterhek növekedése veszélyezteti létüket - hangzott el több előadótól is az Ipartestületek Országos Szövetségének képzési konferenciáján. Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi oktatási igazgatója úgy látja, a hazai kis- és középvállalkozók versenyképességüket ilyen nehéz gazdasági körülmények között csak úgy tudják megőrizni, ha továbbképzéseken vesznek részt.

Solti Gábor: - Meggyőződésünk, hogy a tíz fő alatti kisvállalkozások nem tudják egyedül viselni a hatékony technológiaváltás képzésének terheit, ezért egy olyan képzéspolitikára van mindenképpen szükség, amely őket kiemelten támogatja abban, hogy ilyen képzéseken részt tudjanak venni, de egybe sajnos kommunikációs problémával is szemben állunk, mert nem biztos, hogy részt akarnak venni. Rá kell őket venni, hogy ebben részt vegyenek. Rá kell döbbenniük arra, hogy ez létérdekük a jövőjüket tekintve, hogy részt vegyenek benne, mert csak a minőségi szakképzés a kiút Magyarország számára, nincs más kiút. Tehát tömegtermeléssel nem tudunk versenyezni a keletről jövő konkurenciával.

Rip.: - Solti Gábor elmondta, hogy a felnőttképzések száma egyre nő, de ügyelni kell arra, hogy ezek minőségiek legyenek.

S. G.: - Ha valaki azt állítja, hogy egy három és fél éves képzést, ahol nagyon sok a gyakorlat, meg lehet tanulni hat hónap alatt, akkor az bizonyára nem lesz valahol majd igaz. A másik oldalon meg viszont lehet, hogy a iskola rendszerű képzés modernizálásán is gondolkodni kell, mert lehet, hogy ott meg túl sok benne a nem gyakorlati elem. Akkor pedig azon is el kell gondolkodni, hogy lehet sokkal gyakorlatorientáltabbá tenni egy csomó szakma oktatását. Hogy a gyereknek legyen kedve azzal foglalkozni. Még egy kérdést említek, a 9-10. osztály kérdését nem tudjuk megkerülni. Tehát az IPOSZ hosszá évek óta azt vallja, hogy minimum a 10. osztályt teljes mértékben a szakképzésnek kell szentelni. Ma egy olyan helyzet van, hogy már 8. osztály fölött 20-25 százaléka az ifjúságnak be se jár az iskolába. El kell mindenképpen azt érni, hogy legalább azt a réteget, amelyik a szakmunkásképző bázisa lehet, azt vissza tudjuk csábítani a fizikai munkához, vissza tudjuk csábítani azokhoz a szakmákhoz, hogy gyakorlott, manuális képességet igénylő szakmában lehet, hogy megvan az ő képessége, csak éppen az elméleti okok miatt kirostálódik útközben, és nem is úgy kerül oda, hogy ezt kifejtse. Ezeken el kell gondolkodni sürgősen, hogyan lehet ezt megoldani.

Rip.: - Az IPOSZ szerint ebben a gyorsan változó világban egész életen át tartó tanulásra van szükség. Azonban a gond az, hogy a képzések újabb terhet jelentenek a kisvállalkozások számára, mert nincs rá pénzük.

S. G.: - Az egy fajta megközelítése az egész életen át tanulásnak, hogy nekem négy-ötször-hatszor új szakmát kell kezelnem az életben. Mi azt mondjuk, hogyha valaki egy szakmát művel, abból is meg lehet élni egész életében, de akkor is három-négy évente, ötévente be kell ... valamifajta olyan továbbképzési központba, mint ahogy a másik országban be is megy, ahol az akkori éltechnológiát, európai éltechnológiát módja van követni a technológia igen gyors változását, és az informatika igen gyors változását. Ezt mindenképpen nálunk is tudatosabban föl kellene a mikro- és kisvállalkozások számára építeni. Azért említem őket, mert a nagyok ezt megoldják önmagukon belül. Tehát őnáluk vannak világrendszerek, ott nincs ekkora probléma. A mikró és kicsi nem tudja ma nagyon sokszor megoldani a gyakorlatorientált éltechnológián töltő hatékony rendszeres továbbképzéseit. És ezt kellene programokkal támogatni, hogy ennek a teljes költsége ne rá háruljon, hanem bizonyos fajta támogatási részarányt azért kapjon ehhez, mert különben nem fogja tudni ezt megtenni. Akkor pedig nagy probléma van, mert ha az ő versenyképessége csökken, mert ők vannak a legtöbben, több mint 90 százalék, akkor a foglalkoztatásban is problémák keletkeznek. Ugye mindenki azt mondja, hogy 4000 fős cég elmegy, micsoda tragédia. És a 100 ezer kisvállalkozás bezárja a kapuit? Mi csak abban tudunk segíteni jelen pillanatban, hogy megpróbálunk egy hatékony szolgáltatási rendszert kialakítani a számukra, amely szolgáltatási rendszer segít eligazodni egyáltalán milyen képzések vannak Magyarországon. Milyen pénzügyi, hitel- és egyéb lehetőségeik vannak Magyarországon. A jogi és rendeletbeli dolgokban jártasak legyenek, hogy még mielőtt a büntetés megérkezik, tudják legalább, hogy mi vár rájuk. Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy az IPOSZ is úgy látja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára egy jobb gazdasági környezetet kell a jövőben megalkotni ahhoz, hogy igazán hatékonyan tudjanak fejlődni.

