Lánchíd - riport

Lánchíd Rádió - Szaldó

Mv.: - Ősszel nagyobb figyelmet kapnak majd a kis- és középvállalkozók - mondta a miniszterelnök ugyanezen a beszélgetésen, amelyre az előző beszélgetés végén Róna Péternek utaltam. De hát a vállalkozók, a kis- és középvállalkozások, amelyek nagyobb figyelemre számíthatnak, most nagyon rosszul érzik magukat. Ezt állították az IPOS minapi ülésén a felszólalók. És nem csak egy felszólaló, hanem szinte mindegyik. A gazdaságpolitika csak hangzatos szavakban áll a kis- és középvállalkozások mellé. A valóság azonban mást mutat. Például az ellenőrzéseknél olyan sarcszedést élnek meg a cégek, amelyek egyre több legálisan működő vállalkozást tesznek tönkre, miközben az illegális eszközökkel manipulálók vígan élik a világukat -  állítják a magyar vállalkozók, akiknek a rendezvényén Lökös Noémi járt.

Rip.: - 2006-ban a választások után 17 hazai gazdasági szervezet felhívást intézett a politikusokhoz. Megfogalmazták, milyen lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy gazdaságunk jó irányt vegyen. Kérték az ország vezetőit, könnyítsenek a vállalkozók terhein, mert lehetetlen helyzetben vannak, és a gazdaság általános versenyképessége az ő versenyképességükön múlik. Azóta eltelt két év, és mivel nem történt változás, május végén egy újabb nyilatkozatot tettek közzé. Most már a lét a tét - mondta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke.

Szűcs György: - 2006-tól szinte kínlódó napokban élünk, amikről, és a családi vállalkozások különösen érzik, hogy egy olyan helyzetbe kerültek, amikor az eddig elvárt teljesítmények, a közterhek befizetése kevés az ország költségvetésének. Úgyhogy egyensúlyban tartásához, jóformán fenntartásához állandóan növekvő hitelfelvétellel működik ez az ország. És erre a reakció nem az, hogy akkor a közös megbeszélések után felszabadítani a gazdasági erőket, aktivitásukat, adminisztráció oldalról, tőkeoldalról és érdekeltségi oldalról, hanem például a konvergenciaprogram nagyon súlyos kitételei, a külön adók, az elvárt adók, a szabályzó rendszerek, az a közösség, melyet magyar kisvállalatnak, kisiparnak, kiskereskedelemnek hívunk, egy olyan helyzetbe került, mint aki megkötözött lábbal, bakancsban kellene 100 méteres síkfutási versenyen részt venni, hisz a belső fogyasztás korlátozása, a felkészítésnek az elmaradása egy exportban, nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás, a különböző oktatási rendszerekkel folytatott 15 éves kísérlet után a szakemberhiány teljes mivolta. Hogyha ezen az úton megyünk, akkor ne is lesz jobb. Mi Magyarországon magyar műhelyekbe, magyar üzletekbe kívánunk a nemzetnek, és a gazdaságnak segíteni. Ehhez kértük, és kérjük, igényeljük a politika, a társadalom, és minden törvényalkotó, és végrehajtónak a segítségét, mert az európai uniós csatlakozás után nagyon sok minden az európai direktívákból adódóan a nemzeti hatáskör fölött dőlnek el gazdaságban, és már nyolcvan százaléka a működést szabályozó rendeleteknek közös európai szabályozás. De van 20 százalék, amelyet minden más nemzet ki is használ az Európai Unióban, hogy a kormányzati hatáskörben lévő nemzeti iparnak, a nemzetgazdaságnak az a része, amely a hazai polgárok tőkéjéből áll, és ezeknek a leghatékonyabb segítsége legyen meg. Az egyik legnagyobb problémánk az, hogy csak akkor gondolhatunk a jövőre, hogy megérjük a holnapot, ha megéljük a holnapot. És ebben két nagyon súlyos dolgot említettünk, a nyilatkozat első két pontja. Az egyik a konvergenciaprogramból adódó állandó maximalizálása a bevételeknek társadalombiztosítás és nyugdíj oldalról az IPOS véleménye szerint egy olyan súlyos helyzetet teremtett, hogy a nyugdíjas vállalkozóknak nyugdíjuk megszerzésével, jogot szerzett egészségügyi ellátáshoz való egy összegű hozzájárulás-fizettetés ez a 4350 forint, amely több mint a duplája egy főfoglalkozású alkalmazott után fizetett egy összegű egészségügyi hozzájárulásnak erkölcsileg, és anyagilag is semmilyen tekintetben nem fogadható el. És ebben nem tudtuk a törvényhozást rábírni arra, hogy megváltoztassa ezt a törvényt. Márciustól egészen május közepéig folyamatosan arról volt szó, egy új adóreform elindulásánál megnyílnak az adótörvények. Mi ebben bíztunk, ez elmaradt, majd csak úgy néz ki, szeptemberben lesz, ezért az egyetlen törvényes lehetőséghez fordultunk, Alkotmánybírósághoz mentünk, amely azt jelentette, hogy kettőszörös fizetésért egyszeres szolgáltatást nyújtani ez a gazdasági életben elfogadhatatlan. Reméljük azt, hogy az a sok tízezer, mintegy 160 ezer nyugdíjas vállalkozóról van szó, aki az állami céloknak megfelelően öngondoskodásban maga magáról gondoskodik, nem marad magára, és nem lesz kénytelen befejezni ezt a tevékenységet legálisan, hogy majd utána a feketegazdaságban próbálja meg a csekély nyugdíját kiegészíteni.

