Az érintettek azt remélik a leendő szabályozástól, hogy megnöveli az egyéni vállalkozási kedvet, az egyéni cég pedig új, a gazdasági társaságokkal egyenrangú, sikeres szereplője lesz a gazdasági forgalomnak.
Szűcs György. Az IPOSZ elnöke. Beilleszkedés. „Csaknem húsz éve, a most hatályos törvény megszületésekor a munkanélkülivé válás elkerülése volt a cél, az, hogy a lehető legkönnyebb feltételekkel vállalkozhassanak az emberek. A növekvő terhek következtében egyre inkább csökken az egyéni vállalkozások száma, ma már nem éri el az ötszázezret. Az egyéni vállalkozó küszködik: anyagi felelőssége korlátlan, gyakran maga viseli a munkaadói és munkavállalói terheket, rendszerint ő a körbetartozások vesztese, ugyanakkor van – talán nem is mindig alaptalanul – egyfajta fenntartás vele szemben, hogy ő tud a legkönnyebben kibújni a kötelezettségek alól. Az új törvény révén végre beilleszkedhet gazdaságba, garanciát kap az üzlet átörökítésére, a csődszabályok pedig megkímélik teljes vagyonának elvesztésétől.”
Antalffy Gábor. A KISOSZ ügyvezető elnöke. Védelem. „Tagságunknak több mint a fele egyéni vállalkozás formájában működő családi jellegű mikro- és kisvállalkozás. Javasoltuk: a törvény tegyen különbséget a kizárólag a saját munkáját vállalkozás formájában értékesítő magánszemély és a tőkebefektetéssel saját kockázatra tevékenykedő egyéni vállalkozó között, továbbá szorgalmaztuk a magánszemélyek fizetésképtelenségével kapcsolatos védelmet. Ez utóbbi helyet is kapott a tervezetben. Üdvözöljük, hogy igazolvány nélkül, elektronikus visszaigazolással lehet majd vállalkozni, a személytelen ügyintézésből fakadó feltételek ellenőrzése – a fogyasztók és az üzleti partnerek megóvása a szakképesítéssel nem rendelkező, ad hoc jellegű vállalkozásoktól – viszont nagyobb felelősséget követel majd az adóhatóságtól.”
Sáriné dr. Simkó Ágnes. Az IRM főosztályvezetője. Tartalom. „Sokkal egyszerűbb lesz egyéni vállalkozóvá válni, mint manapság. Megszűnnek az ezzel járó fölösleges adminisztratív terhek, igazolvány, igazolványcsere nem szükséges a regisztrációhoz, amely egyébként nem kerül majd pénzbe: illetékmentes lesz a bejelentés és a változásbejelentés is a mai tízezer, illetve háromezer forintos költségekkel szemben. Az egyéni cég – amelyről jelenleg mindössze két paragrafusban szól a törvény, s amelyet csak ugródeszkaként, cégátalakuláshoz használnak az érdekeltek – megtelik tartalommal. Elkülönül végre a vállalkozó magánvagyona a vállalkozás vagyonától. Valódi cégként korlátlan vagy korlátolt felelősséggel működhet az irányadó számviteli, társasági, csőd- és adójogi szabályok szerint. Mindez vélhetően ismét népszerűvé teszi az egyéni vállalkozást.”
Vadász György. Az OKISZ ügyvezető társelnöke. Táblacsere. „Idestova három éve szorgalmazzuk erőteljesen az egyéni vállalkozásról szóló szabályozás megújítását, tárgyalunk a kormányzattal. Az egyéni vállalkozónak ugyanis napjainkban támogatás és segítség helyett voltaképpen csak hátrányban van része. Egy új törvény sok sebet begyógyítana, végre a helyükön kezelné, azt hiszem, meg is szűrné az egyéni vállalkozásokat. Rangot adhat az egyéni cégnek, személyes biztonságot a vállalkozónak. Az egyéni cég a gazdasági forgalom egyenrangú szereplője lehet, akár milliárdos nagyságrendű forgalommal. A bejegyzés azzal az előnnyel is jár, hogy a vállalkozó – ha a cége netán menthetetlenül bajba jutna – elkerülheti a személyes vagyonára vezetett végrehajtást. Bizonyos vagyok abban, hogy sokan cserélik majd ki a cégtáblát.”
Molnár György. Felszámoló, a FOE volt elnöke. Biztonság. „A felszámolók fontosnak tartják az új szabályozást, amelynek egyik nagy előnye az egyéni cégalapítás lehetősége. Az egyéni vállalkozóval szemben az egyéni cég – a kormány által elfogadott tervezet szerint – a csődtörvény hatálya alá tartozik majd. Ez azt jelenti, hogy a cég ellehetetlenülése nem a vállalkozó teljes vagyonára terjed majd ki, hanem kizárólag a vállalkozásba bevittre. Ez a tulajdonosnak és a hitelezőnek egyaránt egyértelmű helyzetet teremt. Az egyéni cég nem csupán a vállalkozó, hanem a gazdasági forgalom számára is előnyös, biztonságot nyújtó megoldás, hiszen például a közhiteles, bárki számára ingyenesen hozzáférhető cégjegyzékből tájékozódhatnak róla az üzleti partnerek, ellenőrizhetik a főbb adatait, így többek között a mérlegét is.”
Forrás: Világgazdaság Online