Rip.: - Fábry Zoltán, a Magyar Kézművességért Alapítvány társelnöke is úgy látja, a jelen gazdasági helyzet a magyar iparosoknak sem kedvez. Nincsenek itthon megbecsülve, ezért sok szakember elmegy külföldre dolgozni.

Fábry Zoltán: - A legszomorúbb az egészben az egyébként, hogy addig, amíg az ... terméknek null százalékos forgalmi adóval bírtak, ez az utóbbi időben változott, és most már sajnos nem az. Ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy van egy olyan rendelet, amelynek értelmében közterületen zsűrizett népművészeti, nép-iparművészeti ... termékeket árusíthatnának csak és kizárólag, amit ugye körül nézünk a város sátoros ünnepei alkalmával megszervezett vásárokon, akkor igen csak furcsa képet kapunk, mert szoktam volt mondani, még halott német katonát is lehet kapni por alakban fiolában természetesen hongkongi kivitelben. A jelenlegi helyzetben talán egy kicsit a megbecsülését a szakmáknak, és most beszélgetünk nem csak a kézműves szakmákról, hanem az ipari kézművességről is, akár a kőműves, akár a vízvezeték-szerelő, hogyha szakember ötlettel, tisztelettel dolgozik, tudjon megélni belőle, becsüljék meg. Ne kelljen lopni, csalni, hazudni. Persze ezek erős szavak, de mégis, az, hogy kapja meg azt az esélyt, hogy azt a jólétet mondhassa magáénak, ami korábban a szakma tiszteletre méltó tagjai megkaptak akár a céhrendszerben, akár a közösségtől, abban a közösségben, amiben dolgoztak. Én úgy látom, hogy addig, ameddig itt komolyan tanakodunk arról, hogy milyen legyen a szakképzésünk, addig kezdjük elveszíteni azokat az embereket, akik a szakmának a nagy öregjei, akik nagyon tudnak, és nem csak szakmailag képzettek, hanem a szellemi innovációban is olyan szinten vesznek részt, olyan találmányokkal, világszabadalmakkal, amelyet itthon kéne tartani, s itthon kéne megbecsülni.

Rip.: - Fábry Zoltán szerint fontos, hogy azon túl, hogy egy iparos ismeri a szakmáját, meg is tudjon belőle élni.

F. Z.: - És ami nagyon furcsa, hogy egy körömépítő szakmunkás sokkal hamarabb jut megélhetési lehetőséghez, mint ha valaki igen jó asztalos, vagy igen jó kovácsmester. Épp a mai nap olvastam az újságban, egy német nyelvű, magyarországi német nyelvű megjelent újságban, hogy az Ázsiacenter 2010-re az egész menedzsmentet átadja a kínaiaknak. Kérdezem én, hogy akkor ők milyen szakmunkásokat fognak alkalmazni? Alkalmaznak majd egyáltalán? Mert a szakmunkást meg kell fizetni. Most a betanított munkást azt nem kell annyira megfizetni. Akkor most valóban szükség van nekünk arra, hogy legyen szakmunkásunk? Mert hogyha igazán jó az a szakmunkás, mert a magyar szakmunkás úgy is arról volt igazán híres, hogy bárhova keveredett a világban, önállóan tudott dolgozni. Nekem van egy szakmám, én finommechanikai, optikai műszerész vagyok, első tanult szakmám, első kenyeremet avval kerestem, és minden gépen a mai napig tudok dolgozni. Marógépen, esztergapadon, gyalupadon, és a többi. A mai szakoktatási rendszer tudja ezt produkálni? Akkor még volt ... 28-as, ahova én jártam. A Magyar Optikai Művet elbontották. Én elsírtam magam, mikor megláttam. Ez egy szomorú dolog. Az is problémás, hogy hol jelenik meg, hol találkozhatunk ezekkel a tárgyakkal.

Rip.: - Fábry Zoltán szerint az iparos a szakmájához értsen, de nagyon, és legyen lehetősége arra, hogy termékei reklámjához szakembert fogadjon. Egyelőre azonban ez még keveseknek adatik meg.

Mv.: - Önök Solti Gábort, az IPOSZ nemzetközi oktatási igazgatóját, és Fábry Zoltánt, a Magyar Kézművességért Alapítvány alelnökét hallották arról, hogy az iparosok hogyan látják a képzéseknek, a szakoktatásoknak a helyzetét.



----- * * * * * -----