MINDEN IPARTESTÜLETET ÉRINT!

2016. december 13-án az Országgyűlés elfogadta a 2016. évi CLXXIX törvényt a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról. A törvénycsomag olyan jogszabályokat is módosított, amelyek az ipartestületek és az IPOSZ működését is érintik – így a civil törvényt, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyesületi rendelkezéseit. Az Iparos Újság a legfontosabb tudnivalók összegző áttekintésével az ipartestületek törvényes működését kívánja elősegíteni és támogatni.

A civil szervezetek szempontjából mi a módosítás célja?

A jogalkotó kettős célt követett, ez pedig tömören az alábbiakban foglalható össze:

1. A joggyakorlat folyamán felmerült kérdésekre kívántak a módosítással egyértelmű választ adni arra, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyektől az egyesületeknek tilos eltérően rendelkezniük.
2. 2017. január 1-jétől a Ptk.-ba modellszabályok kerültek be annak érdekében, hogy a civil szervezetek létesítése egyszerűbbé váljon. A modellszabályokat alkalmazva az egyesületeknek az adott kérdéseket nem kell minden esetben az alapszabályukban meghatározniuk. Vagyis: ha a Ptk. által adott szabályozást a tagok elfogadják, akkor arról a létesítő okiratban nem kell rendelkezniük!

Mikortól kell áttérni az új Ptk. szerinti működésre?

A módosítással az Országgyűlés hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint az egyesületeknek és az alapítványoknak legkésőbb 2017. március 15. napjáig át kell térniük az új Ptk. szerinti működésre. Ennek értelmében azon egyesületek (és alapítványok), amelyek az új Ptk. hatályba lépésekor (2014. március 15.) már be voltak jegyezve a nyilvántartásba, illetve bejegyzés alatt álltak, csak a 2017. január 1-jét követően sorra kerülő első létesítőokirat-módosítással együtt lesznek kötelesek az új Ptk. szabályainak megfelelni.

Mivel a jogszabály nem állapít meg konkrét határidőt (2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 11. §), ezért ez egy igen fontos rendelkezés, hiszen egy civil szervezet életében előfordulhat, hogy a létesítő okirat módosítására akár csak hosszú évek múltán kerül majd sor – azaz időt nyertek az érintett szervezetek arra, hogy működésüket az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően alakítsák át.

Tagdíj, vagyoni hozzájárulás

Az eddigi szabályozásból adódó bizonytalanságot – hogy az egyesület alapításakor a tagok kötelezhetőek-e vagyoni hozzájárulásra, tagdíjfizetésre, avagy sem – a módosítás megszüntette azáltal, hogy egyértelműen rögzíti: az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a tag a saját vagyonával az egyesület tartozásaiért nem felel (Ptk. 3:65. §). Természetesen egy egyesület is rendelkezhet vagyonnal, azonban egyesületi forma esetében nem feltétel, hogy a tagok vagyoni hozzájárulást teljesítsenek, mivel az egyesület létrejöttéhez nem is szükséges a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyon megléte – ellentétben az alapítványokkal vagy a gazdasági társaságokkal, amelyeknél ez feltétel.

A tagdíj kérdését a Ptk. teljes mértékben az egyesület tagjainak a döntésére bízza, akik az alapszabályban természetesen rendelkezhetnek a tagdíj előírásáról – azaz az egyesület továbbra is kérhet tagdíjat.

Működési szabályok

A módosítás révén az egyesületek mentesülnek az alól is, hogy alapszabályukban részletes működési szabályrendszert kelljen rögzíteniük. Az egyesület természetesen dönthet úgy is, hogy önmaga kívánja részletesen rendezni működési szabályait, valamint el is térhet a Ptk. modellszabályaitól, azonban ebben az esetben az alapszabályi rendelkezés mindenképpen szükséges. A Ptk. ilyen modellszabályokat nyújt a tagok jogaira és kötelezettségeire, a közgyűlés lebonyolítására, a vezető tisztségviselő megválasztására, illetve az átalakulásról való döntésre vonatkozóan.

A Ptk. a módosításnak köszönhetően egy olyan teljes működési modellt biztosít, ami által az egyesület alapításához és bírósági nyilvántartásba vételéhez elegendő az alapszabályban feltüntetni:

- az egyesület nevét, székhelyét, célját

- az alapító tagok nevét és lakcímét, ill. székhelyét

- az első vezető tisztségviselő adatait.

A korábban előforduló eltérő jogértelmezések kiküszöbölése érdekében a törvénymódosítás egyértelművé tette az alábbi kérdésköröket is:

- az elnökség tagjainak létszáma nem lehet kevesebb, mint 3 fő

- rögzíti a közgyűlés kizárólagos hatásköreit

- előírja a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit

- a felügyelőbizottság kötelező létrehozásának feltételeit

- a tag kizárásának szabályait.

Ezektől az előírásoktól az egyesület számára kedvező módon a tagok nem térhetnek el, de lehetőségük van arra, hogy az alapszabályban szigorúbb előírásokat fektessenek le.

Bírósági nyilvántartásba vétel szabályai

Az eljárások gyorsítása érdekében 2017. március 1-jétől a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok is módosultak. Ez kivétel nélkül minden civil szervezetet érint, tehát az egyesületeket is.

A bíróság a nyilvántartásba vételi eljárás során csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja:

-          az egyesület érvényesen létrejöhet-e

-          az alapítók akarata törvényben meghatározott egyesület létrehozására irányul-e

-          a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei megfelelnek-e az előírásoknak

-          az egyesület nyilvántartott adatai megfelelnek-e a törvényi követelményeknek

Amennyiben ezeket a bíróság megfelelőnek találja, apró hibák miatt hiánypótlási felhívásra nem kerül sor. A változásbejegyzések tekintetében a jogszabály egyértelművé tette, hogy a bíróság csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja az iratokat – tehát elkerülhetővé válik, hogy az egyesületi alapszabály egészét bírálja el a bíróság a változásbejegyzés során.

Fontos változás, hogy a változásbejegyzési eljárás alatt a kérelmező nem egészítheti ki a kérelmét, ezt csakis a bíróság felhívására teheti meg – a bíróság viszont csak egy alkalommal adhat ki felhívást a hiánypótlásra. Ismételt hiánypótlásra nincs lehetőség, ami azt hivatott megelőzni, hogy az újbóli hiánypótlások, ill. kérelmek miatt az eljárás elhúzódjon – 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 24.§ (4) és 30. § (3).

Határidők, bírságok

Maximalizálták a bíróságra előírt ügyintézési határidőt is (illetve ha az egyesület, ill. alapítvány nyilvántartásba vételét egyszerűsített eljárásban, mintaokirat alapján készült létesítő okirattal indítják el), ezért amennyiben a bíróság a rá vonatkozó határidőn belül nem dönt, a nyilvántartásba vétel a kérelemben szereplő tartalommal a törvény erejénél fogva megtörténik.

Fontos tudni, hogy a jövőben a bíróság 10 ezertől 900 ezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki azon civil szervezetekre, amelyek elmulasztják beszámolójuk, közhasznúsági mellékletük letétbe helyezését, közzétételét, és amelyek nem teljesítik az előírt 60 napos határidőn belül a nyilvántartott adataikban bekövetkező változásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségüket.

Összeállította: Iparos Újság / FIRMA Közhasznú Nonprofit Kft.

Az IPOSZ kommunikációs tevékenységét a FIRMA Közhasznú Nonprofit Kft. látja el.

Forrás: www.iparosujsag.hu