Rip.: - Januártól életbe lépett egy uniós szabályozás, amely a vállalkozókat tevékenységük új besorolására kényszeríti. Ez ismét egy teher a vállalkozóknak - mondta Szitáné Hosszú Ágnes, a Magyar Optikus Ipartestület irodavezetője.

Szitáné Hosszú Ágnes: - Maga a szakma, mint látszerész, az egy vegyes tevékenységi kör, és sajnos a besorolásnál külön kódokat kellett keresnünk hozzá, mert nem nevezték el úgy őket, mint látszerésznek, vagy mint optikusnak, hanem több fajta, négy fajta kódot kell alkalmazni a tevékenységi körének gyakorlásához ahhoz, hogy megkaphassa a vállalkozói engedélyt. Tehát arra kell kérni a tevékenységi besorolásokat. Ez elég nagy problémát jelentett, és nem minden önkormányzat veszi, és okmányiroda egyformán. Különbözőek a megítélések, és valakinek a tevékenységéből nem írnak be valamilyen tevékenységi kört, és az későbbiekben, egy ellenőrzés során problémát jelenthet a vállalkozónak. Mindenkinek be kell menni, és minden igazolását biztosítania kell az önkormányzatnál ahhoz, tehát minden engedélyt be kell mutatni ahhoz, hogy újra kiadják neki az új besorolását, és ez elég nagy teher a vállalkozónak. A másik főleg a cégbíróságoknál, akik cégbíróságnál bejegyzettek, azoknak eleve az ügyvédi költséget is fizetnie kell mindezzel együtt. És nem biztos, hogy jó lesz a besorolás elkészítése.

Rip.: - Károlyi Gyula, a Sopron és Vidéke Ipartestület elnöke szerint elkeserítő, hogy a hazai vállalkozók legapróbb szabálytalanságát is kiugróan magas büntetéssel sújtja az állam.

Károlyi Gyula: - A 40 fokos melegben, amikor a kőművesek fejük fölött semmi nincs, mert egy álláson dolgoznak, de elő van írva, hogy a munkavédelmi sapkát, tehát a sisakot viselni kell, és ha leteszik rövid időre, és ha pont olyankor fényképezik le őket, akár személyenként 20 ezer forintos bírságot is kapnak,  holott a fejük fölött semmi nincs, mert szabadon... Tehát nem figyelik, nem méltányolják, nem veszik figyelembe a körülményeket sok esetben a felügyelők, hanem csak az előírt dolgot akarják megkövetelni, és ez borzasztó kegyetlen, borzasztó lelketlen dolog. És amikor ugye nem a vállalkozót büntetik, hanem a munkavállalót azért, mert a sisak nem volt a fején, akkor az még zsebbevágó is, és borzasztó rosszul érinti. A hatósági ellenőrzéseket a legális, hangsúlyozom, a legális vállalkozók, tehát ismét a tagjainkról beszélek, úgy élik meg, hogy egy olyan pénzbeszedés, egy pénzbehajtás, ami a legálisan regisztrált vállalkozókon csattan elsősorban. Ugyanis kevés statisztikánk van arról, hogy a nem legálisan dolgozó, tehát értem alatta, nem engedéllyel dolgozók, akik a fekete-szürke állományban vannak, hogy őket mikor ellenőrzik, hogyan ellenőrzik, és mennyire bírságolják meg őket, és még egy fontos dolog, hogy a bírságból megfizetnek-e valamennyit. Macerás őket ellenőrizni, macerás rájuk bizonyítani, nem megfoghatók, nincs adószámuk, nincs semmilyen számuk, tehát akár munkaügyi dolgot is mondhatok. Tehát nincs tb-számuk nekik, tehát ezeket az embereket borzasztó nehéz, és ez nagyon irritálja, és duplán bántja azokat az embereket, akik, ha valamilyen szinten is, de hozzájárulnak a gazdaságnak a terheinek a viseléséhez, legálisan foglalkoztatnak embereket, és az a legfájóbb, hogy amiben kis hibát találnak, legyen ez a munkaügyi, vagy munkavédelmi, ugyanolyan súllyal próbálják ezt elbírálni, és érvényesíteni a szankciókat, mint nagyságrendekhez viszonyítva azokat, akik esetleg, tízszer akkora cégekről van szó. És ez egy kisvállalkozót sok esetben akár földönfutóvá is tehet a bírság kifizetése.

Rip.: - Mindhárom előadó hangsúlyozta, hogy nincs vesztegetni való idő, ők nem harcot akarnak, hanem küzdelmet, és ezt nem adják fel.