Mintegy 114 ezer építőipari szakmunkás hiányozhat 2013 végére

2007. 12.14, Forrás: MTI
Ha a jelenlegi trendek nem változnak, akkor az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) ciklusának végére, 2013-ra, mintegy 114 ezer építőipari szakmunkás hiányozhat a munkaerőpiacról, ami veszélyezteti az előirányzott fejlesztések minőségi és időbeni megvalósítását az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Építőipari Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ÉKKSZ) ügyvezetője szerint.

Nádai László az MTI kérdésére egy pénteki budapesti konferencián elmondta: az ÚMFT keretében megvalósuló fejlesztések 50-60 százaléka az építőipari termelésben jelenik meg, ami az ágazat teljesítményét megkétszerezi.

Hozzátette: az építőipari termelésben a 2006. évi 16 százalékos visszaesés után az idén stagnálás várható, majd 2008-ban már visszaáll a korábbi évtizedet jellemző 10 százalékos növekedési ütem. Így az előrejelzések szerint az ágazat 2015. évi várható teljesítménye meghaladja a 4.200 milliárd forintot, ami a 2005. évi szint megkétszereződését jelentené.

Nádai László szólt arról, hogy az ágazatban 2003-ban, az elsők között alakult meg az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, és született meg az ágazati kollektív szerződés, ami az egész ágazatra kötelező erővel kiterjesztette a 100 ezer forintos minimálbért.

Az ágazat legsúlyosabb gondjai közé sorolta, hogy a kormány megszorító intézkedései hatására 15 százalékkal visszaestek megbízások, tovább virul a feketegazdaság, és nem szűntek meg a cégek közötti körbetartozások.

Az ügyvezető elmondta: harcolnak azért, hogy csak olyan építőipari közbeszerzési tendert lehessen meghirdetni, ahol a minimális rezsiórabér eléri legalább a 100 ezer forint plusz járulékai összegét.

Megemlítette: az EU ugyan hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország az építési javítási munkák általános forgalmi adóját a jelenlegi 20 százalékról 5 százalékra mérsékelje, ám a kormány még nem döntött ebben a kérdésben. Törekvéseik között szerepel ennek kilobbyzása.

Nádai László a szakmunkáshiány csökkentésével kapcsolatban elmondta: aktívabb propagandával a fiatalok és a szülők számára is szeretnék vonzóvá tenni a szakmunkás pályát, másrészt ha több fiatal választaná a szakmunkás pályát, az lehetőséget teremtene arra, hogy a magyar kreativitás felszínre törjön. Rámutatott: európai példák sora bizonyítja, hogy a magyar szakmunkások magas szinten és kiválóan teljesítenek.

Forrás: Épitinfo – Hírlevél